2011. december 16., 08:342011. december 16., 08:34
Amint a vizsgálatból kiderül, figyelembe véve a munkáltatók és alkalmazottak hozzájárulását, Magyarországon a nettó fizetések 207, míg Romániában 181 százaléka kerül állami költségvetésbe, a legkisebb adózás pedig Lengyelországban (168 százalék) és Bulgáriában (143 százalék) van.
Az alkalmazottak szintén Magyarországon fizetik a legtöbb adót, bérük több mint 60 százalékát, Romániában ez az arány valamivel meghaladja a 42 százalékot. A munkáltatót érintő legmagasabb adószint Csehországban van (46 százalék), Magyarország pedig a második helyen áll 45 százalékkal.
A felmérést készítő szakemberek szerint az adórendszerek közötti eltérés elsősorban a többek között Romániában, Csehországban és Lengyelországban érvényben lévő baleseti alapokhoz való hozzájárulás miatt jelentkezik, ezek arányait a vállalatok határozzák meg.
A hozzájárulási formák száma egyébként Romániában a legmagasabb, az országban 10 különböző elemet tartalmaz az adórendszer. A legdrágább állami hozzájárulás egyébként a munkaadó vállalatok által fizetett társadalombiztosítás, az alkalmazott részéről pedig a jövedelemadó, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulás.
Mihaela Virlan, a tanulmányt készíttető Accace Románia vezérigazgatója szerint a hasonló felmérések elsősorban azon befektetők számára hasznosak, akik új fejlesztési területeket keresnek, és szükségük van a munkaerőpiac részletes elemzésére. „A tanulmányból kiderül, hogy a munkaadó és alkalmazott közötti kapcsolat Romániában a legkiegyensúlyozottabb a munkaszerződés feltételezte adók szempontjából, annak ellenére, hogy számos nagyságrendbeli eltérés figyelhető meg a szomszédos országokhoz képest” – magyarázta Mihaela Virlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok