Hirdetés

Lényegét veszítheti az IMM Invest: nehezen indul be a gazdaság felpörgetését célzó program

Késésben. Számos kkv tervezett azzal, hogy gyorsan hitelhez jut a gazdasági válságban •  Fotó: Pixabay

Késésben. Számos kkv tervezett azzal, hogy gyorsan hitelhez jut a gazdasági válságban

Fotó: Pixabay

Lassan indul be a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére irányuló kormányprogram, az IMM Invest. A bankok a bürokráciát és az egyszerre benyújtott nagy mennyiségű iratcsomót teszik felelőssé, szakemberek szerint viszont a pénzintézetek azért sem sietnek ezeknek a dossziéknak az elbírálásával, mivel sokkal kevésbé jövedelmezőek számukra ezek a hitelek, mint a saját konstrukcióik.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 26., 10:132020. május 26., 10:13

Bár péntekig 59 ezer romániai kis- és közepes vállalkozás regisztrált, hogy szeretne kedvezményes kamatozású hitelhez jutni a kormány által garantált IMM Invest program keretében, az elmúlt hét végéig a kérések alig 0,85 százalékát hagyták jóvá – panaszolják az érintettek.

Azt, hogy egyelőre valóban lassú a tempó, nyilatkozatában Dumitru Nancu, a programot lebonyolító állami garancialap (FNGCIMM) vezérigazgatója is elismerte. Mint a ZF Live interjúban hangsúlyozta,

Hirdetés

az 59 ezer kérés közül 53 ezer körüli igénylés érkezett a bankokhoz, amelyekből 582 dossziét sikerült péntekig véglegesíteni, ezek együttesen félmilliárd lejt tesznek ki.

Nancu szerint viszont ezek „jó számok, alig három héttel a program elindítása után, amikor a bankrendszer alig egy hete kezdte el az iratcsomók elbírálását”. Az illetékes szerint a program csúcspontja az első fél év végére vagy a második fél év elejére várható, amikor a bankok is gyorsabban ki fogják tudni értékelni a pályázatokat, ugyanis automatizálták a rendszert.

Azt ígérik, felpörögnek

Az érintettek és a bukaresti sajtó szerint számos oka van, illetve lehet a késlekedésnek. Nem egyforma ugyanakkor a pénzintézetek hozzáállása sem, értesülések szerint akad olyan bank, amely mostanáig alig két iratcsomót küldött tovább a garanciaalaphoz jóváhagyásra, mások viszont már meghaladták a száz elbírált dossziét. Az Economica.net gazdasági hírportál értesülései szerint a pillanatnyi „bajnok” a Transilvania Bank. A portálnak nyilatkozva Tiberiu Moisă kkv-kért felelős  alelnök arról számolt be, hogy meghaladta már a százat a jóváhagyott hiteligénylések száma,

reményei szerint már ezen a héten arról számolhatnak be, hogy napi 100–150-re nőtt az elbírált kérések száma, és hamarosan sikerül ezt a mennyiséget 200-ra feltornászniuk.

Ha abból indulunk ki, hogy a Transilvania Bankhoz 22 ezer kérés érkezett az IMM Ivest program keretében, látható, hogy hatalmas munkáról van szó. A hétvégén Sergiu Oprescu, a Román Bankszövetség (ARB) elnöke is arról beszélt, hogy két hét alatt annyi igénylés érkezett a romániai bankokhoz, mint normális esetben hat hónap leforgása alatt.

Az Economica.net szerint ugyanakkor a bankok nem ismerik ugyan el, de a lassú ügyintézés oka lehet az is, hogy sokkal kevésbé jövedelmezőek számukra ezek a hitelek, mint a saját konstrukcióik, a befolyó kamat jócskán elmarad a nem IMM Invest keretében adott kölcsönökétől.

Épp a lényegétől foszthatják meg

„A pénzügyi nyilvántartás digitalizációjának hiánya, a bankok felkészületlensége miatt lassú a IMM Invest” – értékelte a történteket a Krónika megkeresésére Bordás Attila.  A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint márpedig ezzel csökken a program hatékonysága, hiszen éppen az volt az elsődleges célja, hogy felpörgesse a koronavírus-járvány miatt leállt gazdaságot.

Idézet
A járvány miatt leállt a pénz-, a tőkemozgás, minden területen kifizetési csúszások vannak vagy lesznek, ami negatívan hat a gazdaságra. A kedvezményes hitelprogram célja éppen az, hogy sokkszerűen löketet adjon a leállt keringésnek”

– részletezte a szakértő. Rámutatott, ha felgyorsul az ügyintézés, megtízszerezik a hitelelemzéseket és a jóváhagyásokat, akkor is hónapokba telik, amíg az igénylők hitelhez jutnak, holott a programnak hetek alatt kellett volna lefutnia, hogy valóban hatékony legyen. Bordás szerint

a digitalizáció hiánya ezen a területen is megmutatkozik, és lassítja a folyamatokat.

Hiszen ha minden cég pénzügyi mérlege hivatalosan átvehető lenne az adóhatóság oldaláról, akkor az adatokat csak át kellene futtatni egy rendszeren, és pillanatok alatt kiderülne, hogy a vállalkozás mennyire hitelképes. Romániában azonban ez a lehetőség nem létezik, így a bankok a papírformátumról viszik be számítógépre az adatokat, majd elemzik azokat.

„A bankok felkészületlensége tovább lassítja a folyamatot, hiszen a pénzintézetek nem a nagyszámú standard hitelfeldolgozásra álltak rá, hanem az egyéni elemzésre” – hangsúlyozta Bordás Attila. Hozzátette,

a pénzintézetek esetében a 2008-as válság utáni átszervezés azt eredményezte, hogy a helyi kompetenciákat kevés kivétellel megszüntették, a banki „szürkeállományt” a helyi fiókrendszerekből kivonták.

Általában központosított a hitelelemzés, Bukarestben pedig kevés szakember foglalkozik ezzel. Hogy a folyamatot felgyorsítsák, a szakember szerint a banki elemzési procedúrán kellene változtatni, ám ennek a kidolgozása is időbe telik, és a módosítást a Román Nemzeti Banknak (BNR) is jóvá kell hagynia. Bordás Attila arra számít, hogy a kedvezményes hiteligénylések jóváhagyása gyorsulni fog, de a rengeteg beérkező kérést akkor is csak hónapok alatt tudják feldolgozni.

Kényszerhelyzetbe hozott bankok

Kérdésünkre ugyanakkor az is elismerte, hogy a kedvezményes hitel valóban „kiherélte” a bankok piacának egy részét. „Minden kis- és közepes vállalkozó, aki teljesíti a feltételeket a kedvezményes, kormány által támogatott hitelre, azt fogja kérni. Ezzel a bankok kényszerhelyzetbe kerültek, nem opció számukra, hogy „nem játszanak” ebben a programban, mert azzal tulajdonképpen kizárják magukat a piacról” – fogalmazta meg Bordás, aki szerint ez abból is látszik, hogy 22 bank jelentkezett be,

minden nagy banki szereplő részt vesz a programban, nem kockáztatták meg, hogy a versenytársaik mellett ki- és ezáltal alulmaradjanak.

A LAM igazgatóhelyettese különben valószínűnek tartja, hogy ebben a helyzetben a bankok megpróbálnak a kedvezményes hitel mellé még olyan termékeket értékesíteni, ami kitermeli a költségeiket. Hangsúlyozta, a banknak munkával jár a hitel odaítélése, tehát költséget generál. Ugyanolyan szigorúan elemzik az  igényléseket, mint  bármelyik hitel esetén, hiszen senki nem akar végrehajtási eljárásokat. Az állami garanciavállalással kisebb ugyan a kockázat, de létezik, hiszen a garancia 90 százalékra vonatkozik, ám a bürokratikus folyamat miatt a bank lassabban jut a pénzhez, ha az államtól kell majd azt behajtania.

Rögzített kamat
az állami garanciáért

Az állam a program keretében szubvencionálja ugyan a kamatot, de cserébe meghatározza annak felső értékét – emlékeztetett Bordás Attila, aki szerint ennek az a logikája, hogy ha az állam biztosítékot nyújt, a bank kevesebb kockázatot vállal, hiszen akkor is megkapja a pénzét, ha a vállalkozás veszteséges, csődbe megy. A rögzített kamat a kkv-knak nagyon előnyös, viszont a bankoknak már nem annyira. Ugyanakkor a vállalkozásoknak a másként nagyon szigorú hitelfeltételeket sem kell teljesíteniük, nem kell ingatlannal garanciát vállalniuk. A garancia nélküli, kis összegű gyors hitelek általában rövid távúak, és nagyon drágák, azokhoz viszonyítva a kedvezményes programban megszabott kamat feleakkora – mondta Bordás Attila.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Pénzügyminiszter: három év alatt több mint 50 milliárd lejjel nőttek a közszféra bérköltségei

A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: három év alatt több mint 50 milliárd lejjel nőttek a közszféra bérköltségei
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
Hirdetés
Hirdetés