Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint

nyugdíjasok

Az EU adós maradt az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztésével

Fotó: Csató Andrea

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.

Krónika

2025. május 24., 13:412025. május 24., 13:41

Miközben az Unióban egyre idősödik a népesség, az Európai Bizottságnak és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (EIOPA) egyelőre nem sikerült megerősítenie a foglalkoztatói nyugdíjak szerepét az uniós országokban és lendületbe hoznia az ún. páneurópai magánnyugdíjterméket – olvasható az Európai Számvevőszék közleményében.

Az EU intézményeinek pénzügyeit, valamint az európai forrásokból részesedő, illetve azokat kezelő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását ellenőrző számvevőszék megjegyzi: jelentésével egy időben a Bizottság a megtakarítási és beruházási tervei keretében éppen készül a foglalkoztatói nyugdíjalapok és a páneurópai termék jogi keretének felülvizsgálatára, hogy növelje azok eredményességét és vonzerejét.

Kiemelik: a nyugdíjrendszerek fontos szerepet játszanak a szociális védelemben és az uniós tőkepiacok megerősítésében. Bár a nyugdíjakért közvetlenül a tagállamok felelősek, az Unió szabályozási hatáskörrel rendelkezik a határokon átnyúló mobilitás, a fogyasztóvédelem és a belső piac tekintetében. Mivel az állami nyugdíjrendszerek keretében számos uniós országban nehezen sikerül fenntartani a nyugdíjak megfelelőségét, az Unió meghatározta a foglalkoztatói nyugdíjalapokra vonatkozó alapvető szabályokat, és lefektette egy átfogó uniós magánnyugdíjtermék alapjait.

„A demográfiai és költségvetési kihívásokkal szembesülő uniós gazdaságokban várhatóan egyre fontosabbá válnak majd a kiegészítő nyugdíjak – jelentette ki Mihails Kozlovs, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. –

Idézet
Sajnálatos módon sem a munkáltatók által támogatott nyugdíjrendszerek, sem az uniós szintű magánnyugdíjtermékek nem felelnek meg az elvárásoknak, különösen a határokon átnyúló működést illetően. Még többet kell tenni ezek megerősítésére.”

A Számvevőszék szerint a Bizottság kezdeményezései ellenére egyelőre sem a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugdíjak, sem a páneurópai nyugdíjtermékek nem játszanak jelentős szerepet az Unió kiegészítő nyugdíjpiacán. Bár a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények a becslések szerint mintegy 2,8 billió (ezermilliárd) euró eszközállománnyal rendelkeznek és mintegy 47 millió munkavállalót és nyugdíjast szolgálnak ki, határokon átnyúló tevékenységeik továbbra is néhány olyan országra korlátozódnak, ahol már hagyománya van a munkáltatói nyugdíjaknak.

A páneurópai magánnyugdíjtermék 2022 márciusa óta működik, hogy határokon átnyúló, hordozható nyugdíjtermék formájában alternatívát kínáljon a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításai számára.

Az adókedvezmények hiánya, illetve a költségek és díjak tekintetében előírt 1%-os felső határ azonban csökkentik vonzerejét. 2025-ben csak egyetlen ilyen termék van a piacon, és egyelőre annak az igénybevétele is rendkívül alacsony: kevesebb mint 5000 megtakarító kevesebb mint 12 millió eurós eszközállományát kezeli.

Nyugdíjba vonulásuk közeledtével a polgárok számára igen fontossá válik, hogy teljes körű információkhoz férjenek hozzá a majdani nyugdíjukat illetően. A tőkepiaci unió keretében az átláthatóság javítására irányuló uniós tervek azonban mindeddig kevés eredményt hoztak.

Még mindig nem áll rendelkezésre áttekintés az állami, foglalkoztatói és magánnyugdíjakról, amely segítene az embereknek megérteni, hogy összesen mekkora nyugdíjjövedelemre számíthatnak

– áll a közleményben. Az EIOPA intézkedéseket kezdeményezett ugyan a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó információk javítása érdekében, ám a nyugdíjpénztári tagok és ellátottak számára még nem teljes az átláthatóság a mögöttes alapok teljesítményét illetően, beleértve a munkavállalókat terhelő költségeket és a nyugdíjasok által várható hozamokat. Ez pedig alapvető fontosságú lenne, mert egyes nyugdíjak a befektetések teljesítményétől függenek, ezért a foglalkoztatói nyugdíjalapok esetében is fontos az eredményes felügyelet.

Helyzeténél fogva azonban az EIOPA minden erőfeszítése ellenére sem tudott Unió-szerte következetes felügyeleti gyakorlatokat biztosítani, mivel a nemzeti hatóságok nemigen veszik igénybe kezdeményezéseit, és mert az EIOPA működési kerete csak minimális harmonizációt tesz lehetővé – állapítja meg az Európai Számvevőszék.

nyugdíjasok Galéria

Nyugdíjba vonulásuk közeledtével a polgárok számára fontossá válik, hogy teljes körű információkhoz férjenek hozzá a majdani nyugdíjukat illetően

Fotó: Pixabay

Nyugdíjfogalmak az EU-ban

Az unióbeli nyugdíjrendszerek általában három pillér köré szerveződnek. Az első pillért az állami és a kötelező nyugdíjak képezik, ezeket második pillérként a keresethez kapcsolódó foglalkoztatói nyugdíjak, harmadik pillérként pedig más magánnyugdíjak egészítik ki.

A foglalkoztatói nyugdíjak a munkáltatók által a munkavállalóik javára létrehozott nyugdíj-megtakarítások.

Két alapvető típust különböztetünk meg: a járadékalapú és a járulékalapú nyugdíjrendszereket. A munkavállalók hosszú távú és nyugdíjcélú megtakarításait kezelő nem állami nyugdíjtermékek gazdasági jelentősége tagállamonként jelentősen eltérő. Egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugdíjak általában az öregségi jövedelem nagyobb részét teszik ki, mint az állami nyugdíjak.

A foglalkoztatóinyugdíj-ágazat néhány uniós országra koncentrálódik, egyes tagállamokban pedig egyáltalán nem is létezik. Dániában és Hollandiában például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények vagy más munkahelyi magánnyugdíjrendszerek által kezelt eszközök meghaladják a nemzeti GDP-t.

A páneurópai magánnyugdíjtermék

A páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP – Pan-European Personal Pension Product) az Európai Unió egyik kezdeményezése, amelynek célja, hogy kiegészítse az állami és munkahelyi nyugdíjrendszereket, és elősegítse az egységes uniós nyugdíjpiac kialakulását. A PEPP egy önkéntes, egyéni megtakarításon alapuló nyugdíjtermék, amelyet bármely uniós polgár igénybe vehet, akár külföldön dolgozik, akár hazájában.

A PEPP-et az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el, a rendelet 2022. márciusában lépett hatályba, azóta válhatnak a pénzügyi szolgáltatók PEPP-szolgáltatóvá. A termék fő előnyei közé tartozik:

  • Hordozhatóság: Az EU-n belüli költözés esetén a megtakarítás továbbvihető.
  • Átláthatóság: Standardizált információk a költségekről és a hozamokról.
  • Költségplafon: Az alapváltozat (default investment option) éves költsége legfeljebb a megtakarítás 1%-a lehet.
  • Fenntartható befektetések: A PEPP ösztönözheti a zöld és társadalmilag felelős befektetéseket.

Az Európai Bizottság a PEPP-et fontos eszköznek tartja a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának javításában, különösen a demográfiai öregedés és az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt. A PEPP ösztönözheti a hosszú távú megtakarítást, növelve a nyugdíjas kori jövedelmet.

Bár a PEPP jogi kerete készen áll, a piacra lépés lassan halad.

2024-ig csak néhány szolgáltató (pl. német, francia és balti biztosítók) kezdett el PEPP-terméket kínálni. A lassú indulás oka többek között a tagállami adókedvezmények hiánya, a lakossági ismerethiány, valamint a szolgáltatók vonakodása az alacsony költségplafon miatt.

Összességében a PEPP egy hosszú távú stratégia része, amely még gyerekcipőben jár, de jelentős potenciállal bír az EU nyugdíjrendszereinek korszerűsítésében.

korábban írtuk

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

korábban írtuk

Nicușor Dan: van pénz a nyugdíjakra és a bérekre
Nicușor Dan: van pénz a nyugdíjakra és a bérekre

Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét

A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét
2025. október 17., péntek

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni

Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni
2025. október 17., péntek

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát

Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát
2025. október 17., péntek

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta

Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta
2025. október 17., péntek

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció

Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció
2025. október 17., péntek

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé

Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé
2025. október 17., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport

Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport
2025. október 17., péntek

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne

Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne
2025. október 17., péntek

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők

A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők
2025. október 16., csütörtök

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban

Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban