Irisz-telepi veteményes. Vigh Julianna és férje, Ferenc 25 éve a földművelésből él
Fotó: Makkay József
Mára alig maradt néhány a fél évszázaddal ezelőtt még több száz, gazdálkodásból megélő hóstáti családból Kolozsváron. A kincses város piacain napjainkban 10–15 hóstáti árul, a földek zömét az örökösök eladták. Az évtizedek óta gazdálkodó Vigh házaspárral jártuk körül a földészközösség zsugorodásának történetét.
2021. október 17., 15:452021. október 17., 15:45
Az 1989-es rendszerváltás után, a két kolozsvári termelőszövetkezet felbomlásával a hóstátiak is visszakaphatták termőföldjeiket. A Szamostól balra fekvő Kerekdomb, Irisz-telep és a Szénafüvek környéki részeken – leszámítva a folyó partján épült gyártelepeket – megtörtént az elkobzott területek többségének tulajdonba helyezése, ezzel szemben a Magyar és Honvéd utca, illetve az ebbe nyíló mellékutcák földészközössége földterületeinek csupán 45 százalékát kaphatta vissza.
„Tele volt a határ lószekérrel és kiskocsival, mindenki dolgozta a földjeit” – idézi fel az újrakezdés időszakát Vigh Ferenc Irisz-telepi gazda. Túl a hetvenen azon kevesek közé tartozik, aki feleségével, Juliannával ma is gazdálkodik, az utóbbi 25 esztendőben a földművelésből éltek meg.
A fiatalabb nemzedék más szakmát tanult, vagy egyetemre ment, alig maradt valaki a földművesség mellett. Julianna asszony két kezén sorolja, hányan lehetnek még aktív földészek, akik piacolnak, tehát gazdálkodásból élnek. Újraszámolva sem jön ki 10–15 embernél több, amiben benne vannak azok is, akik másodállásban, munkahely mellett termelnek zöldséget piacra. A termelőszövetkezetek idején földműveléssel foglalkozó 500–600 hóstáti családból alig maradtak néhányan őseik mestersége, a földművesség mellett.
Hóstáti telephely a Szénafűn
Fotó: Makkay József
A kolozsvári Széchenyi téri piacon termékeit kínáló Vigh Julianna a két-három hóstáti termelővel együtt kuriózumnak számít a rengeteg viszonteladó és a néhány falusi gazda között. A többiek rendre kikoptak a piacról, amelyet fél évszázaddal ezelőtt még elődeik uraltak. Szinte folyamatos az érdeklődés az asztal előtt: sokan keresik az utánozhatatlan ízű hóstáti savanyú káposztát, mások kerti paradicsomot, gyökérzöldséget, vagy éppen házi tojást vásárolnak, ami szintén az Irisz-telepi porta tyúkudvarából származik.
A hóstáti gazda nem csak az utcában, hanem a környéken is ritka, mint a fehér holló. Pedig a Vigh házaspár szerint a földből ma is meg lehet élni. Igaz, sok munkával, de a kolozsvári piacokon még mindig becsülete van a hóstáti veteménynek és a savanyú káposztának. Főleg ez utóbbinak nagy az ázsiója: ahogy az őszi és téli idény elkezdődik, bármekkora mennyiséget el lehet adni. Volt olyan esztendő, amikor hétezer liternyi káposztát savanyítottak be a jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező területen, a Szénafüveken felhúzott gazdasági épület pincéjébe, és mind elfogyott.
– magyarázza Vigh Julianna.
Vigh Julianna a kolozsvári piacon
Fotó: Makkay József
Vigh Ferenccel kimegyünk a Szénafüvekre, a családi portára, ahol egy darabka föld áráért többszintes gazdasági épületet emeltek a mezőgépek és az ősszel betakarított termények számára. Az Auchan áruház fölötti részig a városháza leaszfaltozta a dombok között a kajántói úttal párhuzamosan kapaszkodó utat, a több kilométeres szakasz azonban tengelyt próbáló kavicsos út maradt. Amerre az ember szeme ellát, a területek zöme hóstáti föld volt, mára azonban a legtöbb gazdát cserélt.
„A földeket egyszer lehet eladni. Ha az ember nem fekteti be a pénzt észszerűen, hamar elúszik. Sajnos Kolozsváron óriási a kísértés. A mai hóstáti fiatalok azokon a területeken adtak túl könnyűszerrel, amelyet nagyszüleik sok-sok kuporgatás árán vásároltak meg. A kollektivizálás előtt egy hóstáti fiatal darabka földet és házhelyet kapott a szüleitől az induláshoz, ma egy-egy 200 lóerős kocsit…” – panaszolja a gazda, akit nagyon zavar, hogy napjainkra ennyire kiveszett a termőföldhöz való ragaszkodás az utódokból.
Kolozsvár madártávlatból a Szénafűről
Fotó: Makkay József
A beszélgetést az Irisz-telepi gazdaportán folytatjuk, ahova a Vigh család 1980-ban költözött, amelynek mindkét tagja a hetvenes években műszaki egyetemet végzett. Vigh Julianna almérnökként a kolozsvári Kiskazángyárba kapott kinevezést 1973-ban, ahol az 1997-es tömeges elbocsátásokig dolgozott üzemmérnökként. Férje a Kiskazángyár kutatóintézetébe került, de ő hamarabb feladta: amikor 1992-ben visszakapott földjeit bevetette, rájött, másodállásban már nem lehet gazdálkodni, ezért a zöldségtermesztés mellett döntött. Két családos gyerekük ugyan nem földművességből él, de ők sem szakadtak el a szülői örökségtől. A Vigh házaspár fiatalkorában munka után sokat segített a szülőknek, végig együtt gazdálkodtak, így a rendszerváltás után természetes választás volt, hogy ott folytatják, ahol szüleik 1959-ben abbahagyták a kényszer-szövetkezetesítés idején.
– emlékezik Julianna asszony. Hóstátiként úgy végezhetett egyetemet, hogy a szülei termelőszövetkezeti tagok voltak. Aki erre nem volt hajlandó, annak a gyereke nem tanulhatott tovább. A legtöbb hóstáti azonban ottmaradt a föld mellett, még annak árán is, hogy egész hóstáti negyedeket lebontottak. Aki nem bírta a megaláztatást, a kisemmizést, az öngyilkos lett. A város fő tengelyét jelentő egykori Magyar és Honvéd utca környékéről a bontások idején a Bulgária-telepre vonultak vissza a gazdálkodni akarók. Amikor a buldózerek itt is megjelentek, a gazdák máshová költöztek.
Családi lerakat a Szénafüveken
Fotó: Makkay József
A napjainkban 6,5 hektáron gazdálkodó család közel 2,5 hektáron termel zöldséget, Julianna asszony rendszeresen piacol. Évtizedek óta kialakult vásárlói törzsgárdája van, közöttük sok román ember, akik szintén elismerik a hóstátiak kiváló termékeit. A hóstáti közösség fokozatos lemorzsolódásáról Vigh Julianna tavalyelőtt érdekes ismeretterjesztő előadást tartott. A rendszerváltás utáni térvesztésben szerinte az is szerepet játszott, hogy a kolozsvári földészközösség túl konzervatív a változásokra. Nem szoktak hozzá például a pályázáshoz. Amikor megjelentek az uniós mezőgazdasági pályázatok, a kolozsvári földészközösség közül elsőként ők pályáztak, a többiek legyintettek. A földekért kapott csábítóan nagy összegek mellett ez volt a másik oka a teljes önfeladásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!