
2009. szeptember 15., 09:172009. szeptember 15., 09:17
Az országban működő bankok döntő többsége ugyanis nem tölteti ki azt az űrlapot, amelynek révén az Egyesült Államok adóhatósága értesülhetne az amerikai polgárok számlanyitásairól – számolt be a Napi Gazdaság. A napilap újságírója szerint több tízmillió dollár érkezhetett az elmúlt hetekben magyarországi bankokba amerikai befektetőktől. A váratlan és nagymértékű tőkebeáramlás oka, hogy a magyar pénzintézetek egy része nem tölteti ki az itt számlát nyitó amerikai állampolgárokkal azt a W9-es jelű adatlapot, amely az Amerikai Egyesült Államok szövetségi adóhivatala, az IRS értesítésére szolgál.
Az amerikai magánbefektetők tőkekivonásának kiváltó oka, hogy megegyezés született a svájci bankok és az amerikai kormány között. Ennek értelmében több tízezer amerikai számla tulajdonosának adatait adták át az IRS-nek, vagyis jelentősen csorbult az évszázadokon át sértetlennek tartott helvét banktitok. A kiáramló pénz helyet keres magának, így került a képbe Magyarország.
A Napi Gazdaság értesülései és vizsgálódásai szerint a magyarországi bankoknak csak egy kis része tölteti ki az adatlapot az amerikai adózóval, majd az adatokat elküldi az IRS-nek. Az Index internetes portál által megkérdezett, de névtelenséget kérő pénzintézetek azzal érvelnek, hogy sem az érvényben lévő hitelintézeti törvény, sem a pénzmosás elleni törvények nem írják elő ezt, ezért semmiféle mulasztást nem követnek el.
Az ismeretlenségbe burkolózó bankokon kívül a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen is egybehangzóan nyilatkozta, hogy nem tölteti ki az űrlapot. Egyedül a Citibank Europe Plc. fióktelepeként működő hazai Citibank illetékese közölte, hogy ők minden esetben megteszik ezt.
A külföldi kézben lévő magyarországi bankoktól azt is szerették volna megtudni a portál újságírói, hogy ha a Nyugat-Európában lévő fiókjaik kitöltetik a W9-es nyomtatványt, akkor itthon miért nem alkalmazzák ugyanezt – ám erre a kérdésünkre nem kaptak választ.
A magyarországi gyakorlatot kritizáló pénzügyi szakemberek ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy itt nem csupán a szabályok betartásáról, hanem a szomszédos ország bankrendszerének hitelességéről is szó van.
Az amerikai adóhatóság ugyanis nagy erőkkel figyeli az adóelkerülés minden lehetőségét és a Svájcban elért győzelem után megpróbálja lebuktatni azokat, akik az adózást elkerülendő, máshová próbálják átmenteni vagyonukat. Lebukásuk esetén a magyar pénzintézetek hitelessége és presztízse csorbulna, arról nem is beszélve, hogy egy kellemetlen adózási botrány nem tenne jót Magyarország megítélésének sem – vélik a pénzpiaci szakemberek.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.