
Fotó: MTI
2010. szeptember 20., 08:552010. szeptember 20., 08:55
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ a feltörekvő európai térségről pénteken kiadott negyedéves helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „a magyar háztartások fizetik meg az árát annak”, hogy az új kormány „megszakította a kapcsolatot” a Valutaalappal.
A Capital Economics szerint ahogy növekszik a rossz hitelek aránya a forint gyengesége miatt, úgy nő a bankrendszerre nehezedő nyomás is. Jegybanki „vészkamatemelések lehetségesek” ugyan, de valószínűségüket csökkenti, hogy az ilyen lépések „viszonylag sikertelenek voltak a múltban”.
A londoni elemzők szerint a magas külső finanszírozási igény jó eséllyel végül rákényszeríti a magyar kormányt arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen az IMF-fel, „valamikor a jövő év vége felé”, különösen abban az esetben, ha – amint azt a cég várja – az euróövezeti gazdaság lassul, és a valutauniós bankok is újabb nyomás alá kerülnek.
Egy másik nagy londoni gazdaságkutató cég, az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemzőháza – októberre szóló, Londonban már pénteken hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében ugyanerről azt írta: jóllehet, a magyar kormány valószínűleg fenntartja a visszafogott költségvetési politikát, az IMF-segítség visszautasítása nyomán azonban a magyar gazdaság ki van téve a piac hangulati hullámzásainak, az a kormányzati remény pedig, hogy majd az EU-val előnyösebb támogatási megállapodásra lehet jutni, „nem tűnik túlságosan megalapozottnak”.
Az EU-val köthető külön egyezség lehetőségét más nagy citybeli cégek sem valószínűsítik. A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek legutóbbi térségi helyzetértékelése szerint az EU valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint ugyanis az IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez. Ugyanerre a következtetésre jutottak legutóbbi felzárkózó piaci prognózisukban a BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői. A ház szerint ha Magyarország külső segítségre szorul, a Nemzetközi Valutaalapot „nem lehetne megkerülni, mivel az EU nem folyósítana pénzt az IMF bevonása nélkül”.
A Capital Economics a pénteken kiadott új térségi prognózisban a magyar növekedési kilátásokról azt írta: mivel a háztartási devizahitelek forintértéke megugrott, és a gazdasági növekedés üteme valószínűleg nem lesz elégséges a foglalkoztatás érdemi növeléséhez, a fogyasztók várhatóan továbbra is „hatalmas nyomás alatt maradnak” a következő két évben.
A magyar gazdaság növekedésének hajtóereje így az export, amiben a gyengébb forint segíthet, ám mivel a globális kereslet gyenge, a Capital Economics elemzői szerint az eddigi exportlendület jövőre valószínűsíthetően lanyhul. Mindezt egybevetve a ház szakértői nem zárják ki a kettős mélypontú recesszió kialakulását a magyar gazdaságban. A UBS bankcsoport londoni szakelemzőinek minapi befektetői tájékoztatóján az hangzott el, hogy – a korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben – 2011–2012-ben évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak visszafizetendő juttatásokat.
Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország „elboldoguljon az IMF nélkül”, a globális refinanszírozási környezetnek „nagyon-nagyon támogatónak kell maradnia”. A UBS londoni elemzői szerint ebben a környezetben „értelmes dolog lenne”, ha a magyar kormány visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.