Belépés a digitális világba. Pénteken kezdődik a konferencia. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Szemtanúi vagyunk egy olyan mértékű digitális technológiafejlődésnek és hasznosításnak, amely az egyén mindennapjait befolyásolja. Székelyföld számára a digitális technológia az a lehetőség, amely révén a hazai piacon, de akár a nemzetközi piacon is versenyképes régióvá nőheti ki magát.
2019. szeptember 26., 17:502019. szeptember 26., 17:50
2019. szeptember 26., 19:052019. szeptember 26., 19:05
A Digitális Székelyföld Konferencia két főszervezőjét kérdeztük a péntektől vasárnapig Marosvásárhelyen zajló rendezvénysorozattal kapcsolatban. Mint megtudtuk, mesterséges intelligencia-bemutató is lesz élőben. Bihari Béla, az IT Plus Cluster elnöke, a Digitális Székelyföld Konferencia főszervezője és a Gnome Design vezetője, illetve Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke, a Digitális Székelyföld főszervezője és a Magic Solutions vezetője válaszolt kérdéseinkre.
– Milyen hozzáállás, motiváció szükséges ahhoz, hogy egy klasztert megszervezz, fenntarts és hasonló kezdeményezésekre ösztönözd, mint amilyen a Digitális Székelyföld Konferencia?
Bihari Béla: – Nagyon kis, de annál lelkesebb a szervezőcsapat. Már év elején leülünk és kigondoljuk a konferenciák gerincét és fő tematikáját. Csak úgy lehet ezt a normál munkaprogram mellett szervezni, ha mindenkiben megvan a kellő elszántság, és napi feladatai közé tudja sorolni a teendőket, a csapat java ugyanis önkéntes klasztertagokból áll. Fontos, hogy a konferencián lehetőség nyíljék minél több szakemberrel, kutatóval vállalkozóval kapcsolatba lépni, mert ez is hozzájárul egy digitális közösség összekovácsolódásához. A hétköznapi hajtásban sokszor nem is tudunk egymásról vagy épp egymás vállalkozásainak digitális szolgáltatásairól.
Ez mindenki számára nyerő lehetőség és ez is szándékunk: felpörgetni a fejlődő digitális Székelyföldet.
– Hogyan látják ők az épülő digitális Székelyföldet? Miért prioritás ez manapság?
Rácz Attila: – Székelyföldnek is csatlakoznia kell a digitalizálódó régiók körébe. Erdélyben Kolozsvár az egyértelmű zászlóvivő, Európában viszont látunk olyan országokat, mint például Észtország, amely jobbról előz és gazdasági nagyhatalmakat előz meg. Ezt szeretnénk Székelyföldön is elérni, erre hívjuk meg a székelyföldi lakosokat. Úgy véljük,
Erről fogunk beszélgetni a Két székely beszélgetésben Kolumbán Gáborral és Barabási-Albert Lászlóval.
– A Két székely beszélgetésnek mi a története?
Rácz Attila: – Ennek a beszélgetésnek van egy eredeti verziója, amit a barabasi.com oldalon a videos-szekcióban bemelegítésként érdemes megtekinteni. Kolumbán Gábor már a harmadik konferenciánktól velünk van, és nagyon érdekes módon világít rá a székely valóságra, a gyökereinkre, arra hogy honnan is jövünk. Barabási-Albert László munkásságát követem, a legmodernebb tudományok csúcsán kutat, és kiváló eredményeket ér el, de egyik irományában sem mellőzi azt, hogy honnan jön. Úgy érzem,
A Startup és Tech panelekben már az iskolások is megtalálják a helyüket és prezentálhatnak, az egyetemisták pedig kiemelt helyet kapnak. A vállalatok digitalizációjában, önkormányzatokról szóló kerekasztalban a középosztályhoz szólunk, de a kutatási területek már minden korosztályhoz szólnak, itt a szeniorok is megtalálják a helyüket. Röviden, azt hiszem, itt nincs korlát.
Mindenki számára érthető előadásokat és beszélgetéseket akarnak nyújtani. Archív
Fotó: Digitális Székelyföld
– Egyre nagyobbra duzzad a konferencia, ez minek köszönhető?
Bihari Béla: – Évről évre növekszik, mert úgy érzem, hogy maga a digitalizáció is rendkívüli hatékonysággal nyer teret a mindennapjainkban, legyen az a privát vagy az üzleti élet. A konzervatív vállalatok is egyre inkább belátják, hogy a digitalizáció mellőzése a versenyképességük árába kerül. Ez nem egy kikerülhető tény, hanem egy helyzet, ami beszövi magát a vállalkozások minden területére, legyen szó ügyfélszolgálatról, gyártásról vagy épp humanerőforrás-ágazatokról. A mi feladatunk itt mindig az aktuális szakterületen hiteles előadókat felkutatni és becsatornázni. Ez nem mindig egyszerű, mert mindenki számára érthető előadásokat és beszélgetéseket akarunk nyújtani.
– Egyre több tematika kap helyet az IT mellett, hogyan alakul ez?
Bihari Béla: – Minden évben a kijelölt fő tematikát szem előtt tartva építjük fel a plenáris előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. A tavaly a kibervédelem volt a fő tematika,
A program kialakítása során nem elégszünk meg azzal, hogy az egyes iparágakra építsünk tradicionális és bemutató jellegű paneleket. Próbáljuk a fő témacsoport hatásait és akár veszélyeit is az egyes iparágon belül részleteiben megvizsgálni. Úgy érzem, ez pluszt ad a hasonló jellegű szakmai konferenciákhoz képest.
– Hogyan kell elképzelni a mesterséges intelligencia élő demonstrációját?
Rácz Attila: – Ez legyen meglepetés. Annyit árulok most el, hogy hozza el mindenki az okostelefonját, hogy saját bőrén is élőben megtapasztalja, miről is szól a mesterséges intelligencia
– Miért lett az idei év központi témája a mesterséges intelligencia?
Bihari Béla: – A mesterséges intelligencia (MI) világszerte divatosnak számító fogalom. Pont olyan trendi, mint annak idején a cloud services (felhőszolgáltatás) vagy épp smart services (okos szolgáltatások). Hétköznapi ember leghamarabb új telefon vásárlásakor találkozik vele, de még nem is érti, hogy mitől is lesz a készüléke okos vagy épp mit is jelent egy MI-processzor. Természetes, hogy amit nem lehet egy mondatban tisztán meghatározni, az különféle értelmezéseknek ad teret, így hát a nagy gyártók igyekeznek ezt meglovagolni, pont mint a smart fogalmat. Ugye,
Ez van a mesterséges intelligencia esetében is. Szeretnénk a résztvevőknek hiteles és átfogó képet nyújtani az MI mibenlétéről, az aktuális fejlettségéről és annak piaci alkalmazhatóságáról. Ne felejtsük, számos országnak van már MI-stratégiája, -térképe (többek közt készül Magyarországnak is), és számos kutatás fejlesztési projektje. Ehhez a technológiai innovációhoz szeretnénk mi székelyföldiek aktívan kapcsolódni, és projektjeinket, ötleteinket bemutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!