Országszerte bővül a meglévő autópálya-hálózat
Fotó: MTI
Magyarország jól kiépített autópálya-hálózattal rendelkezik, azonban mindezek bővítése már régóta tervben van. Összeállításunkban számba vesszük a magyar sztrádahálózat fejlesztési terveit.
2024. szeptember 05., 18:062024. szeptember 05., 18:06
A magyar kormány egyik stratégiai célja, hogy minden megyei jogú város megközelíthető legyen 2x2 sávos gyorsforgalmi úton. Az ismét napirendre került M100-as gyorsforgalmi út célja, hogy az M1-es autópályát 32,3 km hosszon összekösse Komárom-Esztergom legjelentősebb városával, Esztergommal, tájékoztat az autopalyamatrica.hu portál.
Az M100-as megvalósítása már évtizedek óta napirenden van, azonban számos külső tényező figyelembevétele miatt a budapesti kormány 2021-ben felfüggesztette a beruházásokat, amely az M100-as autópálya építésére is kiterjedt. Az ismét napirendre került terv szerint
A magyar autópálya-hálózattal kapcsolatos híreket összegző portál szerint több más sztrádaszakasz bővítése, fejlesztése is napirenden van.
Az M3-as autópálya Gödöllő és Gyöngyös közötti szakaszának 3 sávossá bővítése előtt a nagyarányú tranzitforgalom miatt fontos, hogy először az M4-es gyorsforgalmi út hiányzó (Kisújszállás-Berettyóújfalu) elemei elkészüljenek. Ennek függvényében az M3-as bővítését előreláthatóan 2026 helyett 2031-ben kezdhetik el.
A hiányzó szakaszt (Kisujjszállás és Berettyóújfalu között) a tervek szerint 2029-ben kezdik el építeni.
Az M6-os autópálya hiányzó része 2024-ben bár elkészült, azonban az a horvát határnál véget ér a horvát autópálya hiánya miatt. Azonban, ha elkészül a horvát szakasz is, akkor várhatóan 2025-től Budapesttől egészen Bosznia-Hercegovina határáig autópályán el lehet majd jutni.
Az M44-es autópálya építése két fő szakaszban zajlik. Az első, a Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszt 2023-ban átadták. A második, a Kecskemét és Szentkirályi közötti szakasz kivitelezése várhatóan 2025-ben készül el, ezzel Békéscsaba is közvetlen összeköttetésbe kerül az országos hálózattal.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!