Májusra várja a hitelszerződést Görögország

Görögország adósságproblémája döntő kérdés az egész euróövezet, sőt az egész világgazdaság számára az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerint.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben tartott sajtóértekezletén Olli Rehn nem óhajtotta megjósolni, mikor indulhat a pénzügyi mentőakció, mikor kaphat Görögország pénzt az EU-tól és az IMF-től, de határozottan állította, hogy „az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF tevékenyen dolgozik” a támogatási terv véglegesítésén. A biztos szerint a jelenleg Athénban folyó tárgyalások május elején befejeződhetnek. Mint mondta, a végső döntés az euróövezeti nemzeti kormányok kezében van, de azok elkötelezettek Görögország megsegítése mellett.

Hasonlóképpen vélekedik a görög pénzügyminiszter is, aki szerint május elejére kész lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőöve Görögország számára, és a feltételek minden partner számára elfogadhatók lesznek, beleértve Németországot. Jeórjiosz Papakonsztantinu (képünkön) egyszersmind kizárja, hogy átütemeznék a görög adósságokat vagy Görögország kiválna az euróövezetből. Vasárnapi sajtóértekezletén Washingtonban figyelmeztette a befektetőket, hogy „aki a görög fizetésképtelenségre játszik a piacon, az a rajta lévő inget is el fogja veszíteni”.

A görög pénzügyminiszter előzőleg találkozott Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF vezérigazgatójával. A megbeszélésről kiadott IMF-közlemény gyors munkát ígért a hároméves hitelkeret összeállításában, de kiutalás megkezdésének időpontjáról nem volt szó benne.

Eközben tegnap a  súlyos adósságproblémával küszködő Görögország pénzügyi megsegítésének terve rendkívül heves belpolitikai vitát  váltott ki Berlinben. Az ellenzék csaknem egyöntetűen az Athénnak nyújtandó segély ellen van, de fenntartásait fogalmazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok kormánykoalíciós partnere, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is. Guido Westerwelle pártelnök, külügyminiszter egy televíziós nyilatkozatban óvott minden elsietett lépéstől, hangsúlyozva, hogy Németországnak, illetve az Európai Uniónak rendkívül óvatosan kell eljárnia. A kereszténydemokrata CDU másik koalíciós partnere, a bajor CSU pedig alternatívaként azt vetette fel, hogy Görögországot ki kellene zárni az euróövezetből.

A parlamenti ellenzék vezetőerejének számító Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel egy tegnapi interjúban azzal vádolta meg Angela Merkel kancellárt, hogy „hazudott a németeknek”.

A szociáldemokrata pártvezető felrótta, hogy Merkel a közelmúltban tartott európai uniós csúcstalálkozón a német adófizetők „vaskancellárjaként” ünnepeltette magát, elutasítva a Görögországnak nyújtandó hitelt.

A szociáldemokrata politikus szerint Merkel már akkor tudta, hogy az euró stabilitása érdekében Berlin részt fog venni a segélyprogramban. Gabriel utalt arra: pártja csakis akkor egyezne bele a segélyprogramba, ha annak feltételei teljes mértékben átláthatók, és abban a bankok is részt vesznek.

Angela Merkel korábban azt ígérte, hogy minden lépésről tájékoztatni fogja a parlamenti pártok frakciót. Egyben hangsúlyozta, hogy nincs szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal.

Leszögezte azt is,  hogy az említett feltételek teljesülése esetén  a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történne, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt zajlik.

A hírek szerint Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét a nemzetközi segélyből. A legfrissebb felmérésekből kitűnt: a német lakosság 94 százaléka azon a véleményen van, hogy Berlin nem költhet milliárdokat Athén megsegítésére.