A nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a törvénytervezetre, aminek értelmében többé nem szerepelhetnek magánszemélyek, csak cégek az adóhatóság szégyenlistáján.
2018. december 17., 23:022018. december 17., 23:02
2018. december 17., 23:062018. december 17., 23:06
Módosítanák az adótörvénykönyvet, hogy a magánszemélyek ne szerepeljenek többé az Országos Adóhatóság (ANAF) által közzétett „szégyenlistán”, amelyen azoknak a neve, cége található, akiknek tartozásaik vannak az államkassza felé. A módosító törvénytervezetet már megszavazta a szenátus, döntő kamaraként a képviselőháznak kell rábólintania.
A tervezet lényegében annyit tartalmaz, hogy az adóhatóság területi kirendeltségei kötelesek a saját internetes oldalaikon közzétenni az adósságot felhalmozott jogi személyek listáját és az elmaradás értékét. Ebben tehát már nem szerepelnek a magánszemélyek, ami lényegesen megváltoztatja az adótörvénykönyv jelenlegi előírásait, amely szerint a magánszemélyek is bekerülnek az adatsorba.
a következő negyedév első hónapjának utolsó napján. A vonatkozó törvény határértékeket is leszögez, így a nagy adófizetők 500 ezer lejes tartozás esetén kerülnek fel a listára, a közepesek 250 ezer lejes elmaradás után, míg az egyéni vállalkozók és más vállalkozói formák 100 ezer lej adósság esetén. A magánszemélyeknél a határérték 15 ezer lej. Az adótörvénykönyv azt is előírja, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, és ha időközben törlesztik az elmaradást, törlik őket a listáról.
A módosításnak ugyan nincs hivatalos indoklása, ám az elmúlt időszakban a hatóságokat több bírálat érte, amiért a magánszemélyek is rákerülnek a szégyenlistára. Ebben a formában a jogszabály 2016 óta van érvényben,
Az adatvédelmi hatóság arra hivatkozott, hogy nem mindig tartották be az előírást, és nem tájékoztatták előzetesen az adósokat, hogy mire használják a személyes adataikat, sőt az adóhivatal nem minden esetben járt el jóhiszeműen, hiszen a panaszok nyomán kiderült, a nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja hétfőn a Krónika megkeresésre elmondta, a tervezet még nem került be az alsóházba, arról még nem egyeztettek. Rámutatott, az adóslista kétélű fegyver, hiszen csökkenti a kockázati tényezőket, ha az eladósodottakat nyilvánosságra hozzák, ugyanakkor jogokat is sérthet, hiszen sokan önhibájukon kívül nem tudnak fizetni. „Ha valaki nagy adósságot halmoz fel az állam felé, nagyobb kockázatot jelent, ha hitelt vagy kölcsönt igényel, ezért a lista pluszinformációt jelent a kockázatelemzés szempontjából” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta, más országokban is van rá példa, hogy nyilvánosságra hozzák az adósokat, ám ezzel semmiképp sem szabad visszaélni. Amint a tervezet bekerül a képviselőházba, elemzik, és kialakítanak egy hivatalos álláspontot – szögezte le Erdei-Dolóczki István.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
szóljon hozzá!