
Mennyi az annyi? A törvénytervezet kezdeményezői szerint nincs rendjén az, hogy euróban vannak megszabva a különböző szolgáltatások díjszabásai, és nem a nemzeti devizában
Fotó: Jakab Mónika
Ne számolják euróban a különböző szolgáltatások árát, a díjszabások legyenek lejben megadva – ezt szeretné elérni a jelenleg ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezete. A kormány nem ért egyet a tiltással, Florin Cîțu miniszterelnök szerint az árak növekedéséhez vezethet. Az RMDSZ-frakcióban még nem született döntés a tervezet kapcsán. Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja az elvvel egyetért, ám a gyakorlati kivitelezés kapcsán vannak fenntartásai.
2021. július 10., 16:122021. július 10., 16:12
Az utolsó parlamenti bizottság is pozitívan véleményezte a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezetét, amellyel megtiltanák a cégeknek, hogy euróban számolva kössenek szerződést különböző szolgáltatások biztosítására. Ha a jogszabályt a plénum is elfogadja, és hatályba lép, onnantól a szerződésekben kötelezően nemzeti valutában, vagyis lejben kell megadni az árakat. A tervezet az őszi parlamenti ülésszakban kerül napirendre.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint ha a tervezet életbe lép, a víz és csatornázás, az elektromos áram, a földgáz, a közszállítás, a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás, az internet-, a kábeltelevízió-, médiaszolgáltatók díjszabását is lejben kell megállapítani, hasonlóképpen a biztosítások, a gépkocsiszerelés, a csomagküldés, a fitnesztermek, a magánoktatás, a rendezvényszervezés, az ételkihordás árait is.
A kormány eddig sikertelenül ellenezte a projektet arra hivatkozva, hogy ezzel a Román Nemzeti Bank (BNR) hatáskörébe avatkozik a parlament, ráadásul a módosítás a szolgáltatások árának növelését eredményezné. A szociáldemokraták tervezetében viszont az áll, hogy
Gyakorlatilag az eurót a jogszabályok ellenére az ország tulajdonképpeni pénznemévé alakították, ennek következtében megrendül a nemzeti valutába vetett bizalom, és indokolatlanul csökken ennek a vásárlóereje, érvel az ellenzék. Daniel Zamfir szenátor szerint a lej vásárlóereje az elmúlt tíz évben 50 százalékkal csökkent, miközben a lakosság bevétele nem növekedett hasonló ütemben. A kezdeményező ugyanakkor a bizottságban lemondott egy sor elemről, például a plénum elé kerülő változatban már nem szerepel a hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó tiltás. Bekerültek viszont az egészségügyi szolgáltatások.
A szociáldemokraták tervezetét még tavaly júniusban pozitívan véleményezte a pénzügyi bizottság, majd rá egy évre az ipari bizottság is, ami azt jelenti, hogy az őszi ülésszakban a plénum elé kerül.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, személyes véleménye szerint valóban nem korrekt, hogy az árfolyamkockázatot, az esetleges pénzhígulást a cégek teljesen átruházzák a fogyasztóra.
– magyarázta Miklós Zoltán. Rámutatott, a tervezetben az szerepel, a hároméves vagy ennél hosszabb időtartamú szerződéseket a törvény megjelenése után kiegészítő okirattal kellene módosítani. „Az érvényben levő, de három évnél rövidebb időszakra kötött szerződéseket nem kellene változtatni, de a fizetés napján csak a BNR által kiadott aznapi árfolyamon vagy annál olcsóbban lehetne átszámolni a számlán euróban szereplő összeget lejbe. Ez így a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen a cég nem tudhatja, amikor a számlát kiállítja, hogy mikor fizeti ki azt az ügyfél, és azon a napon éppen mennyi lesz az árfolyam” – osztotta meg velünk álláspontját a szakpolitikus. Hozzátette: ez technikai probléma, ám azzal szemben is fenntartásai vannak, hogy egy ilyen jogszabály tulajdonképpen azt eredményezi, hogy az állam beavatkozik a szabadpiaci kereskedelmi folyamatokba.
„Az RMDSZ még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot ebben a kérdésben, erre még az őszig van idő, akkor a frakciónak a témában döntenie, majd a kormánykoalícióban is döntést kell hozni arról, hogy mit lépnek a tervezettel kapcsolatban” – szögezte le Miklós Zoltán.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!