
2012. június 11., 07:152012. június 11., 07:15
A tárcavezető megerősítette, hogy a támogatást a partnerek várhatóan a bankágazatra vonatkozó feltételekhez kötik, de más gazdasági feltételt nem szabnak hozzá. Brüsszeli források a távhívásos tanácskozás befejezését követően azt erősítették meg, hogy a pénzügyminiszterek kinyilvánították az euróövezet készségét a segítségnyújtásra, és egyetértettek abban is, hogy Spanyolország akár százmilliárd eurós támogatásra számíthat.
Szerepel az összeg a megbeszélés után kiadott közös nyilatkozatban is. Ez utóbbi szerint a zóna pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport támogatja azt, hogy a spanyol hatóságok határozottan keresztülvigyék a pénzügyi ágazat reformját. A dokumentum egyúttal üdvözli a spanyol kérést, és kilátásba helyezi az arra adandó pozitív választ. Üdvözölte a Spanyolországnak nyújtandó „hiteles” öszszegű segítséget Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, valamint méltatta a döntést Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei egyértelművé tették, hogy a Spanyolország által kért támogatást az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmusból nyújtják majd. „A későbbi tárgyalásokon meghatározandó támogatási összeg a tényleges tőkeszükséglet mellett egy biztonsági többletrészt” is tartalmaz majd” – derül ki a tárcavezetők közös nyilatkozatából. Különben az IMF előzőleg 40 milliárd euróra becsülte a spanyol bankszektor pótlólagos tőkeszükségletét.
De Guindos szombaton azonban még nem számszerűsítette a kérést. Megerősítette, hogy megvárják két független könyvvizsgáló társaság jelentését is, amelyek még ebben a hónapban esedékesek. A támogatási végösszeg kiszámításában az uniós partnerek is részt vesznek, köztük az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank, továbbá az IMF is. Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország a 17 országból álló euróövezet negyedik állama, amely nemzetközi pénzügyi segítségben részesül.
Az euróövezeti nyilatkozat szerint a támogatásról szóló majdani megállapodás része lesz a pénzügyi szektorra vonatkozó „szokásos feltételhez kötés” is, de ez ezúttal az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő szerkezetváltási programokra, illetve az úgynevezett horizontális szerkezeti reformokra összpontosul majd.
A miniszterek megjegyezték, hogy Spanyolország már látványos pénzügyi és munkaerő-piaci reformokat valósított meg, tett intézkedéseket a bankok tőkeállományának növelésére. Az uniós országok értésre adták azt is, hogy a támogatás nem jelentheti a túlzott államháztartási hiány leszorítására kidolgozott menetrend megváltoztatását. Egyúttal az Eurócsoport felkérte a Nemzetközi Valutaalapot, hogy vegyen részt a majdani támogatási program végrehajtásában és ellenőrzésében.
Ez azt is jelenti, hogy az IMF – a korábbi mentőcsomagoktól eltérően – ezúttal várhatóan nem járul hozzá pénzügyileg a nemzetközi támogatáshoz.
Eközben máris úgy tűnik, hogy a spanyolok megsegítése lavinát indíthat el. Meg nem nevezett európai források szerint Írország újra akarja tárgyalni a 2010 novemberében kapott nemzetközi pénzügyi mentőcsomagjának feltételeit, hogy azonos bánásmódban részesüljön, mint Spanyolország, amelynek megsegítéséről szombaton döntöttek az euróövezeti pénzügyminiszterek.
„Dublin az euróövezeti pénzügyminiszterek következő, június 21-i luxembourgi tanácskozásán fogja ezt felvetni” – tette hozzá a két, egymástól független forrás. Írország két évvel ezelőtt egy 85 milliárd eurós segélycsomagot kapott az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), de ennek érdekében drákói megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.