
Magyarország volt a harmadik, Románia pedig a negyedik legvonzóbb befektetési terep Kelet-Közép-Európában tavaly, az összes kockázati- és magántőke-befektetés értékének 10, illetve 9 százaléka áramlott a két országba – közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Invest Europe (korábban EVCA) adataira hivatkozva az MTI-vel hétfőn.
2016. szeptember 06., 13:402016. szeptember 06., 13:40
A 2015. évi közép- és kelet-európai magántőkét vizsgáló statisztikai jelentésből kiderül, hogy a közép- és kelet-európai magántőke- és kockázatitőke-befektetések összértéke 2009 óta tavaly volt a legmagasabb, 1,6 milliárd euró, ami az előző, 2014-es évhez képest 25 százalékkal magasabb érték és a teljes európai befektetési piac 3,4 százalékát teszi ki. Tavaly több mint 200 társaság, és ezen belül csaknem 130 startup jutott befektetéshez.
A befektetések 54 százaléka Lengyelországban, 14 százaléka Szerbiában, 10 százaléka Magyarországon és 9 százaléka Romániában történt, ez a 4 ország adta a teljes régió befektetéseinek 87 százalékát. Magyarország a nagyobb volumenű, de kisebb értékű, azaz alapvetően a kockázatitőke-tranzakciókban teljesített jól tavaly. A 2014-es, rekord mértékű friss tőkegyűjtéshez képest a tavaly gyűjtött tőke értéke alacsonyabb, 418 millió euró volt, ami 2 százaléka a teljes európai tőkegyűjtésnek, mivel az alapkezelők nagyobb hangsúlyt helyeztek a már meglévő befektetésekre és kilépésekre.
A jelentés szerint tavaly egyúttal rekord számú, 97 társaság esetében került sor a pénzügyi befektető kiszállására, amelyek összértéke elérte az 1,2 milliárd eurót, ez 3,1 százaléka az európainak, az értéket tekintve a kiszállások 65 százaléka Lengyelországban történt, második helyen áll Bulgária (14 százalék), míg Magyarország 6 százalékkal, 70 millió euróval a harmadik. Európai szinten a befektetések összértéke az előző évhez képest 14 százalékkal, 47 milliárd euróra emelkedett, míg a kilépések értéke a befektetések eredeti bekerülési értékén mérve elérte a 2014-es 40 milliárd eurós rekordértéket – olvasható az összegzésben.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!