Országszerte bővül a meglévő autópálya-hálózat
Fotó: MTI
Magyarország jól kiépített autópálya-hálózattal rendelkezik, azonban mindezek bővítése már régóta tervben van. Összeállításunkban számba vesszük a magyar sztrádahálózat fejlesztési terveit.
2024. szeptember 05., 18:062024. szeptember 05., 18:06
A magyar kormány egyik stratégiai célja, hogy minden megyei jogú város megközelíthető legyen 2x2 sávos gyorsforgalmi úton. Az ismét napirendre került M100-as gyorsforgalmi út célja, hogy az M1-es autópályát 32,3 km hosszon összekösse Komárom-Esztergom legjelentősebb városával, Esztergommal, tájékoztat az autopalyamatrica.hu portál.
Az M100-as megvalósítása már évtizedek óta napirenden van, azonban számos külső tényező figyelembevétele miatt a budapesti kormány 2021-ben felfüggesztette a beruházásokat, amely az M100-as autópálya építésére is kiterjedt. Az ismét napirendre került terv szerint
A magyar autópálya-hálózattal kapcsolatos híreket összegző portál szerint több más sztrádaszakasz bővítése, fejlesztése is napirenden van.
Az M3-as autópálya Gödöllő és Gyöngyös közötti szakaszának 3 sávossá bővítése előtt a nagyarányú tranzitforgalom miatt fontos, hogy először az M4-es gyorsforgalmi út hiányzó (Kisújszállás-Berettyóújfalu) elemei elkészüljenek. Ennek függvényében az M3-as bővítését előreláthatóan 2026 helyett 2031-ben kezdhetik el.
A hiányzó szakaszt (Kisujjszállás és Berettyóújfalu között) a tervek szerint 2029-ben kezdik el építeni.
Az M6-os autópálya hiányzó része 2024-ben bár elkészült, azonban az a horvát határnál véget ér a horvát autópálya hiánya miatt. Azonban, ha elkészül a horvát szakasz is, akkor várhatóan 2025-től Budapesttől egészen Bosznia-Hercegovina határáig autópályán el lehet majd jutni.
Az M44-es autópálya építése két fő szakaszban zajlik. Az első, a Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszt 2023-ban átadták. A második, a Kecskemét és Szentkirályi közötti szakasz kivitelezése várhatóan 2025-ben készül el, ezzel Békéscsaba is közvetlen összeköttetésbe kerül az országos hálózattal.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!