Fotó: Agerpres
2010. április 27., 10:342010. április 27., 10:34
Görögország adósságproblémája döntő kérdés az egész euróövezet, sőt az egész világgazdaság számára az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben tartott sajtóértekezletén Olli Rehn nem óhajtotta megjósolni, mikor indulhat a pénzügyi mentőakció, mikor kaphat Görögország pénzt az EU-tól és az IMF-től, de határozottan állította, hogy „az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF tevékenyen dolgozik” a támogatási terv véglegesítésén. A biztos szerint a jelenleg Athénban folyó tárgyalások május elején befejeződhetnek. Mint mondta, a végső döntés az euróövezeti nemzeti kormányok kezében van, de azok elkötelezettek Görögország megsegítése mellett.
Hasonlóképpen vélekedik a görög pénzügyminiszter is, aki szerint május elejére kész lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőöve Görögország számára, és a feltételek minden partner számára elfogadhatók lesznek, beleértve Németországot. Jeórjiosz Papakonsztantinu (képünkön) egyszersmind kizárja, hogy átütemeznék a görög adósságokat vagy Görögország kiválna az euróövezetből. Vasárnapi sajtóértekezletén Washingtonban figyelmeztette a befektetőket, hogy „aki a görög fizetésképtelenségre játszik a piacon, az a rajta lévő inget is el fogja veszíteni”.
| Minden korábbinál magasabbra emelkedett tegnap az arany euróban kifejezett ára, elemzők szerint főként a görög adósságválság körüli aggodalmak hatására. Egy uncia (32,1 gramm) arany 867,43 euróba került tegnap dél körül a nemzetközi fémpiaci kereskedelemben, a pénteki esti 864,07 euró után. Dollárban számítva 1159,73 dolláros unciánkénti áron kereskedtek a nemesfémmel, ami csaknem 3 dolláros emelkedés a pénteki, 1156,90 dolláros záró árhoz képest. |
A görög pénzügyminiszter előzőleg találkozott Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF vezérigazgatójával. A megbeszélésről kiadott IMF-közlemény gyors munkát ígért a hároméves hitelkeret összeállításában, de kiutalás megkezdésének időpontjáról nem volt szó benne.
Eközben tegnap a súlyos adósságproblémával küszködő Görögország pénzügyi megsegítésének terve rendkívül heves belpolitikai vitát váltott ki Berlinben. Az ellenzék csaknem egyöntetűen az Athénnak nyújtandó segély ellen van, de fenntartásait fogalmazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok kormánykoalíciós partnere, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is. Guido Westerwelle pártelnök, külügyminiszter egy televíziós nyilatkozatban óvott minden elsietett lépéstől, hangsúlyozva, hogy Németországnak, illetve az Európai Uniónak rendkívül óvatosan kell eljárnia. A kereszténydemokrata CDU másik koalíciós partnere, a bajor CSU pedig alternatívaként azt vetette fel, hogy Görögországot ki kellene zárni az euróövezetből.
A parlamenti ellenzék vezetőerejének számító Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel egy tegnapi interjúban azzal vádolta meg Angela Merkel kancellárt, hogy „hazudott a németeknek”.
| Minden korábbi rekordot megdöntött a tegnapi londoni kereskedésben a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása, jelezve, hogy az euróövezeti tag Görögország mint szuverén adóspiaci törlesztéskockázati megítélése újabb mélypontra süllyedt, a kilátásba helyezett EU/IMF-segélycsomag ellenére is. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázatra kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS), vagyis a görög fizetési leállás elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók árazása a tegnapi londoni kereskedésben szinte példátlanul meredeken, csaknem 100 bázispontos megugrással 713 bázispontos, napközbeni csúcsra emelkedett. |
A szociáldemokrata pártvezető felrótta, hogy Merkel a közelmúltban tartott európai uniós csúcstalálkozón a német adófizetők „vaskancellárjaként” ünnepeltette magát, elutasítva a Görögországnak nyújtandó hitelt.
A szociáldemokrata politikus szerint Merkel már akkor tudta, hogy az euró stabilitása érdekében Berlin részt fog venni a segélyprogramban. Gabriel utalt arra: pártja csakis akkor egyezne bele a segélyprogramba, ha annak feltételei teljes mértékben átláthatók, és abban a bankok is részt vesznek.
Angela Merkel korábban azt ígérte, hogy minden lépésről tájékoztatni fogja a parlamenti pártok frakciót. Egyben hangsúlyozta, hogy nincs szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Leszögezte azt is, hogy az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történne, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt zajlik.
A hírek szerint Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét a nemzetközi segélyből. A legfrissebb felmérésekből kitűnt: a német lakosság 94 százaléka azon a véleményen van, hogy Berlin nem költhet milliárdokat Athén megsegítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok