Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Már az európainál jóval korábban nyitó ázsiai tőzsdéken tapasztalt mozgások derűlátásra adhattak okot, és valóban jól indult a keddi nap az európai értékpapírpiacokon is, miután hétfőn jelentős visszaeséssel zárták a napot, és később pedig ugyanez a negatív trend érvényesült az Amerikai Egyesült Államokban is.
2024. augusztus 06., 15:342024. augusztus 06., 15:34
Nagy indexemelkedéssel zártak kedden a japán értékpapírpiacok is, miután hétfőn az 1987-es „fekete hétfő” utáni legnagyobb veszteségeket szenvedték el, az Nikkei több mint 13, a Topix több mint 12 százalékosat. Kedden a Nikkei 10 százalékkal, a Topix 9 százalékkal erősödött. A szöuli KOSPI index 3 százalékkal erősödött kedden a hétfői 9 százalékos esés után. A kínai indexek vegyesen zártak, csekély változással.
Vegyesen, többségében indexemelkedéssel indult a kereskedés kedden három egymást követő napi nagy veszteségek után az európai értékpapírpiacokon – foglalta össze az MTI. Összegzésük szerint az összeurópai STOXX 600 index 0,59 százalékkal, az euróövezeti Euro Stoxx 50 index 0,27 százalékkal emelkedett a kezdéskor. Londonban az FTSE 100 index 0,20 százalékkal, a frankfurti DAX 0,27 százalékkal erősödött a nyitáskor, míg a párizsi CA 40 index 0,27 százalékkal alacsonyabban kezdett. A milánói tőzsde 0,52 százalékos indexemelkedéssel, a madridi 0,02 százalékos indexcsökkenéssel kezdte a keddi kereskedést.
Az olajár három napi csökkenés után kedden emelkedett. Az európai kereskedési idő kezdetén a WTI ára 0,76 százalékkal állt magasabban 73,49 dolláron hordónként, a Brent ára 0,51 százalékkal emelkedett 76,68 dollárra. Az arany spot ára unciánként 2403,04 dollárra csökkent 0,07 százalékkal. A dollárindex 0,15 százalékkal áll magasabban 103,02 ponton. Az eurót 0,16 százalékkal jegyzik gyengébben 1,0932 dolláron.
Romániában is pozitív volt a kezdés, a 20 leginkább forgalmazott részvényt tartalmazó BET index, amely a bukaresti tőzsde alakulásának mércéje, a ZF által összesített adatok szerint a keddi ülés első perceiben visszanyerte a hétfői meredek csökkenés egy részét.
A londoni FTSE-100 mutató 2,04 százalék, a frankfurti DAX-index 1,95 százalék mínusszal zárt, a párizsi CAC-40 index 1,42 százalékkal gyengült. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 1,49 százalékkal csökkent. Milánóban 2,27 százalékos, Madridban 2,34 százalékos indexcsökkenéssel zárult a kereskedés.
És később szintén jelentős eséssel zártak a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói is. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 1033,99 ponttal, 2,6 százalékkal 38 703,27 pontra zuhant. Az S&P 500-as mutatója 156,39 ponttal, 2,93 százalékkal lett kevesebb, és 5190,17 ponton zárta a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 567,78 ponttal, 3,38 százalékkal 16 208,38 pontra gyengült.
Meredek eséssel indították a hetet a globális részvénypiacok.
Amint arról beszámoltunk, a tőzsdei visszaeséseket a globális kockázatokkal – köztük az Egyesült Államokban tapasztalt romló gazdasági körülményekkel, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok üzleti modelljével kapcsolatos kérdőjelekkel, a közel-keleti konfliktushelyzettel – magyarázták a pénzpiaci szakemberek. Úgy vélekedtek, a befektetők attól tartanak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed túl lassan reagál az amerikai gazdasági visszaesésre utaló jelekre, és esetleg kamatcsökkentésre kényszerül.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!