Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A romániai vasúthálózat csaknem háromnegyede javításra szorul, miközben az elmúlt években a szaktárca alig hívott le támogatást az erre a célra felkínált európai uniós forrásból – derül ki a kormányfő ellenőrző bizottságának jelentéséből.
2020. május 25., 17:172020. május 25., 17:17
A G4Media hírportál szerint a Román Vasúttársaság (CFR) „átvilágítása” során kiderült, a 2017–2019-es időszakban – a Szociáldemokrata Párt minisztereinek irányítása alatt – óriási bevételkiesést jegyzett az állami vállalat: miközben három évvel ezelőtt a CFR több mint 210 millió lejnyi számviteli profitot jegyzett, tavaly már több mint 32 millió lejes számviteli veszteséget produkált.
Szintén beszédes adat, hogy a vizsgált időszakban Románia képtelen volt célirányos uniós támogatásokat lehívni: az infrastrukturális hálózatokat támogatni hivatott uniós pénzügyi mechanizmuson, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül elérhető összeg csupán 0,04 százalékát használta fel.
2019. augusztus 30-án 1236 állandó sebességkorlátozás volt érvényben a vasúti pályák 1335 kilométernyi szakaszán. Ezek következtében a tervezett 86,3 km/órás átlagsebességhez képest a romániai vonatok átlagosan 68,86 kilométert tesznek meg óránként – számolt be az Agerpres. Példának a Bukarest–Brassó szakaszt hozták fel, ahol a tervezett átlagsebesség 122,54 km/óra, ám a valóságban ennek alig több mint felével, 66,78 km/órás sebességgel közlekednek a szerelvények.
Ugyanakkor ezek a számok még mindig jobban mutatnak, mint a korábban közölt adatok, hiszen más számítások szerint a tehervonatok átlagsebessége alig haladja meg a 20 kilométer/órát, a személyvonatokat pedig évekkel ezelőtt még alig 50 km/h-s átlagsebességgel „mérték” Romániában.
A dokumentumban azt is megállapítják, hogy 2017–2019 között a költségvetésből a CFR-nek kiutalt összeg nem fedezte a tervezett modernizálások költségét.
Az idézett jelentés szerint 2017 elején a CFR vasúthálózatában 1206 veszélyes szakaszt tartottak számon, összesen körülbelül 604 km hosszúságban, amelyekből 2019. augusztus 30-ig a felújítások nyomán 74-et felszámoltak, ám ez alatt az idő alatt 39 másik szakaszt nyilvánítottak veszélyesnek.
A miniszterelnök szaktestülete 2017. január 1-je és 2019. július 31-e között végzett ellenőrzést a CFR-nél. Jelentésüket május 20-án küldték el a cég vezetőségének, a közlekedési miniszternek, a miniszterelnöknek és a Számvevőszéknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!