
Országszerte bővül a meglévő autópálya-hálózat
Fotó: MTI
Magyarország jól kiépített autópálya-hálózattal rendelkezik, azonban mindezek bővítése már régóta tervben van. Összeállításunkban számba vesszük a magyar sztrádahálózat fejlesztési terveit.
2024. szeptember 05., 18:062024. szeptember 05., 18:06
2024. szeptember 05., 18:062024. szeptember 05., 18:06
A magyar kormány egyik stratégiai célja, hogy minden megyei jogú város megközelíthető legyen 2x2 sávos gyorsforgalmi úton. Az ismét napirendre került M100-as gyorsforgalmi út célja, hogy az M1-es autópályát 32,3 km hosszon összekösse Komárom-Esztergom legjelentősebb városával, Esztergommal, tájékoztat az autopalyamatrica.hu portál.
Az M100-as megvalósítása már évtizedek óta napirenden van, azonban számos külső tényező figyelembevétele miatt a budapesti kormány 2021-ben felfüggesztette a beruházásokat, amely az M100-as autópálya építésére is kiterjedt. Az ismét napirendre került terv szerint
A magyar autópálya-hálózattal kapcsolatos híreket összegző portál szerint több más sztrádaszakasz bővítése, fejlesztése is napirenden van.
Az M3-as autópálya Gödöllő és Gyöngyös közötti szakaszának 3 sávossá bővítése előtt a nagyarányú tranzitforgalom miatt fontos, hogy először az M4-es gyorsforgalmi út hiányzó (Kisújszállás-Berettyóújfalu) elemei elkészüljenek. Ennek függvényében az M3-as bővítését előreláthatóan 2026 helyett 2031-ben kezdhetik el.
A hiányzó szakaszt (Kisujjszállás és Berettyóújfalu között) a tervek szerint 2029-ben kezdik el építeni.
Az M6-os autópálya hiányzó része 2024-ben bár elkészült, azonban az a horvát határnál véget ér a horvát autópálya hiánya miatt. Azonban, ha elkészül a horvát szakasz is, akkor várhatóan 2025-től Budapesttől egészen Bosznia-Hercegovina határáig autópályán el lehet majd jutni.
Az M44-es autópálya építése két fő szakaszban zajlik. Az első, a Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszt 2023-ban átadták. A második, a Kecskemét és Szentkirályi közötti szakasz kivitelezése várhatóan 2025-ben készül el, ezzel Békéscsaba is közvetlen összeköttetésbe kerül az országos hálózattal.

Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!