
Fotó: Haáz Vince
A kormány legalább 6 százalékkal tervezi emelni jövőre a nyugdíjakat és 20 százalékkal a gyermeknevelési támogatást – közölte hétfőn az ügyvivő munkaügyi miniszter.
2021. november 01., 17:472021. november 01., 17:47
Raluca Turcan rámutatott, a január 1-jétől esedékes 20 százalékos gyermekpénzemelés havonta mintegy 350 millió lejes pluszterhet ró a költségvetésre, és ennyit bír el reálisan a büdzsé.
– magyarázta az Agerpres szerint. Az ügyvivő miniszter rámutatott, az embereknek szükségük van a támogatásra, és az árak emelkedése miatt nagy a nyomás, a kormánynak azonban oda kell figyelnie a költségvetési egyensúlyra, a beruházásokra és a gazdasági növekedés kilátásaira, mert ezek képezik a jövedelemnövekedés valós alapját.
Mint kifejtette, jelenleg évi 133 milliárd lejt fordít a kormány nyugdíjakra, gyermekpénzre, társadalomvédelemre és munkanélküli-segélyre. Ha a Szociáldemokrata Párt által javasolt valamennyi intézkedést átvennék, ez az összeg további 16 milliárd lejjel nőne.
Az egyetlen hiteles válasz erre az, hogy nagyon megfontoltan kell elkölteni minden egyes lejt vagy eurót, ami befolyik az országba. Ez pedig a következőket feltételezi: nyugdíjreform, bérreform, célzott társadalomvédelem, uniós pénzek lehívása az országos helyreállítási terv révén” – fogalmazott.
Turcan beszámolt arról is, hogy a kormány idén 7,3 milliárd lejt költött a munkáltatókat és munkavállalókat támogató intézkedésekre; 20 százalékkal emelte a gyermekpénzt – ami 350 millió lejes pluszterhet rótt a költségvetésre havonta –; erre az évre 426 millió lejt különített el, jövőre pedig 720 millió lejt szán a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak szánt támogatásra; ugyanakkor a társadalmi partnerekkel való egyeztetés során megállapodás született a bruttó minimálbér 2550 lejre történő emeléséről január 1-jétől, amely révén 1,7 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!