
Fotó: MTI
2010. szeptember 20., 08:552010. szeptember 20., 08:55
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ a feltörekvő európai térségről pénteken kiadott negyedéves helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „a magyar háztartások fizetik meg az árát annak”, hogy az új kormány „megszakította a kapcsolatot” a Valutaalappal.
A Capital Economics szerint ahogy növekszik a rossz hitelek aránya a forint gyengesége miatt, úgy nő a bankrendszerre nehezedő nyomás is. Jegybanki „vészkamatemelések lehetségesek” ugyan, de valószínűségüket csökkenti, hogy az ilyen lépések „viszonylag sikertelenek voltak a múltban”.
A londoni elemzők szerint a magas külső finanszírozási igény jó eséllyel végül rákényszeríti a magyar kormányt arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen az IMF-fel, „valamikor a jövő év vége felé”, különösen abban az esetben, ha – amint azt a cég várja – az euróövezeti gazdaság lassul, és a valutauniós bankok is újabb nyomás alá kerülnek.
Egy másik nagy londoni gazdaságkutató cég, az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemzőháza – októberre szóló, Londonban már pénteken hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében ugyanerről azt írta: jóllehet, a magyar kormány valószínűleg fenntartja a visszafogott költségvetési politikát, az IMF-segítség visszautasítása nyomán azonban a magyar gazdaság ki van téve a piac hangulati hullámzásainak, az a kormányzati remény pedig, hogy majd az EU-val előnyösebb támogatási megállapodásra lehet jutni, „nem tűnik túlságosan megalapozottnak”.
Az EU-val köthető külön egyezség lehetőségét más nagy citybeli cégek sem valószínűsítik. A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek legutóbbi térségi helyzetértékelése szerint az EU valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint ugyanis az IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez. Ugyanerre a következtetésre jutottak legutóbbi felzárkózó piaci prognózisukban a BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői. A ház szerint ha Magyarország külső segítségre szorul, a Nemzetközi Valutaalapot „nem lehetne megkerülni, mivel az EU nem folyósítana pénzt az IMF bevonása nélkül”.
A Capital Economics a pénteken kiadott új térségi prognózisban a magyar növekedési kilátásokról azt írta: mivel a háztartási devizahitelek forintértéke megugrott, és a gazdasági növekedés üteme valószínűleg nem lesz elégséges a foglalkoztatás érdemi növeléséhez, a fogyasztók várhatóan továbbra is „hatalmas nyomás alatt maradnak” a következő két évben.
A magyar gazdaság növekedésének hajtóereje így az export, amiben a gyengébb forint segíthet, ám mivel a globális kereslet gyenge, a Capital Economics elemzői szerint az eddigi exportlendület jövőre valószínűsíthetően lanyhul. Mindezt egybevetve a ház szakértői nem zárják ki a kettős mélypontú recesszió kialakulását a magyar gazdaságban. A UBS bankcsoport londoni szakelemzőinek minapi befektetői tájékoztatóján az hangzott el, hogy – a korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben – 2011–2012-ben évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak visszafizetendő juttatásokat.
Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország „elboldoguljon az IMF nélkül”, a globális refinanszírozási környezetnek „nagyon-nagyon támogatónak kell maradnia”. A UBS londoni elemzői szerint ebben a környezetben „értelmes dolog lenne”, ha a magyar kormány visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.