
Fotó: Facebook/RetuRO SGR
A betétdíjas visszaváltási rendszer hónapról hónapra nő, jelenleg naponta körülbelül egymillió italcsomagolást gyűjt be – közölte kedden Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
2024. március 05., 15:452024. március 05., 15:45
A tárcavezető arról számolt be a hulladék-feldolgozó üzemek létrehozását támogató program pályázati útmutatóját ismertető sajtótájékoztatón, hogy míg decemberben csak 30.000 visszaváltható italcsomagolást gyűjtöttek be, addig januárban ez a szám kétmillióra, februárban pedig 18 millióra ugrott, és jelenleg már egymillió csomagolást vált vissza a lakosság naponta.
„Ez tehát egy sikeres program, amely egyrészt csökkenti a hulladékmennyiséget, másrészt üzleti lehetőségeket kínál a versenyszférának” – jelentette ki az Agerpres szerint.
Arra a kérdésre, mi a teendő, ha a visszaváltó automata nem fogadja be a megfelelő jelzéssel ellátott csomagolást, Fechet azt felelte, hogy
„Ez törvényellenes, tisztességtelen, és azt hiszem, egy pórul járt vásárló másodszor már nem menne be a kérdéses boltba” – magyarázta.
Kifejtette, a vásárlók igényeinek és az üzletvezetők piaci érdekeinek dinamikája magától meg fogja oldani ezt a kérdést, de ha mégsem, akkor azt javasolja, hogy
A betétdíjas visszaváltási rendszer tavaly november 30-án indult. A Betétdíjas csomagolás logóval ellátott italcsomagolásokra 0,50 lej betétdíjat kell fizetni az üzletekben az italok (víz, üdítő, sör, almabor, bor, szeszes ital) megvásárlásakor. A csomagolások visszaváltásakor visszatérítik az 50 banis betétdíjat.
A rendszert működtető RetuRo vállalatot három magánrészvényes konzorciuma – 30 százalékban a Romániai Sörfőzdék Szövetsége a Környezetvédelemért, 30 százalékban az Üdítőitalgyártók Szövetsége a Fenntarthatóságért és 20 százalékban a Kiskereskedők Szövetsége a Környezetvédelemért – hozta létre, valamint 20 százalékban a román állam a környezetvédelmi, víz- és erdőügyi minisztériumon keresztül.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!