Az EU adós maradt az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztésével
Fotó: Csató Andrea
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
2025. május 24., 13:412025. május 24., 13:41
Miközben az Unióban egyre idősödik a népesség, az Európai Bizottságnak és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (EIOPA) egyelőre nem sikerült megerősítenie a foglalkoztatói nyugdíjak szerepét az uniós országokban és lendületbe hoznia az ún. páneurópai magánnyugdíjterméket – olvasható az Európai Számvevőszék közleményében.
Az EU intézményeinek pénzügyeit, valamint az európai forrásokból részesedő, illetve azokat kezelő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását ellenőrző számvevőszék megjegyzi: jelentésével egy időben a Bizottság a megtakarítási és beruházási tervei keretében éppen készül a foglalkoztatói nyugdíjalapok és a páneurópai termék jogi keretének felülvizsgálatára, hogy növelje azok eredményességét és vonzerejét.
Kiemelik: a nyugdíjrendszerek fontos szerepet játszanak a szociális védelemben és az uniós tőkepiacok megerősítésében. Bár a nyugdíjakért közvetlenül a tagállamok felelősek, az Unió szabályozási hatáskörrel rendelkezik a határokon átnyúló mobilitás, a fogyasztóvédelem és a belső piac tekintetében. Mivel az állami nyugdíjrendszerek keretében számos uniós országban nehezen sikerül fenntartani a nyugdíjak megfelelőségét, az Unió meghatározta a foglalkoztatói nyugdíjalapokra vonatkozó alapvető szabályokat, és lefektette egy átfogó uniós magánnyugdíjtermék alapjait.
„A demográfiai és költségvetési kihívásokkal szembesülő uniós gazdaságokban várhatóan egyre fontosabbá válnak majd a kiegészítő nyugdíjak – jelentette ki Mihails Kozlovs, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. –
A Számvevőszék szerint a Bizottság kezdeményezései ellenére egyelőre sem a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugdíjak, sem a páneurópai nyugdíjtermékek nem játszanak jelentős szerepet az Unió kiegészítő nyugdíjpiacán. Bár a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények a becslések szerint mintegy 2,8 billió (ezermilliárd) euró eszközállománnyal rendelkeznek és mintegy 47 millió munkavállalót és nyugdíjast szolgálnak ki, határokon átnyúló tevékenységeik továbbra is néhány olyan országra korlátozódnak, ahol már hagyománya van a munkáltatói nyugdíjaknak.
Az adókedvezmények hiánya, illetve a költségek és díjak tekintetében előírt 1%-os felső határ azonban csökkentik vonzerejét. 2025-ben csak egyetlen ilyen termék van a piacon, és egyelőre annak az igénybevétele is rendkívül alacsony: kevesebb mint 5000 megtakarító kevesebb mint 12 millió eurós eszközállományát kezeli.
Nyugdíjba vonulásuk közeledtével a polgárok számára igen fontossá válik, hogy teljes körű információkhoz férjenek hozzá a majdani nyugdíjukat illetően. A tőkepiaci unió keretében az átláthatóság javítására irányuló uniós tervek azonban mindeddig kevés eredményt hoztak.
– áll a közleményben. Az EIOPA intézkedéseket kezdeményezett ugyan a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó információk javítása érdekében, ám a nyugdíjpénztári tagok és ellátottak számára még nem teljes az átláthatóság a mögöttes alapok teljesítményét illetően, beleértve a munkavállalókat terhelő költségeket és a nyugdíjasok által várható hozamokat. Ez pedig alapvető fontosságú lenne, mert egyes nyugdíjak a befektetések teljesítményétől függenek, ezért a foglalkoztatói nyugdíjalapok esetében is fontos az eredményes felügyelet.
Helyzeténél fogva azonban az EIOPA minden erőfeszítése ellenére sem tudott Unió-szerte következetes felügyeleti gyakorlatokat biztosítani, mivel a nemzeti hatóságok nemigen veszik igénybe kezdeményezéseit, és mert az EIOPA működési kerete csak minimális harmonizációt tesz lehetővé – állapítja meg az Európai Számvevőszék.
Nyugdíjba vonulásuk közeledtével a polgárok számára fontossá válik, hogy teljes körű információkhoz férjenek hozzá a majdani nyugdíjukat illetően
Fotó: Pixabay
Az unióbeli nyugdíjrendszerek általában három pillér köré szerveződnek. Az első pillért az állami és a kötelező nyugdíjak képezik, ezeket második pillérként a keresethez kapcsolódó foglalkoztatói nyugdíjak, harmadik pillérként pedig más magánnyugdíjak egészítik ki.
Két alapvető típust különböztetünk meg: a járadékalapú és a járulékalapú nyugdíjrendszereket. A munkavállalók hosszú távú és nyugdíjcélú megtakarításait kezelő nem állami nyugdíjtermékek gazdasági jelentősége tagállamonként jelentősen eltérő. Egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugdíjak általában az öregségi jövedelem nagyobb részét teszik ki, mint az állami nyugdíjak.
A foglalkoztatóinyugdíj-ágazat néhány uniós országra koncentrálódik, egyes tagállamokban pedig egyáltalán nem is létezik. Dániában és Hollandiában például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények vagy más munkahelyi magánnyugdíjrendszerek által kezelt eszközök meghaladják a nemzeti GDP-t.
A páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP – Pan-European Personal Pension Product) az Európai Unió egyik kezdeményezése, amelynek célja, hogy kiegészítse az állami és munkahelyi nyugdíjrendszereket, és elősegítse az egységes uniós nyugdíjpiac kialakulását. A PEPP egy önkéntes, egyéni megtakarításon alapuló nyugdíjtermék, amelyet bármely uniós polgár igénybe vehet, akár külföldön dolgozik, akár hazájában.
A PEPP-et az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el, a rendelet 2022. márciusában lépett hatályba, azóta válhatnak a pénzügyi szolgáltatók PEPP-szolgáltatóvá. A termék fő előnyei közé tartozik:
Az Európai Bizottság a PEPP-et fontos eszköznek tartja a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának javításában, különösen a demográfiai öregedés és az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt. A PEPP ösztönözheti a hosszú távú megtakarítást, növelve a nyugdíjas kori jövedelmet.
2024-ig csak néhány szolgáltató (pl. német, francia és balti biztosítók) kezdett el PEPP-terméket kínálni. A lassú indulás oka többek között a tagállami adókedvezmények hiánya, a lakossági ismerethiány, valamint a szolgáltatók vonakodása az alacsony költségplafon miatt.
Összességében a PEPP egy hosszú távú stratégia része, amely még gyerekcipőben jár, de jelentős potenciállal bír az EU nyugdíjrendszereinek korszerűsítésében.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!