
Remek program. Kolozsvár az IT fellegvára, viszont szintlépés szükséges
Fotó: Pixabay.com
Egy „IT-guru”, egyetemi oktató arra figyelmeztet, hogy az információtechnológia romániai fellegvárának tartott Kolozsváron az ágazat elért egy bizonyos határt, amelyet csak megújulással, a BMW-vel kötött partnerséghez hasonló megoldásokkal tud átlépni. Utóbbi kapcsán Daniel Metz úgy véli, miközben Magyarország nagy áldozatokkal érte el, hogy „bádogot hajlítson” a német autóipari óriásnak, Kolozsvár az „észt” adja.
2024. március 21., 19:072024. március 21., 19:07
A jövőben nem lesz sikeres az információtechnológia (IT) ágazata Kolozsváron, ha az érintettek nem tudnak szintet lépni – jelentette ki az Adevărulnak adott interjúban Daniel Metz. A kincses város és az ország egyik legnagyobb IT-cégének alapítóját, korábbi vezérigazgatóját – aki egy ideje „visszavonult” az egyetemi közegbe, többek között a gyulafehérvári 1918. december 1. nevű intézmény prorektora és adjunktus a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen – annak kapcsán faggatta a bukaresti székhelyű médium, hogy egyre több vészjósló hír érkezik a kincses városi IT-szektorból: megszorításokról, leépítésekről hallani.
„Jelen állás szerint lezárult egy fejlődési ciklus a kolozsvári IT-ágazatban, és újabb következik. Mi még nem ismerjük ezt. Ugrásra van szükségünk, egy fal előtt állunk, amit meg kell mászni, hogy elérjük a következő szintet” – jelentette ki a számítástechnikai szakember. Aki szerint a kincses város már nem vonzó: legfőbb problémája, hogy olyan magas költségeket generál, amelyeket a vállalatok csakis tevékenységi körük összetettségének bővítésével tudnak fedezni.
Metz szerint a kolozsvári szakcégek által termelt nyereség ijesztően összezsugorodott, ami azért aggasztó, mert így nem jut befektetésekre, fejlesztésekre. A szakember az Adevărulnak kifejtette, ha valaki befektetési projektben gondolkodik, nincs hozzá elég erőforrás Kolozsváron. Ha mégis szert tesz erre, jelentős hozzáadott érték kell ahhoz, hogy meg is tudja fizetni. „Ilyen projektekből nagyon kevés van, európai szinten is. A BMW kivétel” – ismertette, a német autóipari óriás kincses városi megjelenésére utalva.
Daniel Metz: Kolozsvár legfőbb problémája, hogy nagyon magas költségeket generál
Fotó: Facebook/Daniel Metz
Amint arról beszámoltunk, Kolozsváron nyit informatikai központot a BMW Group, ebből a célból a német autógyártó vegyesvállalatot hoz létre az NTT Data Románia informatikai céggel – utóbbi egy japán székhelyű multinacionális informatikai vállalat itteni kirendeltsége, amelynek egyik alapítója éppen Daniel Metz.
Az új erdélyi központban kezdetben 120 számítástechnikai szakember dolgozik majd. Az idei év végére 250-re, 2027-re pedig ezer fölé nőhet majd létszám – közölték a vegyesvállalat alapítói. „Az NTT Data személyében egy erős partnerre támaszkodunk, amely kitűnő hálózattal rendelkezik egy dinamikus technológiai területen, lehetővé téve, hogy fokozott ütemben és célzottan további szoftverkompetenciákat fejlesszünk ki” – nyilatkozta Alexander Buresch, a BMW Group informatikai fejlesztésért felelős igazgatója.
Maria Metz, az NTT Data Románia vezérigazgatója azt mondta, az együttműködés az autógyártó digitális átalakulásának támogatását tűzi ki célul. A kolozsvári központ feladata informatikai megoldások szolgáltatása lesz a termelés, a fejlesztés, a humánerőforrások, az értékesítés és a pénzügy számára. A BMW a második autóipari óriás, amely informatikai központot nyit Kolozsváron. Az első a Porsche volt, amely 2016-ban jelent meg az erdélyi városban.
Daniel Metz az idézett interjúban kijelentette: a BMW és az NTT közös projektje, nemzetközi vegyesvállalata (joint venture) jelenti a megoldást a kolozsvári IT-ágazat problémájára. „Ez a példa, minek kell történnie ahhoz, hogy Kolozsvár Románia innovációs és jóléti központja maradjon. Mert a jólét hosszú távon jól fizetett, fenntartható munkahelyeket jelent” – vélekedett.
Majd kitért a BMW magyarországi óriásberuházására is. Mint ismeretes, teljes értékű BMW-gyár épül Debrecenben több mint egymilliárd eurós befektetésből. A globális nagyvállalat legmodernebb, úgynevezett iFactory-alapú üzemében 2025-ben kezdi meg az autógyártást több mint ezerötszáz munkavállaló.

Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere.
A bádoghajlítás is fontos, de ezt ma itt teszed, holnap amott. Viszont autókat alkotni és elképzelni egészen más dolog” – jelentette ki az Adevărulnak adott interjúban az IT-szakember. Aki szerint a már fennálló kapcsolataiknak köszönhetően sikerült Kolozsvárra csalni a BMW-t: 2005 óta „harmad-negyedrangú projektekben” már együttműködtek, viszont most elsőrangút sikerült a kincses városba hozni. „Ez az a jelentős hozzáadott érték, ilyeneknek kell Kolozsvárra jönniük” – szögezte le az egyetemi oktató.
Kutatók becslése szerint 2024-ben stagnálás vagy akár enyhe visszaesés is várható az IT-alkalmazottak számát tekintve
Fotó: Barabás Ákos
Akinek egyik felsőoktatási intézménye, a kolozsvári székhelyű Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdaságot monitorozó, Romanian Economic Monitor nevű projektjének kutatócsoportja éppen a minap közölt egy elemzést a romániai IT-szektor helyzetéről. Eszerint 2023-ban országos szinten 147 200-an dolgoztak az információtechnológiai ágazatban, 5,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban: Viszont a növekedés ritmusa jócskán lassult: az elmúlt években 10 százalék fölötti volt, a pandémia alatt, 2021-ben pedig a 15 százalékot is meghaladta.
A kutatók becslése szerint 2024-ben stagnálás vagy akár enyhe visszaesés is várható. Az Economedia.ro által idézett elemzésben arra is rámutatnak, hogy a piacnak újra kell gondolnia magát: a vállalatok által eddig előszeretettel használt úgynevezett outsourcing – azaz kiszervezés, bizonyos feladatok más cégekkel történő elvégeztetése – helyett az innovációra kellene fektetniük a hangsúlyt.
Az elemzésben egyébként az IT-alkalmazottak fizetésére is kitérnek: tavaly 11 268 lej (2265 euró) volt a nettó átlagbér, így anyagilag ez a legjobban elismert ágazat Romániában, ahol az országos átlagfizetés picivel 5000 lej (1005 euró) felett volt 2023-ban.

A vezető romániai hírportálok, gazdasági lapok is beszámoltak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesüléséről, miszerint az elektromos járműveket gyártó kínai óriásvállalat, a BYD Magyarországon hozza létre első európai gyárát.
Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro portálra hivatkozva.
A közel-keleti konfliktus nyomán kedden is folytatódott a földgáz világpiaci árának az emelkedése, a szakértők pedig arra számítanak, hogy a következő napokban is jelentős kilengések várhatóak.
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
szóljon hozzá!