Fotó: Agerpres
2010. április 27., 10:342010. április 27., 10:34
Görögország adósságproblémája döntő kérdés az egész euróövezet, sőt az egész világgazdaság számára az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben tartott sajtóértekezletén Olli Rehn nem óhajtotta megjósolni, mikor indulhat a pénzügyi mentőakció, mikor kaphat Görögország pénzt az EU-tól és az IMF-től, de határozottan állította, hogy „az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF tevékenyen dolgozik” a támogatási terv véglegesítésén. A biztos szerint a jelenleg Athénban folyó tárgyalások május elején befejeződhetnek. Mint mondta, a végső döntés az euróövezeti nemzeti kormányok kezében van, de azok elkötelezettek Görögország megsegítése mellett.
Hasonlóképpen vélekedik a görög pénzügyminiszter is, aki szerint május elejére kész lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőöve Görögország számára, és a feltételek minden partner számára elfogadhatók lesznek, beleértve Németországot. Jeórjiosz Papakonsztantinu (képünkön) egyszersmind kizárja, hogy átütemeznék a görög adósságokat vagy Görögország kiválna az euróövezetből. Vasárnapi sajtóértekezletén Washingtonban figyelmeztette a befektetőket, hogy „aki a görög fizetésképtelenségre játszik a piacon, az a rajta lévő inget is el fogja veszíteni”.
| Minden korábbinál magasabbra emelkedett tegnap az arany euróban kifejezett ára, elemzők szerint főként a görög adósságválság körüli aggodalmak hatására. Egy uncia (32,1 gramm) arany 867,43 euróba került tegnap dél körül a nemzetközi fémpiaci kereskedelemben, a pénteki esti 864,07 euró után. Dollárban számítva 1159,73 dolláros unciánkénti áron kereskedtek a nemesfémmel, ami csaknem 3 dolláros emelkedés a pénteki, 1156,90 dolláros záró árhoz képest. |
A görög pénzügyminiszter előzőleg találkozott Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF vezérigazgatójával. A megbeszélésről kiadott IMF-közlemény gyors munkát ígért a hároméves hitelkeret összeállításában, de kiutalás megkezdésének időpontjáról nem volt szó benne.
Eközben tegnap a súlyos adósságproblémával küszködő Görögország pénzügyi megsegítésének terve rendkívül heves belpolitikai vitát váltott ki Berlinben. Az ellenzék csaknem egyöntetűen az Athénnak nyújtandó segély ellen van, de fenntartásait fogalmazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok kormánykoalíciós partnere, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is. Guido Westerwelle pártelnök, külügyminiszter egy televíziós nyilatkozatban óvott minden elsietett lépéstől, hangsúlyozva, hogy Németországnak, illetve az Európai Uniónak rendkívül óvatosan kell eljárnia. A kereszténydemokrata CDU másik koalíciós partnere, a bajor CSU pedig alternatívaként azt vetette fel, hogy Görögországot ki kellene zárni az euróövezetből.
A parlamenti ellenzék vezetőerejének számító Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel egy tegnapi interjúban azzal vádolta meg Angela Merkel kancellárt, hogy „hazudott a németeknek”.
| Minden korábbi rekordot megdöntött a tegnapi londoni kereskedésben a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása, jelezve, hogy az euróövezeti tag Görögország mint szuverén adóspiaci törlesztéskockázati megítélése újabb mélypontra süllyedt, a kilátásba helyezett EU/IMF-segélycsomag ellenére is. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázatra kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS), vagyis a görög fizetési leállás elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók árazása a tegnapi londoni kereskedésben szinte példátlanul meredeken, csaknem 100 bázispontos megugrással 713 bázispontos, napközbeni csúcsra emelkedett. |
A szociáldemokrata pártvezető felrótta, hogy Merkel a közelmúltban tartott európai uniós csúcstalálkozón a német adófizetők „vaskancellárjaként” ünnepeltette magát, elutasítva a Görögországnak nyújtandó hitelt.
A szociáldemokrata politikus szerint Merkel már akkor tudta, hogy az euró stabilitása érdekében Berlin részt fog venni a segélyprogramban. Gabriel utalt arra: pártja csakis akkor egyezne bele a segélyprogramba, ha annak feltételei teljes mértékben átláthatók, és abban a bankok is részt vesznek.
Angela Merkel korábban azt ígérte, hogy minden lépésről tájékoztatni fogja a parlamenti pártok frakciót. Egyben hangsúlyozta, hogy nincs szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Leszögezte azt is, hogy az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történne, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt zajlik.
A hírek szerint Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét a nemzetközi segélyből. A legfrissebb felmérésekből kitűnt: a német lakosság 94 százaléka azon a véleményen van, hogy Berlin nem költhet milliárdokat Athén megsegítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok