2012. július 04., 09:162012. július 04., 09:16
A londoni pénzügyi elemzők globális gyáripari teljesítmény-összesítésük alapján kimutatták azt is, hogy a világgazdasági szintű feldolgozószektor aktivitása több mint fél éve először ismét csökken.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai a hétfői régiós BMI-adatismertetések utáni helyzetértékelésükben közölték: az általuk számolt – az egyes országok feldolgozószektorainak térségi részarányával súlyozott – összesített közép- és kelet-európai BMI-átlag 50,4-re csökkent júniusban az egy hónappal korábbi 51-ről, vagyis még éppen a teljesítmény bővülése és zsugorodása közötti 50-es küszöbérték felett van. Mindezzel együtt is egyértelmű, hogy az euróövezeti problémák a közép-európai gazdaságok feldolgozószektorait különösen keményen sújtják, ami nem is meglepő, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a termelői milyen mélyen beágyazódtak a nyugat-európai beszállító hálózatokba – hangsúlyozták a Capital Economics szakértői.
Egy másik nagy londoni ház, a Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai közölték, hogy az általuk számolt felzárkózótérségi – zömmel közép- és kelet-európai – BMI-kompozit júniusban 50,2 volt az egy hónappal korábbi 52,6 után. A Morgan Stanley elemzői kiemelték, hogy a cég térségi gyáripari mutatója immár harmadik hónapja csökken folyamatosan, és a ház ezt mindenekelőtt a folytatódó euróövezeti válságra, valamint a zuhanó nyersanyagárakra vezeti vissza.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltatócsoport, amely minden hónapban közzéteszi a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozó ágazatainak egyéni teljesítményadataiból összesített, a világgazdaság egészére kivetített saját beszerzési menedzserindexét, júniusról szóló felmérésében ugyanakkor kimutatta, hogy az általa képzett globális mutató a múlt hónapban igen meredek eséssel 48,9-re csökkent az előző hónapban mért 50,6 után, és tavaly november óta most először jár a teljesítménynövekedés és a zsugorodás mezsgyéjét jelző 50-es küszöb alatt. A cég kimutatása szerint a komponensek közül a termelési részindex 1,7 ponttal 49,3-ra, az új megrendeléseké zuhanásszerűen, 3,7 ponttal 47,8-ra esett. A JP Morgan elemzőinek számítási modellje szerint a 49,3-as termelési részindex a világgazdasági szintű feldolgozószektor 2 százalékos, éves szintre átszámolt pillanatnyi visszaesési ütemét jelzi.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.