
2009. szeptember 15., 09:172009. szeptember 15., 09:17
Az országban működő bankok döntő többsége ugyanis nem tölteti ki azt az űrlapot, amelynek révén az Egyesült Államok adóhatósága értesülhetne az amerikai polgárok számlanyitásairól – számolt be a Napi Gazdaság. A napilap újságírója szerint több tízmillió dollár érkezhetett az elmúlt hetekben magyarországi bankokba amerikai befektetőktől. A váratlan és nagymértékű tőkebeáramlás oka, hogy a magyar pénzintézetek egy része nem tölteti ki az itt számlát nyitó amerikai állampolgárokkal azt a W9-es jelű adatlapot, amely az Amerikai Egyesült Államok szövetségi adóhivatala, az IRS értesítésére szolgál.
Az amerikai magánbefektetők tőkekivonásának kiváltó oka, hogy megegyezés született a svájci bankok és az amerikai kormány között. Ennek értelmében több tízezer amerikai számla tulajdonosának adatait adták át az IRS-nek, vagyis jelentősen csorbult az évszázadokon át sértetlennek tartott helvét banktitok. A kiáramló pénz helyet keres magának, így került a képbe Magyarország.
A Napi Gazdaság értesülései és vizsgálódásai szerint a magyarországi bankoknak csak egy kis része tölteti ki az adatlapot az amerikai adózóval, majd az adatokat elküldi az IRS-nek. Az Index internetes portál által megkérdezett, de névtelenséget kérő pénzintézetek azzal érvelnek, hogy sem az érvényben lévő hitelintézeti törvény, sem a pénzmosás elleni törvények nem írják elő ezt, ezért semmiféle mulasztást nem követnek el.
Az ismeretlenségbe burkolózó bankokon kívül a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen is egybehangzóan nyilatkozta, hogy nem tölteti ki az űrlapot. Egyedül a Citibank Europe Plc. fióktelepeként működő hazai Citibank illetékese közölte, hogy ők minden esetben megteszik ezt.
A külföldi kézben lévő magyarországi bankoktól azt is szerették volna megtudni a portál újságírói, hogy ha a Nyugat-Európában lévő fiókjaik kitöltetik a W9-es nyomtatványt, akkor itthon miért nem alkalmazzák ugyanezt – ám erre a kérdésünkre nem kaptak választ.
A magyarországi gyakorlatot kritizáló pénzügyi szakemberek ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy itt nem csupán a szabályok betartásáról, hanem a szomszédos ország bankrendszerének hitelességéről is szó van.
Az amerikai adóhatóság ugyanis nagy erőkkel figyeli az adóelkerülés minden lehetőségét és a Svájcban elért győzelem után megpróbálja lebuktatni azokat, akik az adózást elkerülendő, máshová próbálják átmenteni vagyonukat. Lebukásuk esetén a magyar pénzintézetek hitelessége és presztízse csorbulna, arról nem is beszélve, hogy egy kellemetlen adózási botrány nem tenne jót Magyarország megítélésének sem – vélik a pénzpiaci szakemberek.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.