Családi vállalkozás. A méhészethez sem elegendő egy ember, Pap Sándorék 140 méhcsaládot tartanak a Szilágy megyei Krasznán
Fotó: Makkay József
Erdély-szerte egyre nehezebb talpon maradniuk a méhészeknek. 2019 után az idei esztendő is gyengére sikeredett, a korábbi uniós támogatások elapadtak, a román szakminisztérium pedig aprópénzzel „ellensúlyozza” a veszteséget. A Szilágy megyei Krasznán 140 méhcsaládot tart Pap Sándor, akivel a méztermelés kilátásairól beszélgettünk.
2020. augusztus 30., 15:572020. augusztus 30., 15:57
Nejlonzacskókba töltött cukros szirupot tesz minden kaptárba, a mézűr tetejére a Szilágy megyei Krasznán élő Pap Sándor méhész. Annyira gyenge hozamú évben, mint az idei, már nem lehet mézzel biztosítani a pihenésre készülő méhcsaládok természetes táplálékforrását, ezért a méhészek mesterséges élelempótlásra kényszerülnek.
Kraszna határában a magas fémcölöpökön álló konténerben mintegy száz kaptár sorakozik. Vándoroltatáskor a kamionnal elszállított „méhlak” folyosójára pakolják a kinti negyven fekvőkaptárt, a jóval népesebb rakodókaptárokat a konténer belső polcaira rögzítik. Jómagam is beöltözöm védőruhába, hogy közelebbről kaphassak ízelítőt a méhcsaládok életéről. Vendéglátóm az egészségügyi asszisztensnek készülő lányával, Andreával végzi az éppen soros teendőket a méhészetben. A kaptárak legfelső kerete fölé korábban betett szirupos zacskók mind üresek: a méhek szorgalmasan átszúrják és utolsó cseppig megisszák az édes folyadékot.
A családi gazdaságban minden lejnek helye van, hogy valahogy túléljék a mostanihoz hasonló gyenge évet is. „A méhészek három év átlagában szokták számolni a jövedelmezőséget. Szerencsénkre a 2018-as év jó hozamú esztendő volt, és az akkori tartalékokból valamennyire kárpótolni lehet a tavalyi és az idei esztendő igen gyenge méztermelését” – magyarázza Pap Sándor.
A 15 nagyobb állománnyal rendelkező méhész mintegy kétezer méhcsaládot tart a Szilágy megyei településen. Többségük az egész országba vándorol. Egy-egy falu határában a méhlegelő már hosszú évek óta túlzsúfolt ahhoz, hogy a méhek helyi hordásából megélhessen a gazda. Az idei vándorlás azonban a legtöbb méhész számára fiaskó volt.
Pap Sándor szerint ahhoz, hogy tavasszal a méhek mézet termeljenek, akácvirágzáskor legalább 20-21 Celsius-fok kell legyen nappal, de a hőmérséklet éjszaka sem süllyedhet 17-18 fok alá. Az idei tavaszi virágzási szezon egyik elvárásnak sem felelt meg, hiszen nappal legfeljebb 18 fokra emelkedett a hőmérséklet, éjszaka viszont 9-10 fokra esett vissza.
– összegzi a szomorú látleletet a krasznai méhész, adatokkal szemléltetve, mekkora a jó hozamú és a gyenge esztendő közötti különbség.
A gazda szeme hizlalja a „jószágot”. Pap Sándor ellenőrzi a kereteken zsibongó méheket
Fotó: Makkay József
Míg jó évben kaptáronként legalább 50-60 kilogramm mézet termelnek a szorgos méhek, idén ennek a töredéke gyűlt össze. A méhész számára gondot jelent az is, ha vándorláskor, illetve pergetéskor nincs segítség, a méhészet ugyanis nem egyszemélyes foglalkozás. Manapság a nagyobb állománnyal dolgozó méhészek úgy vándorolnak, hogy a méhész vezeti a kaptárokat szállító teherkocsit, és a felesége vagy más családtagja jön a lakókocsival, amiben a méhek mellett hetekig él a család.
A szilágysági falvak nagy hátránya, hogy egyre több az elgazosodott nadrágszíjparcella és egyre kevesebb a nagyobb területen termesztett mézelő haszonnövény.
Pap Sándor szerint a méhészek boldogulását a felvásárlási árak is akadályozzák. Miközben tavaly a nagybani felvásárlók hétlejes átlagáron fizették ki a méz kilóját, idén egy lejjel többet, azaz nyolc lejt fizetnek, ami így is mélyen alatta marad a tíz évvel ezelőtti 12 lejes felvásárlási árnak.
A rossz évek ellenére alig növekvő átvételi árak a korábbi esztendőkben uniós pályázatokkal „felturbózott” hazai méhészetnek tudható be. Az öt éven át folyósított, évi 1500 eurós uniós támogatást országszerte rengeteg pályázó megnyerte. Pap szerint nagyon sok újdonsült „méhész” a legalapvetőbb elméleti tudással sem rendelkezett – gyakorlatival még annyira sem –, így pár év alatt a feje tetejére állt a hazai méz és az egyéb méhészeti termékek piaca.
Manapság a falvak helyi méhlegelőinek a kapacitását messze meghaladó állománysűrűség alakult ki, közben a kezdeti uniós támogatás elapadt.
A méhészkedést csak könyvekből és internetről nem lehet megtanulni, ide jelentős szakmai gyakorlat szükséges. Vendéglátóm úgy kezdte, hogy 2010-ben a régebb óta méhészkedő unokatestvéréhez „kérezkedett be”, hogy munkavégzés közben, a portáján tanulja el a mesterség műhelytitkait. A korábban csempekályhás szakmunkásként dolgozó Pap Sándort egészségügyi okokból orvosa tanácsolta el szakmájától, így lett a kényszerpályaként választott méhészetből kedvenc foglalkozás, amihez immár tíz éve ragaszkodik. Helyi önkormányzati képviselőként is kitartott mellette. Mint fogalmaz, a méhészet elsősorban annak tesz jót, aki saját maga ura szeretne lenni, és megtalálja a „közös hangot” a roppant szorgos méhekkel.
Pap Andrea egészségügyi asszisztensnek készül, de szívesen besegít a krasznai méhészet munkájába
Fotó: Makkay József
A méhcsaládok eladásával is foglalkozó tapasztalt termelők számára a korábbi években az uniós támogatásokkal megjelent rengeteg új méhész vásárlási láza komoly jövedelmet hozott.
Az uniós pályázatok miatt akkora volt a kereslet, hogy nemcsak idehaza álltak sorba a méhészjelöltek, hanem külföldről is sokan érdeklődtek az Európa-szerte jó hírnévnek örvendő erdélyi méhészetek iránt. Ez a vásárlási trend azonban mára leáldozott. „A tavalyi rossz év ellensúlyozására a bukaresti mezőgazdasági minisztérium méhcsaládonként 20 lejt utalt ki a gazdáknak, és a hírek szerint idén a támogatást 25 lejre növelik. A veszteségekhez képest ez csepp a tengerben.
Egymás után három rossz esztendőt nagyon nehéz túlélni a mezőgazdaságban” – magyarázza Pap Sándor. A krasznai gazda megpróbál „több lábon” állni. Családja tujabokrokat termel, ezzel is ellensúlyozva a gyenge méhészeti éveket. Úgy véli, a fiatalok az egyre kiszámíthatatlanabb mezőgazdasági termelés miatt nem köteleződnek el a gazdálkodás mellett, inkább elmennek építkezésekre dolgozni, vagy külföldön vállalnak munkát. A krasznai gazda szerint jól átgondolt mezőgazdasági támogatási rendszer nélkül a méhészetben is egyre nehezebb jövőt tervezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!