Belépés a digitális világba. Pénteken kezdődik a konferencia. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Szemtanúi vagyunk egy olyan mértékű digitális technológiafejlődésnek és hasznosításnak, amely az egyén mindennapjait befolyásolja. Székelyföld számára a digitális technológia az a lehetőség, amely révén a hazai piacon, de akár a nemzetközi piacon is versenyképes régióvá nőheti ki magát.
2019. szeptember 26., 17:502019. szeptember 26., 17:50
2019. szeptember 26., 19:052019. szeptember 26., 19:05
A Digitális Székelyföld Konferencia két főszervezőjét kérdeztük a péntektől vasárnapig Marosvásárhelyen zajló rendezvénysorozattal kapcsolatban. Mint megtudtuk, mesterséges intelligencia-bemutató is lesz élőben. Bihari Béla, az IT Plus Cluster elnöke, a Digitális Székelyföld Konferencia főszervezője és a Gnome Design vezetője, illetve Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke, a Digitális Székelyföld főszervezője és a Magic Solutions vezetője válaszolt kérdéseinkre.
– Milyen hozzáállás, motiváció szükséges ahhoz, hogy egy klasztert megszervezz, fenntarts és hasonló kezdeményezésekre ösztönözd, mint amilyen a Digitális Székelyföld Konferencia?
Bihari Béla: – Nagyon kis, de annál lelkesebb a szervezőcsapat. Már év elején leülünk és kigondoljuk a konferenciák gerincét és fő tematikáját. Csak úgy lehet ezt a normál munkaprogram mellett szervezni, ha mindenkiben megvan a kellő elszántság, és napi feladatai közé tudja sorolni a teendőket, a csapat java ugyanis önkéntes klasztertagokból áll. Fontos, hogy a konferencián lehetőség nyíljék minél több szakemberrel, kutatóval vállalkozóval kapcsolatba lépni, mert ez is hozzájárul egy digitális közösség összekovácsolódásához. A hétköznapi hajtásban sokszor nem is tudunk egymásról vagy épp egymás vállalkozásainak digitális szolgáltatásairól.
Ez mindenki számára nyerő lehetőség és ez is szándékunk: felpörgetni a fejlődő digitális Székelyföldet.
– Hogyan látják ők az épülő digitális Székelyföldet? Miért prioritás ez manapság?
Rácz Attila: – Székelyföldnek is csatlakoznia kell a digitalizálódó régiók körébe. Erdélyben Kolozsvár az egyértelmű zászlóvivő, Európában viszont látunk olyan országokat, mint például Észtország, amely jobbról előz és gazdasági nagyhatalmakat előz meg. Ezt szeretnénk Székelyföldön is elérni, erre hívjuk meg a székelyföldi lakosokat. Úgy véljük,
Erről fogunk beszélgetni a Két székely beszélgetésben Kolumbán Gáborral és Barabási-Albert Lászlóval.
– A Két székely beszélgetésnek mi a története?
Rácz Attila: – Ennek a beszélgetésnek van egy eredeti verziója, amit a barabasi.com oldalon a videos-szekcióban bemelegítésként érdemes megtekinteni. Kolumbán Gábor már a harmadik konferenciánktól velünk van, és nagyon érdekes módon világít rá a székely valóságra, a gyökereinkre, arra hogy honnan is jövünk. Barabási-Albert László munkásságát követem, a legmodernebb tudományok csúcsán kutat, és kiváló eredményeket ér el, de egyik irományában sem mellőzi azt, hogy honnan jön. Úgy érzem,
A Startup és Tech panelekben már az iskolások is megtalálják a helyüket és prezentálhatnak, az egyetemisták pedig kiemelt helyet kapnak. A vállalatok digitalizációjában, önkormányzatokról szóló kerekasztalban a középosztályhoz szólunk, de a kutatási területek már minden korosztályhoz szólnak, itt a szeniorok is megtalálják a helyüket. Röviden, azt hiszem, itt nincs korlát.
Mindenki számára érthető előadásokat és beszélgetéseket akarnak nyújtani. Archív
Fotó: Digitális Székelyföld
– Egyre nagyobbra duzzad a konferencia, ez minek köszönhető?
Bihari Béla: – Évről évre növekszik, mert úgy érzem, hogy maga a digitalizáció is rendkívüli hatékonysággal nyer teret a mindennapjainkban, legyen az a privát vagy az üzleti élet. A konzervatív vállalatok is egyre inkább belátják, hogy a digitalizáció mellőzése a versenyképességük árába kerül. Ez nem egy kikerülhető tény, hanem egy helyzet, ami beszövi magát a vállalkozások minden területére, legyen szó ügyfélszolgálatról, gyártásról vagy épp humanerőforrás-ágazatokról. A mi feladatunk itt mindig az aktuális szakterületen hiteles előadókat felkutatni és becsatornázni. Ez nem mindig egyszerű, mert mindenki számára érthető előadásokat és beszélgetéseket akarunk nyújtani.
– Egyre több tematika kap helyet az IT mellett, hogyan alakul ez?
Bihari Béla: – Minden évben a kijelölt fő tematikát szem előtt tartva építjük fel a plenáris előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. A tavaly a kibervédelem volt a fő tematika,
A program kialakítása során nem elégszünk meg azzal, hogy az egyes iparágakra építsünk tradicionális és bemutató jellegű paneleket. Próbáljuk a fő témacsoport hatásait és akár veszélyeit is az egyes iparágon belül részleteiben megvizsgálni. Úgy érzem, ez pluszt ad a hasonló jellegű szakmai konferenciákhoz képest.
– Hogyan kell elképzelni a mesterséges intelligencia élő demonstrációját?
Rácz Attila: – Ez legyen meglepetés. Annyit árulok most el, hogy hozza el mindenki az okostelefonját, hogy saját bőrén is élőben megtapasztalja, miről is szól a mesterséges intelligencia
– Miért lett az idei év központi témája a mesterséges intelligencia?
Bihari Béla: – A mesterséges intelligencia (MI) világszerte divatosnak számító fogalom. Pont olyan trendi, mint annak idején a cloud services (felhőszolgáltatás) vagy épp smart services (okos szolgáltatások). Hétköznapi ember leghamarabb új telefon vásárlásakor találkozik vele, de még nem is érti, hogy mitől is lesz a készüléke okos vagy épp mit is jelent egy MI-processzor. Természetes, hogy amit nem lehet egy mondatban tisztán meghatározni, az különféle értelmezéseknek ad teret, így hát a nagy gyártók igyekeznek ezt meglovagolni, pont mint a smart fogalmat. Ugye,
Ez van a mesterséges intelligencia esetében is. Szeretnénk a résztvevőknek hiteles és átfogó képet nyújtani az MI mibenlétéről, az aktuális fejlettségéről és annak piaci alkalmazhatóságáról. Ne felejtsük, számos országnak van már MI-stratégiája, -térképe (többek közt készül Magyarországnak is), és számos kutatás fejlesztési projektje. Ehhez a technológiai innovációhoz szeretnénk mi székelyföldiek aktívan kapcsolódni, és projektjeinket, ötleteinket bemutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!