
A nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a törvénytervezetre, aminek értelmében többé nem szerepelhetnek magánszemélyek, csak cégek az adóhatóság szégyenlistáján.
2018. december 17., 23:022018. december 17., 23:02
2018. december 17., 23:062018. december 17., 23:06
Módosítanák az adótörvénykönyvet, hogy a magánszemélyek ne szerepeljenek többé az Országos Adóhatóság (ANAF) által közzétett „szégyenlistán”, amelyen azoknak a neve, cége található, akiknek tartozásaik vannak az államkassza felé. A módosító törvénytervezetet már megszavazta a szenátus, döntő kamaraként a képviselőháznak kell rábólintania.
A tervezet lényegében annyit tartalmaz, hogy az adóhatóság területi kirendeltségei kötelesek a saját internetes oldalaikon közzétenni az adósságot felhalmozott jogi személyek listáját és az elmaradás értékét. Ebben tehát már nem szerepelnek a magánszemélyek, ami lényegesen megváltoztatja az adótörvénykönyv jelenlegi előírásait, amely szerint a magánszemélyek is bekerülnek az adatsorba.
a következő negyedév első hónapjának utolsó napján. A vonatkozó törvény határértékeket is leszögez, így a nagy adófizetők 500 ezer lejes tartozás esetén kerülnek fel a listára, a közepesek 250 ezer lejes elmaradás után, míg az egyéni vállalkozók és más vállalkozói formák 100 ezer lej adósság esetén. A magánszemélyeknél a határérték 15 ezer lej. Az adótörvénykönyv azt is előírja, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, és ha időközben törlesztik az elmaradást, törlik őket a listáról.
A módosításnak ugyan nincs hivatalos indoklása, ám az elmúlt időszakban a hatóságokat több bírálat érte, amiért a magánszemélyek is rákerülnek a szégyenlistára. Ebben a formában a jogszabály 2016 óta van érvényben,
Az adatvédelmi hatóság arra hivatkozott, hogy nem mindig tartották be az előírást, és nem tájékoztatták előzetesen az adósokat, hogy mire használják a személyes adataikat, sőt az adóhivatal nem minden esetben járt el jóhiszeműen, hiszen a panaszok nyomán kiderült, a nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja hétfőn a Krónika megkeresésre elmondta, a tervezet még nem került be az alsóházba, arról még nem egyeztettek. Rámutatott, az adóslista kétélű fegyver, hiszen csökkenti a kockázati tényezőket, ha az eladósodottakat nyilvánosságra hozzák, ugyanakkor jogokat is sérthet, hiszen sokan önhibájukon kívül nem tudnak fizetni. „Ha valaki nagy adósságot halmoz fel az állam felé, nagyobb kockázatot jelent, ha hitelt vagy kölcsönt igényel, ezért a lista pluszinformációt jelent a kockázatelemzés szempontjából” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta, más országokban is van rá példa, hogy nyilvánosságra hozzák az adósokat, ám ezzel semmiképp sem szabad visszaélni. Amint a tervezet bekerül a képviselőházba, elemzik, és kialakítanak egy hivatalos álláspontot – szögezte le Erdei-Dolóczki István.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!