Hirdetés

Lejárt a méhészek „édes” élete? Egymást követő két esztendőben is rossz évet zárnak a méztermelő gazdák

Családi vállalkozás. A méhészethez sem elegendő egy ember, Pap Sándorék 140 méhcsaládot tartanak a Szilágy megyei Krasznán •  Fotó: Makkay József

Családi vállalkozás. A méhészethez sem elegendő egy ember, Pap Sándorék 140 méhcsaládot tartanak a Szilágy megyei Krasznán

Fotó: Makkay József

Erdély-szerte egyre nehezebb talpon maradniuk a méhészeknek. 2019 után az idei esztendő is gyengére sikeredett, a korábbi uniós támogatások elapadtak, a román szakminisztérium pedig aprópénzzel „ellensúlyozza” a veszteséget. A Szilágy megyei Krasznán 140 méhcsaládot tart Pap Sándor, akivel a méztermelés kilátásairól beszélgettünk.

Makkay József

2020. augusztus 30., 15:572020. augusztus 30., 15:57

Nejlonzacskókba töltött cukros szirupot tesz minden kaptárba, a mézűr tetejére a Szilágy megyei Krasznán élő Pap Sándor méhész. Annyira gyenge hozamú évben, mint az idei, már nem lehet mézzel biztosítani a pihenésre készülő méhcsaládok természetes táplálékforrását, ezért a méhészek mesterséges élelempótlásra kényszerülnek.

Kraszna határában a magas fémcölöpökön álló konténerben mintegy száz kaptár sorakozik. Vándoroltatáskor a kamionnal elszállított „méhlak” folyosójára pakolják a kinti negyven fekvőkaptárt, a jóval népesebb rakodókaptárokat a konténer belső polcaira rögzítik. Jómagam is beöltözöm védőruhába, hogy közelebbről kaphassak ízelítőt a méhcsaládok életéről. Vendéglátóm az egészségügyi asszisztensnek készülő lányával, Andreával végzi az éppen soros teendőket a méhészetben. A kaptárak legfelső kerete fölé korábban betett szirupos zacskók mind üresek: a méhek szorgalmasan átszúrják és utolsó cseppig megisszák az édes folyadékot.

Hirdetés

Az utolsó, augusztus eleji begyűjtéskor a méhész az összes keretből kipergette a mézet, hiszen a 2020-as méztermelés csupán töredéke egy jó hozamú esztendőnek.

A családi gazdaságban minden lejnek helye van, hogy valahogy túléljék a mostanihoz hasonló gyenge évet is. „A méhészek három év átlagában szokták számolni a jövedelmezőséget. Szerencsénkre a 2018-as év jó hozamú esztendő volt, és az akkori tartalékokból valamennyire kárpótolni lehet a tavalyi és az idei esztendő igen gyenge méztermelését” – magyarázza Pap Sándor.

Kimaradó tavaszi hordás

A 15 nagyobb állománnyal rendelkező méhész mintegy kétezer méhcsaládot tart a Szilágy megyei településen. Többségük az egész országba vándorol. Egy-egy falu határában a méhlegelő már hosszú évek óta túlzsúfolt ahhoz, hogy a méhek helyi hordásából megélhessen a gazda. Az idei vándorlás azonban a legtöbb méhész számára fiaskó volt.

A tavaszi hidegek és az esős időjárás miatt sem az akác-, sem a hárslegelő nem mézelt, ami óriási bevételkiesést jelent a méhészek számára.

Pap Sándor szerint ahhoz, hogy tavasszal a méhek mézet termeljenek, akácvirágzáskor legalább 20-21 Celsius-fok kell legyen nappal, de a hőmérséklet éjszaka sem süllyedhet 17-18 fok alá. Az idei tavaszi virágzási szezon egyik elvárásnak sem felelt meg, hiszen nappal legfeljebb 18 fokra emelkedett a hőmérséklet, éjszaka viszont 9-10 fokra esett vissza.

Idézet
A repce és a napraforgó kárpótolt valamennyire, idén Tasnád környékére jutottam el. De azok sem jártak sokkal jobban, akik Arad környékén, illetve a Kárpátokon túl, Dél-Romániában vándoroltak, mert az időjárás nem kedvezett”

– összegzi a szomorú látleletet a krasznai méhész, adatokkal szemléltetve, mekkora a jó hozamú és a gyenge esztendő közötti különbség.

A gazda szeme hizlalja a „jószágot”. Pap Sándor ellenőrzi a kereteken zsibongó méheket •  Fotó: Makkay József Galéria

A gazda szeme hizlalja a „jószágot”. Pap Sándor ellenőrzi a kereteken zsibongó méheket

Fotó: Makkay József

Míg jó évben kaptáronként legalább 50-60 kilogramm mézet termelnek a szorgos méhek, idén ennek a töredéke gyűlt össze. A méhész számára gondot jelent az is, ha vándorláskor, illetve pergetéskor nincs segítség, a méhészet ugyanis nem egyszemélyes foglalkozás. Manapság a nagyobb állománnyal dolgozó méhészek úgy vándorolnak, hogy a méhész vezeti a kaptárokat szállító teherkocsit, és a felesége vagy más családtagja jön a lakókocsival, amiben a méhek mellett hetekig él a család.

Erdélyből egyre többen vándorolnak Dobrudzsába, ahol sok méhész számára a hatalmas napraforgótáblák jelentik az év legfontosabb méhlegelőjét.

A szilágysági falvak nagy hátránya, hogy egyre több az elgazosodott nadrágszíjparcella és egyre kevesebb a nagyobb területen termesztett mézelő haszonnövény.

Rossz év ellenére is túltermelés?

Pap Sándor szerint a méhészek boldogulását a felvásárlási árak is akadályozzák. Miközben tavaly a nagybani felvásárlók hétlejes átlagáron fizették ki a méz kilóját, idén egy lejjel többet, azaz nyolc lejt fizetnek, ami így is mélyen alatta marad a tíz évvel ezelőtti 12 lejes felvásárlási árnak.

A rossz évek ellenére alig növekvő átvételi árak a korábbi esztendőkben uniós pályázatokkal „felturbózott” hazai méhészetnek tudható be. Az öt éven át folyósított, évi 1500 eurós uniós támogatást országszerte rengeteg pályázó megnyerte. Pap szerint nagyon sok újdonsült „méhész” a legalapvetőbb elméleti tudással sem rendelkezett – gyakorlatival még annyira sem –, így pár év alatt a feje tetejére állt a hazai méz és az egyéb méhészeti termékek piaca.

Manapság a falvak helyi méhlegelőinek a kapacitását messze meghaladó állománysűrűség alakult ki, közben a kezdeti uniós támogatás elapadt.

A krasznai méhész szerint sokan csak azért vágtak bele a méhészkedésbe, mert a pályázatokból származó támogatást könnyű jövedelemnek hitték, és amikor rájöttek, hogy a méhészkedéshez szaktudás és munka is kell, kiábrándultan felhagytak ígéretesnek hitt vállalkozásukkal.

A méhészkedést csak könyvekből és internetről nem lehet megtanulni, ide jelentős szakmai gyakorlat szükséges. Vendéglátóm úgy kezdte, hogy 2010-ben a régebb óta méhészkedő unokatestvéréhez „kérezkedett be”, hogy munkavégzés közben, a portáján tanulja el a mesterség műhelytitkait. A korábban csempekályhás szakmunkásként dolgozó Pap Sándort egészségügyi okokból orvosa tanácsolta el szakmájától, így lett a kényszerpályaként választott méhészetből kedvenc foglalkozás, amihez immár tíz éve ragaszkodik. Helyi önkormányzati képviselőként is kitartott mellette. Mint fogalmaz, a méhészet elsősorban annak tesz jót, aki saját maga ura szeretne lenni, és megtalálja a „közös hangot” a roppant szorgos méhekkel.

Pap Andrea egészségügyi asszisztensnek készül, de szívesen besegít a krasznai méhészet munkájába •  Fotó: Makkay József Galéria

Pap Andrea egészségügyi asszisztensnek készül, de szívesen besegít a krasznai méhészet munkájába

Fotó: Makkay József

Nem vonzó a gazdálkodás

A méhcsaládok eladásával is foglalkozó tapasztalt termelők számára a korábbi években az uniós támogatásokkal megjelent rengeteg új méhész vásárlási láza komoly jövedelmet hozott.

A méhészet európai uniós felfuttatása nemcsak Romániát segítette, hanem a többi tagállamot is, így az országok között igen élénk méhcsalád-kereskedelem indult be. Pap Sándor pár éve Franciaországba adott el jó áron méhcsaládokat.

Az uniós pályázatok miatt akkora volt a kereslet, hogy nemcsak idehaza álltak sorba a méhészjelöltek, hanem külföldről is sokan érdeklődtek az Európa-szerte jó hírnévnek örvendő erdélyi méhészetek iránt. Ez a vásárlási trend azonban mára leáldozott. „A tavalyi rossz év ellensúlyozására a bukaresti mezőgazdasági minisztérium méhcsaládonként 20 lejt utalt ki a gazdáknak, és a hírek szerint idén a támogatást 25 lejre növelik. A veszteségekhez képest ez csepp a tengerben.

Ha a tavaszi rossz időjárási trend jövőre is folytatódik, egyre több méhész kényszerül arra, hogy felhagyjon foglalkozásával.

Egymás után három rossz esztendőt nagyon nehéz túlélni a mezőgazdaságban” – magyarázza Pap Sándor. A krasznai gazda megpróbál „több lábon” állni. Családja tujabokrokat termel, ezzel is ellensúlyozva a gyenge méhészeti éveket. Úgy véli, a fiatalok az egyre kiszámíthatatlanabb mezőgazdasági termelés miatt nem köteleződnek el a gazdálkodás mellett, inkább elmennek építkezésekre dolgozni, vagy külföldön vállalnak munkát. A krasznai gazda szerint jól átgondolt mezőgazdasági támogatási rendszer nélkül a méhészetben is egyre nehezebb jövőt tervezni.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 03., vasárnap

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?

Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan
2026. május 02., szombat

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak

A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak
2026. május 01., péntek

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít

Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít
2026. május 01., péntek

„Előfordulhat”, hogy nincs üzemanyag a töltőállomásokon

Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.

„Előfordulhat”, hogy nincs üzemanyag a töltőállomásokon
2026. május 01., péntek

5,20 lejig is elment péntek reggel az euró árfolyama a bankközi piacon a politikai válság árnyékában

Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.

5,20 lejig is elment péntek reggel az euró árfolyama a bankközi piacon a politikai válság árnyékában
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Munkaszüneti napon sincs megállás: tovább drágultak az üzemanyagok

A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.

Munkaszüneti napon sincs megállás: tovább drágultak az üzemanyagok
2026. április 30., csütörtök

Jegybanki szóvivő a lej-euró árfolyam elszállásáról: hamarosan csillapodik a helyzet

„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.

Jegybanki szóvivő a lej-euró árfolyam elszállásáról: hamarosan csillapodik a helyzet
2026. április 30., csütörtök

Rompetrol a sorban álló tartálykocsikról: az átlagosnál nagyobbak az üzemanyagkészleteink

Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.

Rompetrol a sorban álló tartálykocsikról: az átlagosnál nagyobbak az üzemanyagkészleteink
Hirdetés
Hirdetés