
Az alap létrehozói szerint Székelyföldön sok piaci lehetőség adódik, mert a gazdaság alapvetően alapanyag-termelőként működik
Fotó: Iochom Zsolt
Magántőkealapot hozott létre Roy Chowdhury Gergely, a zabolai Mikes grófi család leszármazottja; az alap elsősorban a székelyföldi feldolgozóiparba kíván befektetni.
2021. július 21., 20:302021. július 21., 20:30
2021. július 21., 20:332021. július 21., 20:33
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett magántőkealap befektetési célterülete Románia, ezen belül elsősorban Székelyföld lesz.
Az alap létrehozói szerint Székelyföldön sok piaci lehetőség adódik, mert a gazdaság alapvetően alapanyag-termelőként működik. A teljes előállítási lánc létrehozásával munkahelyek jöhetnek létre, és nagyobb haszonnal értékesíthetők a félkész vagy késztermékek.
Roy Chowdhury Gergely az MTI-nek elmondta:
A partnerről csak annyit közölt, hogy ő is magánbefektető. Hozzátette: az alapot a magyarországi Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő kezeli.
Jelezte: egyelőre nem kívánnak külső partnereket bevonni, de második lépésben az Európai Beruházási Bankhoz szeretnének fordulni olyan forrásokért, amelyeket ebben a régióban lehet befektetni.
Kizárólag létező, évente tízmillió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító cégekbe kívánnak beszállni, amelyekből a generációváltás miatt ki akar lépni a tulajdonos, vagy amelyeknek tőkére van szükségük a bővüléshez.
„Több céggel is tárgyalunk, és ebben az évben legkevesebb egy üzletet le szeretnénk zárni” – nyilatkozta Roy Chowdhury Gergely. Hozzátette: számára ez egy második visszatérés a gyökerekhez, hiszen két évtizede londoni befektetési bankári munkáját feladva költözött az ősei földjére édesanyjával és testvérével, ahol a család közel 15 éves jogi küzdelemmel visszaszerezte erdélyi birtokainak egy részét.
Elmondása szerint a zabolai családi birtokon létrehozott idegenforgalmi vállalkozás buktatói alakították ki benne azt a meggyőződést, hogy a térségben szükség van a hiányzó pénzügyi és szakmai láncszemek pótlására. Így most a befektetési bankári gyökerekhez nyúlt vissza – fogalmazott.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!