Magyar EU-elnökség: áthúzódó feladatok

A gazdasági válság miatt az EU tagállamainak vezetői december közepi brüsszeli csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy gazdaságpolitikájukat a jövőben összehangolják, és megteremtik az EU gazdasági kormányzását. A magyar elnökség egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy továbbvigye a tanácsi vitát az Európai Bizottság által beterjesztett jogszabályjavaslatokról; ide kapcsolódik az eurózóna állandó válságkezelési mechanizmusának, egyfajta készenléti hitelkeretnek a létrehozása is, amely a Lisszaboni Szerződés módosítását igényli. A dokumentum tervezett módosítása uniós források – egyelőre nem hivatalos dokumentumok – szerint szövegszerűen a következő lenne: „Az euróövezethez tartozó tagállamok stabilitási mechanizmust hozhatnak működésbe annak érdekében, hogy szükséghelyzetben az euróövezetnek mint egésznek a stabilitását biztosítsák. A szükséges pénzügyi támogatás garantálása szigorú feltételektől függ.” A szerződést rendes vagy egyszerűsített eljárásban lehet módosítani, a tagállamok igyekeznek az utóbbit választani, eszerint az Európai Tanács határoz a módosításról, és csak konzultálnia kell az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Központi Bankkal. Ebben az esetben nincs szükség kormányközi konferencia összehívására, és népszavazást sem kell tartani erről a tagállamokban. E megoldás feltétele azonban, hogy a módosítás ne ruházzon át újabb hatásköröket a tagországokról az Unióra.

A stabilitási mechanizmus 2013 derekától jönne létre tartós jelleggel. Addig is érvényben van az ideiglenes megoldási modell, amelyet idén a görög pénzügyi válság miatt dolgoztak ki, s amelynek alapján nemrég Írországnak is mentőcsomagot hagytak jóvá.

A magyar elnökségi program egyik kiemelt témája a horvát csatlakozás: míg korábban a csatlakozási szerződés aláírása volt a cél, jelenleg reálisabb feladatnak tűnik a tárgyalások lezárása 2011 első fél évében, a dokumentumot pedig a következő, lengyel elnökség idején írhatnák alá. Horvátországnak még teljesítenie kell néhány feltételt, a legutóbbi tárgyalási forduló december 22-én volt, ekkor három fejezetet zártak le, ezzel a 35 fejezetből 28-ról befejeződtek az egyeztetések. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter megerősítette, országának az a célja, hogy a magyar elnökség alatt valamennyi témakör tárgyalását befejezzék. Az elnökség tervei között szerepel, hogy újabb fejezetet nyitnának meg a Törökországgal folytatott tárgyalások keretében, és Izlanddal valószínűleg a magyar elnökség alatt indulnak meg a tényleges csatlakozási tárgyalások.

Az eredeti elképzelések között szerepelt, hogy Bulgária és Románia 2011 márciusában válhatna a schengeni övezet tagjává; a magyar kormánynak ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy a csatlakozásnak a belső határellenőrzéstől mentes övezethez világosak a feltételei, ha az országok teljesítik ezeket, nem lehet akadálya a csatlakozásuknak. Mint arról beszámoltunk, Franciaország és Németország azonban jelezte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságok miatt túl korainak tartják a két ország schengeni csatlakozását. A csatlakozáshoz pedig a tagállamok egyhangú döntése szükséges.