
Görög módra, fizetés nélkül távozzanak azok a vendégek, akiknek a pincér nem adott számlát – ajánlják a vendéglőbe és bárokba járóknak a turisztikai munkáltatók, hátha így sikerül kifehéríteniük valamennyire az ágazatot.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) és a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének (FPTR) képviselői tárgyalásokat folytatnak az idegenforgalmi tárca illetékeseivel, közösen próbálnak megoldást keresni a turizmus fellendítésére és az ágazatra jellemző feketegazdaság felszámolására.
Lucia Morariu ANAT-elnök elmondta, ha fennáll a veszély, hogy a vendég fizetés nélkül távozik, akkor a pincér biztos hivatalos számlát fog adni. Így – tette hozzá a szakember – nem lesz már lehetőség adócsalásra, nőnek a költségvetési bevételek, ami pedig a turisztikai munkáltatók számításai szerint lehetővé teheti, hogy a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkentse a kormány az idegenforgalmi étkeztetés általános forgalmi adóját (áfa/TVA).
A minisztériumhoz benyújtott beadványukban a turisztikai vállalkozók azt is kérték, hogy legyen adómentes az újra befektetett profit és könyveljék el exporttevékenységnek a külföldi turisták fogadását. Szeretnék továbbá elérni egy gyógyturisztikai népszerűsítő projekt összeállítását. Az is felmerült, hogy az ágazat kifehérítése érdekében 16 százalékos adót vetnének ki a borravalóra is, hogy a pincérek teljes jövedelmük után adózzanak. Az intézkedés azonban felemás fogadtatásra talált a szakmán belül.
Hasonló a helyzet a mostani javaslatokkal is. Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére leszögezte, egyenesen sértő a vállalkozókra nézve, hogy a törvényalkotás folyamatában gyakran abból indulnak ki, hogy mindenki adót csal.
Ugyan azt ő is megtapasztalta, hogy a román tengerparton a szállodák, éttermek egy részében nem adnak számlát a vendégnek, ez azonban elmondása szerint a Székelyföldön egyáltalán nem jellemző. „Erre már most törvény van, senki nem kockáztatja a bírságot, nem akarja bezáratni magát húsz lejért” – fejtette ki a vállalkozó. A SVESZ elnöke ugyanakkor azt is visszásnak tartja, hogy éppen görög mintára próbálják bevezetni, hogy számla nélkül a vendégnek joga legyen fizetés nélkül távozni, „hiszen a görög gazdaság nem éppen mintaszerűen működik”.
Sok gondot megoldana az áfacsökkentés
Kovács István azonban azzal már egyetért, hogy túl magas az áfa az ágazatban, ezért szerinte mindenképpen javallott annak a csökkentése. „Ha a vendég bemegy az étterembe, és kifizet 100 lejt, abból 24 lej az áfa, azért tulajdonképpen nem kapott semmit, ez csak az állam nyeresége, az állam pedig keveset fordít vissza az idegenforgalom fejlesztésére, infrastruktúra kiépítésére” – érvelt a szakember, aki szerint az áfa 24 százalékról 19 százalékra való csökkentése is nagy segítséget jelentene a vendéglátásban vállalkozóknak.
Sok problémát megoldana az áfacsökkentés a nagyváradi Rosecaş Étterem tulajdonosa szerint is. „Nagyon sokat fizetek, havonta több mint 10 ezer lejt. Ha bérelnem kellene az épületet, akkor nem is tudnám fenntartani a vállalkozást. Nem tudom mások, hogy tudnák üzemelni. Van húsz alkalmazottam, és csak alig tudok megélni a bevételből” – magyarázta lapunknak.
Meglátása szerint az áfacsökkentés ellenére az államkasszába is több pénz kerülne, mert akkor talán azok is bevallanák a valós profitot, akik jelenleg nem teszik. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az éttermi árak csökkenését semmiképp vonná maga után az intézkedés, mert akárcsak a többi vendéglő, ő sem emelt árain évek óta.
Nem is mernek csalni
Kérdésünkre a váradi vendéglátós rámutatott, a számlázás az étteremben eddig is kasszagépen keresztül történt, így bevallása szerint már eddig is a valós árulása alapján adózott.
Veres Géza, a kézdivásárhelyi Vadrózsák vendéglő ügyvezetője is úgy véli, hogy a nagyobb vendéglátók nem engedhetik meg maguknak, hogy számla nélkül dolgozzanak, a kasszagép nála is össze van kötve a könyvelőségi számítógéppel, és minden tétel megjelenik a könyvvitelben.
A vállalkozó egyébként azt tapasztalta, hogy inkább a kisebb, vidéki szálláshelyekre, panziókra jellemző, hogy számla nélkül fogadják a vendéget. Veres Géza a borravaló megadózását is kivitelezhetetlennek tartja, ugyanakkor meglátása szerint az áfacsökkentés nagy segítség lehetne, ugyanis azáltal tudnák csökkenteni az árakat a vendéglátásban, és ettől fellendülne a forgalmuk.
A befektetéseket kellene támogatni
Az országos faluturisztikai egyesület Bihar megyei fiókvezetője, Maria Tătar eközben arra irányította rá a figyelmünket, hogy jelenleg igen korlátozottak a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek a megyében, ezek megvalósítási költségei ugyanis nagyon magasak. Ezért szerinte leginkább az idegenforgalmi fejlesztésekbe visszaforgatott profitra kért 16 százalékos adómentességnek lennének pozitív hatásai, hiszen a kiadások csökkenése lehetővé tenne reális beruházásokat, amelyek utána bevételt generálnának az államkasszába.
A számlázás terén ugyanakkor jó ötletnek tartja a „görög mintát”, hiszen az valóban elősegítené az illetékek behajtásának maximalizálását, és akkor talán a helyi, illetve megyei önkormányzatok is visszaforgatnák a pénzt az infrastruktúrába. A szakember az áfacsökkentéssel is egyetért, hiszen amíg a szállásra már jelenleg is 9 százalékos az adó, a többi szolgáltatásra ezt nem alkalmazzák.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!