Van, hogy tényleg nem jut a számlákra. Az ANRE fenntartaná a valóban rászoruló fogyasztók védelmét
Fotó: Haáz Vince
Csak azok élvezzenek védelmet, akik valóban nem tudják kifizetni a villany- vagy gázszámlát, ne lehessen visszaélni – javasolja Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke annak kapcsán, hogy a bukaresti kormány azt tervezi, hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami szerint a veszélyhelyzet idején nem kapcsolják le az elektromos áramot vagy a földgázt azokban az otthonokban vagy cégeknél, amelyek nem fizetik a számlákat.
2021. július 26., 13:382021. július 26., 13:38
2021. szeptember 10., 12:292021. szeptember 10., 12:29
Törölni készül a bukaresti kormány azt a tavaly óta érvényben levő kedvezményt, ami szerint a földgáz- és elektromosenergia-számlák fizetését következmények nélkül lehet halogatni. A szolgáltatóknál több mint 250 millió lej kinnlevőség halmozódott fel a „védelem” miatt.
Mint ismeretes, tavaly, a koronavírus-járvány begyűrűzésekor fogadta el a kormány a 2020/70-es sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasszák a földgáz- és a villanyáramszámlák kifizetését.
Ez a lehetőség azonban oda vezetett, hogy az elmúlt egy évben több mint 209 ezer háztartási és ipari fogyasztó nem fizette ki az elhasznált energiát, a felhalmozott adósság meghaladja a 250 millió lejt.
Ezért a kormány egy újabb sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel megszünteti ezt a védelmet, ami szerint a „lekapcsolás” veszélye nélkül lehet halogatni a fizetést, így
A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy a gazdaság magához tért, a koronavírus-járvány negatív hatásai csökkentek. A tervezet szerint az adósságot felhalmozók kapnak 90 nap haladékot, ami alatt anélkül törleszthetik az adósságaikat, hogy megszüntessék náluk a szolgáltatást. Ebben az időszakban a szolgáltatónak és az ügyfélnek közösen kell megoldást találniuk a tartozások kifizetésére, minden esetet egyénileg bírálnak el, és testre szabott átütemezést javasolhatnak.
„Látványos hatása volt, hogy a kormány a járvány kitörésekor lehetővé tette a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig halasszák a villamos energia és a gázszámláik kiegyenlítését” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Emlékeztetett: a tavaly kiadott 70-es számú sürgősségi kormányrendelet szerint a szolgáltatók, a kereskedők nem bonthatnak szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást, akkor sem, ha a fogyasztó nem fizeti a számlát, a védelem a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiaár-szabályozó hatóság helyzetjelentést kért a kereskedőktől és az elosztóktól. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint két kategória van, általában a fogyasztó a szolgáltatóval, a kereskedővel köt szerződést, ám ha ezt annak lejárta után nem újítja meg, vagy nem köt szerződést egy másik szolgáltatóval, akkor közvetlenül az elosztó hálózatából kapja az energiát. Mind a két kategóriából bekérték az adatokat, és három héttel ezelőtt 280 millió lejre rúgott a felhalmozott adósság. Azóta ez csak növekedett, tehát most már megközelíti a 300 millió lejt, összegzett a hatóság elnöke.
Hangsúlyozta, késlekedések, elmaradt számlák korábban is voltak, ám ez az összeg kizárólag a 2020/70-es sürgősségi kormányrendelet következményeként gyűlt fel, vagyis amiatt, hogy a cégek nem bonthatják fel a szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást.
A beérkezett adatokat elemezve kiderült, hogy a nem fizetők között számszerűleg a lakossági fogyasztók vannak többen, ám az elhasznált, de ki nem fizetett energiamennyiséget tekintve az ipari fogyasztók, a cégek vezetik az adósok listáját. A gazdasági minisztérium kérte, hogy a hatóság véleményezze a kezdeményezést, miszerint újabb kormányrendelettel megszüntetnék a 70-es rendeletben szavatolt védelmet. Ezen a dokumentumon még dolgoznak, ám az körvonalazódik, hogy köztes megoldást javasolnak.
Tehát azért nem fizetik a számlákat, mert nem tudják. Viszont fontosnak tartjuk, hogy a védelem csak rájuk vonatkozzon, és ne mindenkire, különösen ne azokra, akik visszaélnek ezzel, kihasználják a jogszabályban rögzített lehetőséget arra, hogy halogassák a fizetést”
– húzta alá Nagy-Bege Zoltán. Az általa vezetett hatóság ugyanakkor arra hajlik, hogy hosszabb határidőt szabjanak a fizetésre, vagyis a fogyasztó hosszabb türelmi időt kapna a számla kiegyenlítésére. A javaslat szerint ez három hónapot jelenthet, ám ha 90 nap után sem fizet, akkor függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet még fennáll vagy sem, a szolgáltatók lecsatlakoztathatják a hálózatról. „Mi nem mondjuk azt, hogy szüntessék meg teljesen a védelmet, hogy nem csatlakoztathatják le a nem fizető fogyasztót a hálózatról, azt javasoljuk, hogy adjanak hosszabb fizetési határidőt, és azután legyen meg ez a kényszerítő eszköz” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!