
Van, hogy tényleg nem jut a számlákra. Az ANRE fenntartaná a valóban rászoruló fogyasztók védelmét
Fotó: Haáz Vince
Csak azok élvezzenek védelmet, akik valóban nem tudják kifizetni a villany- vagy gázszámlát, ne lehessen visszaélni – javasolja Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke annak kapcsán, hogy a bukaresti kormány azt tervezi, hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami szerint a veszélyhelyzet idején nem kapcsolják le az elektromos áramot vagy a földgázt azokban az otthonokban vagy cégeknél, amelyek nem fizetik a számlákat.
2021. július 26., 13:382021. július 26., 13:38
2021. szeptember 10., 12:292021. szeptember 10., 12:29
Törölni készül a bukaresti kormány azt a tavaly óta érvényben levő kedvezményt, ami szerint a földgáz- és elektromosenergia-számlák fizetését következmények nélkül lehet halogatni. A szolgáltatóknál több mint 250 millió lej kinnlevőség halmozódott fel a „védelem” miatt.
Mint ismeretes, tavaly, a koronavírus-járvány begyűrűzésekor fogadta el a kormány a 2020/70-es sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasszák a földgáz- és a villanyáramszámlák kifizetését.
Ez a lehetőség azonban oda vezetett, hogy az elmúlt egy évben több mint 209 ezer háztartási és ipari fogyasztó nem fizette ki az elhasznált energiát, a felhalmozott adósság meghaladja a 250 millió lejt.
Ezért a kormány egy újabb sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel megszünteti ezt a védelmet, ami szerint a „lekapcsolás” veszélye nélkül lehet halogatni a fizetést, így
A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy a gazdaság magához tért, a koronavírus-járvány negatív hatásai csökkentek. A tervezet szerint az adósságot felhalmozók kapnak 90 nap haladékot, ami alatt anélkül törleszthetik az adósságaikat, hogy megszüntessék náluk a szolgáltatást. Ebben az időszakban a szolgáltatónak és az ügyfélnek közösen kell megoldást találniuk a tartozások kifizetésére, minden esetet egyénileg bírálnak el, és testre szabott átütemezést javasolhatnak.
„Látványos hatása volt, hogy a kormány a járvány kitörésekor lehetővé tette a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig halasszák a villamos energia és a gázszámláik kiegyenlítését” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Emlékeztetett: a tavaly kiadott 70-es számú sürgősségi kormányrendelet szerint a szolgáltatók, a kereskedők nem bonthatnak szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást, akkor sem, ha a fogyasztó nem fizeti a számlát, a védelem a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiaár-szabályozó hatóság helyzetjelentést kért a kereskedőktől és az elosztóktól. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint két kategória van, általában a fogyasztó a szolgáltatóval, a kereskedővel köt szerződést, ám ha ezt annak lejárta után nem újítja meg, vagy nem köt szerződést egy másik szolgáltatóval, akkor közvetlenül az elosztó hálózatából kapja az energiát. Mind a két kategóriából bekérték az adatokat, és három héttel ezelőtt 280 millió lejre rúgott a felhalmozott adósság. Azóta ez csak növekedett, tehát most már megközelíti a 300 millió lejt, összegzett a hatóság elnöke.
Hangsúlyozta, késlekedések, elmaradt számlák korábban is voltak, ám ez az összeg kizárólag a 2020/70-es sürgősségi kormányrendelet következményeként gyűlt fel, vagyis amiatt, hogy a cégek nem bonthatják fel a szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást.
A beérkezett adatokat elemezve kiderült, hogy a nem fizetők között számszerűleg a lakossági fogyasztók vannak többen, ám az elhasznált, de ki nem fizetett energiamennyiséget tekintve az ipari fogyasztók, a cégek vezetik az adósok listáját. A gazdasági minisztérium kérte, hogy a hatóság véleményezze a kezdeményezést, miszerint újabb kormányrendelettel megszüntetnék a 70-es rendeletben szavatolt védelmet. Ezen a dokumentumon még dolgoznak, ám az körvonalazódik, hogy köztes megoldást javasolnak.
Tehát azért nem fizetik a számlákat, mert nem tudják. Viszont fontosnak tartjuk, hogy a védelem csak rájuk vonatkozzon, és ne mindenkire, különösen ne azokra, akik visszaélnek ezzel, kihasználják a jogszabályban rögzített lehetőséget arra, hogy halogassák a fizetést”
– húzta alá Nagy-Bege Zoltán. Az általa vezetett hatóság ugyanakkor arra hajlik, hogy hosszabb határidőt szabjanak a fizetésre, vagyis a fogyasztó hosszabb türelmi időt kapna a számla kiegyenlítésére. A javaslat szerint ez három hónapot jelenthet, ám ha 90 nap után sem fizet, akkor függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet még fennáll vagy sem, a szolgáltatók lecsatlakoztathatják a hálózatról. „Mi nem mondjuk azt, hogy szüntessék meg teljesen a védelmet, hogy nem csatlakoztathatják le a nem fizető fogyasztót a hálózatról, azt javasoljuk, hogy adjanak hosszabb fizetési határidőt, és azután legyen meg ez a kényszerítő eszköz” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
szóljon hozzá!