Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A romániai vasúthálózat csaknem háromnegyede javításra szorul, miközben az elmúlt években a szaktárca alig hívott le támogatást az erre a célra felkínált európai uniós forrásból – derül ki a kormányfő ellenőrző bizottságának jelentéséből.
2020. május 25., 17:172020. május 25., 17:17
A G4Media hírportál szerint a Román Vasúttársaság (CFR) „átvilágítása” során kiderült, a 2017–2019-es időszakban – a Szociáldemokrata Párt minisztereinek irányítása alatt – óriási bevételkiesést jegyzett az állami vállalat: miközben három évvel ezelőtt a CFR több mint 210 millió lejnyi számviteli profitot jegyzett, tavaly már több mint 32 millió lejes számviteli veszteséget produkált.
Szintén beszédes adat, hogy a vizsgált időszakban Románia képtelen volt célirányos uniós támogatásokat lehívni: az infrastrukturális hálózatokat támogatni hivatott uniós pénzügyi mechanizmuson, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül elérhető összeg csupán 0,04 százalékát használta fel.
2019. augusztus 30-án 1236 állandó sebességkorlátozás volt érvényben a vasúti pályák 1335 kilométernyi szakaszán. Ezek következtében a tervezett 86,3 km/órás átlagsebességhez képest a romániai vonatok átlagosan 68,86 kilométert tesznek meg óránként – számolt be az Agerpres. Példának a Bukarest–Brassó szakaszt hozták fel, ahol a tervezett átlagsebesség 122,54 km/óra, ám a valóságban ennek alig több mint felével, 66,78 km/órás sebességgel közlekednek a szerelvények.
Ugyanakkor ezek a számok még mindig jobban mutatnak, mint a korábban közölt adatok, hiszen más számítások szerint a tehervonatok átlagsebessége alig haladja meg a 20 kilométer/órát, a személyvonatokat pedig évekkel ezelőtt még alig 50 km/h-s átlagsebességgel „mérték” Romániában.
A dokumentumban azt is megállapítják, hogy 2017–2019 között a költségvetésből a CFR-nek kiutalt összeg nem fedezte a tervezett modernizálások költségét.
Az idézett jelentés szerint 2017 elején a CFR vasúthálózatában 1206 veszélyes szakaszt tartottak számon, összesen körülbelül 604 km hosszúságban, amelyekből 2019. augusztus 30-ig a felújítások nyomán 74-et felszámoltak, ám ez alatt az idő alatt 39 másik szakaszt nyilvánítottak veszélyesnek.
A miniszterelnök szaktestülete 2017. január 1-je és 2019. július 31-e között végzett ellenőrzést a CFR-nél. Jelentésüket május 20-án küldték el a cég vezetőségének, a közlekedési miniszternek, a miniszterelnöknek és a Számvevőszéknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!