A nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a törvénytervezetre, aminek értelmében többé nem szerepelhetnek magánszemélyek, csak cégek az adóhatóság szégyenlistáján.
2018. december 17., 23:022018. december 17., 23:02
2018. december 17., 23:062018. december 17., 23:06
Módosítanák az adótörvénykönyvet, hogy a magánszemélyek ne szerepeljenek többé az Országos Adóhatóság (ANAF) által közzétett „szégyenlistán”, amelyen azoknak a neve, cége található, akiknek tartozásaik vannak az államkassza felé. A módosító törvénytervezetet már megszavazta a szenátus, döntő kamaraként a képviselőháznak kell rábólintania.
A tervezet lényegében annyit tartalmaz, hogy az adóhatóság területi kirendeltségei kötelesek a saját internetes oldalaikon közzétenni az adósságot felhalmozott jogi személyek listáját és az elmaradás értékét. Ebben tehát már nem szerepelnek a magánszemélyek, ami lényegesen megváltoztatja az adótörvénykönyv jelenlegi előírásait, amely szerint a magánszemélyek is bekerülnek az adatsorba.
a következő negyedév első hónapjának utolsó napján. A vonatkozó törvény határértékeket is leszögez, így a nagy adófizetők 500 ezer lejes tartozás esetén kerülnek fel a listára, a közepesek 250 ezer lejes elmaradás után, míg az egyéni vállalkozók és más vállalkozói formák 100 ezer lej adósság esetén. A magánszemélyeknél a határérték 15 ezer lej. Az adótörvénykönyv azt is előírja, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, és ha időközben törlesztik az elmaradást, törlik őket a listáról.
A módosításnak ugyan nincs hivatalos indoklása, ám az elmúlt időszakban a hatóságokat több bírálat érte, amiért a magánszemélyek is rákerülnek a szégyenlistára. Ebben a formában a jogszabály 2016 óta van érvényben,
Az adatvédelmi hatóság arra hivatkozott, hogy nem mindig tartották be az előírást, és nem tájékoztatták előzetesen az adósokat, hogy mire használják a személyes adataikat, sőt az adóhivatal nem minden esetben járt el jóhiszeműen, hiszen a panaszok nyomán kiderült, a nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja hétfőn a Krónika megkeresésre elmondta, a tervezet még nem került be az alsóházba, arról még nem egyeztettek. Rámutatott, az adóslista kétélű fegyver, hiszen csökkenti a kockázati tényezőket, ha az eladósodottakat nyilvánosságra hozzák, ugyanakkor jogokat is sérthet, hiszen sokan önhibájukon kívül nem tudnak fizetni. „Ha valaki nagy adósságot halmoz fel az állam felé, nagyobb kockázatot jelent, ha hitelt vagy kölcsönt igényel, ezért a lista pluszinformációt jelent a kockázatelemzés szempontjából” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta, más országokban is van rá példa, hogy nyilvánosságra hozzák az adósokat, ám ezzel semmiképp sem szabad visszaélni. Amint a tervezet bekerül a képviselőházba, elemzik, és kialakítanak egy hivatalos álláspontot – szögezte le Erdei-Dolóczki István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!