
Görög módra, fizetés nélkül távozzanak azok a vendégek, akiknek a pincér nem adott számlát – ajánlják a vendéglőbe és bárokba járóknak a turisztikai munkáltatók, hátha így sikerül kifehéríteniük valamennyire az ágazatot.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) és a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének (FPTR) képviselői tárgyalásokat folytatnak az idegenforgalmi tárca illetékeseivel, közösen próbálnak megoldást keresni a turizmus fellendítésére és az ágazatra jellemző feketegazdaság felszámolására.
Lucia Morariu ANAT-elnök elmondta, ha fennáll a veszély, hogy a vendég fizetés nélkül távozik, akkor a pincér biztos hivatalos számlát fog adni. Így – tette hozzá a szakember – nem lesz már lehetőség adócsalásra, nőnek a költségvetési bevételek, ami pedig a turisztikai munkáltatók számításai szerint lehetővé teheti, hogy a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkentse a kormány az idegenforgalmi étkeztetés általános forgalmi adóját (áfa/TVA).
A minisztériumhoz benyújtott beadványukban a turisztikai vállalkozók azt is kérték, hogy legyen adómentes az újra befektetett profit és könyveljék el exporttevékenységnek a külföldi turisták fogadását. Szeretnék továbbá elérni egy gyógyturisztikai népszerűsítő projekt összeállítását. Az is felmerült, hogy az ágazat kifehérítése érdekében 16 százalékos adót vetnének ki a borravalóra is, hogy a pincérek teljes jövedelmük után adózzanak. Az intézkedés azonban felemás fogadtatásra talált a szakmán belül.
Hasonló a helyzet a mostani javaslatokkal is. Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére leszögezte, egyenesen sértő a vállalkozókra nézve, hogy a törvényalkotás folyamatában gyakran abból indulnak ki, hogy mindenki adót csal.
Ugyan azt ő is megtapasztalta, hogy a román tengerparton a szállodák, éttermek egy részében nem adnak számlát a vendégnek, ez azonban elmondása szerint a Székelyföldön egyáltalán nem jellemző. „Erre már most törvény van, senki nem kockáztatja a bírságot, nem akarja bezáratni magát húsz lejért” – fejtette ki a vállalkozó. A SVESZ elnöke ugyanakkor azt is visszásnak tartja, hogy éppen görög mintára próbálják bevezetni, hogy számla nélkül a vendégnek joga legyen fizetés nélkül távozni, „hiszen a görög gazdaság nem éppen mintaszerűen működik”.
Sok gondot megoldana az áfacsökkentés
Kovács István azonban azzal már egyetért, hogy túl magas az áfa az ágazatban, ezért szerinte mindenképpen javallott annak a csökkentése. „Ha a vendég bemegy az étterembe, és kifizet 100 lejt, abból 24 lej az áfa, azért tulajdonképpen nem kapott semmit, ez csak az állam nyeresége, az állam pedig keveset fordít vissza az idegenforgalom fejlesztésére, infrastruktúra kiépítésére” – érvelt a szakember, aki szerint az áfa 24 százalékról 19 százalékra való csökkentése is nagy segítséget jelentene a vendéglátásban vállalkozóknak.
Sok problémát megoldana az áfacsökkentés a nagyváradi Rosecaş Étterem tulajdonosa szerint is. „Nagyon sokat fizetek, havonta több mint 10 ezer lejt. Ha bérelnem kellene az épületet, akkor nem is tudnám fenntartani a vállalkozást. Nem tudom mások, hogy tudnák üzemelni. Van húsz alkalmazottam, és csak alig tudok megélni a bevételből” – magyarázta lapunknak.
Meglátása szerint az áfacsökkentés ellenére az államkasszába is több pénz kerülne, mert akkor talán azok is bevallanák a valós profitot, akik jelenleg nem teszik. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az éttermi árak csökkenését semmiképp vonná maga után az intézkedés, mert akárcsak a többi vendéglő, ő sem emelt árain évek óta.
Nem is mernek csalni
Kérdésünkre a váradi vendéglátós rámutatott, a számlázás az étteremben eddig is kasszagépen keresztül történt, így bevallása szerint már eddig is a valós árulása alapján adózott.
Veres Géza, a kézdivásárhelyi Vadrózsák vendéglő ügyvezetője is úgy véli, hogy a nagyobb vendéglátók nem engedhetik meg maguknak, hogy számla nélkül dolgozzanak, a kasszagép nála is össze van kötve a könyvelőségi számítógéppel, és minden tétel megjelenik a könyvvitelben.
A vállalkozó egyébként azt tapasztalta, hogy inkább a kisebb, vidéki szálláshelyekre, panziókra jellemző, hogy számla nélkül fogadják a vendéget. Veres Géza a borravaló megadózását is kivitelezhetetlennek tartja, ugyanakkor meglátása szerint az áfacsökkentés nagy segítség lehetne, ugyanis azáltal tudnák csökkenteni az árakat a vendéglátásban, és ettől fellendülne a forgalmuk.
A befektetéseket kellene támogatni
Az országos faluturisztikai egyesület Bihar megyei fiókvezetője, Maria Tătar eközben arra irányította rá a figyelmünket, hogy jelenleg igen korlátozottak a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek a megyében, ezek megvalósítási költségei ugyanis nagyon magasak. Ezért szerinte leginkább az idegenforgalmi fejlesztésekbe visszaforgatott profitra kért 16 százalékos adómentességnek lennének pozitív hatásai, hiszen a kiadások csökkenése lehetővé tenne reális beruházásokat, amelyek utána bevételt generálnának az államkasszába.
A számlázás terén ugyanakkor jó ötletnek tartja a „görög mintát”, hiszen az valóban elősegítené az illetékek behajtásának maximalizálását, és akkor talán a helyi, illetve megyei önkormányzatok is visszaforgatnák a pénzt az infrastruktúrába. A szakember az áfacsökkentéssel is egyetért, hiszen amíg a szállásra már jelenleg is 9 százalékos az adó, a többi szolgáltatásra ezt nem alkalmazzák.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!