
Fotó: MTI
2010. szeptember 20., 08:552010. szeptember 20., 08:55
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ a feltörekvő európai térségről pénteken kiadott negyedéves helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „a magyar háztartások fizetik meg az árát annak”, hogy az új kormány „megszakította a kapcsolatot” a Valutaalappal.
A Capital Economics szerint ahogy növekszik a rossz hitelek aránya a forint gyengesége miatt, úgy nő a bankrendszerre nehezedő nyomás is. Jegybanki „vészkamatemelések lehetségesek” ugyan, de valószínűségüket csökkenti, hogy az ilyen lépések „viszonylag sikertelenek voltak a múltban”.
A londoni elemzők szerint a magas külső finanszírozási igény jó eséllyel végül rákényszeríti a magyar kormányt arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen az IMF-fel, „valamikor a jövő év vége felé”, különösen abban az esetben, ha – amint azt a cég várja – az euróövezeti gazdaság lassul, és a valutauniós bankok is újabb nyomás alá kerülnek.
Egy másik nagy londoni gazdaságkutató cég, az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemzőháza – októberre szóló, Londonban már pénteken hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében ugyanerről azt írta: jóllehet, a magyar kormány valószínűleg fenntartja a visszafogott költségvetési politikát, az IMF-segítség visszautasítása nyomán azonban a magyar gazdaság ki van téve a piac hangulati hullámzásainak, az a kormányzati remény pedig, hogy majd az EU-val előnyösebb támogatási megállapodásra lehet jutni, „nem tűnik túlságosan megalapozottnak”.
Az EU-val köthető külön egyezség lehetőségét más nagy citybeli cégek sem valószínűsítik. A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek legutóbbi térségi helyzetértékelése szerint az EU valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint ugyanis az IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez. Ugyanerre a következtetésre jutottak legutóbbi felzárkózó piaci prognózisukban a BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői. A ház szerint ha Magyarország külső segítségre szorul, a Nemzetközi Valutaalapot „nem lehetne megkerülni, mivel az EU nem folyósítana pénzt az IMF bevonása nélkül”.
A Capital Economics a pénteken kiadott új térségi prognózisban a magyar növekedési kilátásokról azt írta: mivel a háztartási devizahitelek forintértéke megugrott, és a gazdasági növekedés üteme valószínűleg nem lesz elégséges a foglalkoztatás érdemi növeléséhez, a fogyasztók várhatóan továbbra is „hatalmas nyomás alatt maradnak” a következő két évben.
A magyar gazdaság növekedésének hajtóereje így az export, amiben a gyengébb forint segíthet, ám mivel a globális kereslet gyenge, a Capital Economics elemzői szerint az eddigi exportlendület jövőre valószínűsíthetően lanyhul. Mindezt egybevetve a ház szakértői nem zárják ki a kettős mélypontú recesszió kialakulását a magyar gazdaságban. A UBS bankcsoport londoni szakelemzőinek minapi befektetői tájékoztatóján az hangzott el, hogy – a korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben – 2011–2012-ben évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak visszafizetendő juttatásokat.
Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország „elboldoguljon az IMF nélkül”, a globális refinanszírozási környezetnek „nagyon-nagyon támogatónak kell maradnia”. A UBS londoni elemzői szerint ebben a környezetben „értelmes dolog lenne”, ha a magyar kormány visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.