
Fotó: Gábos Albin
Már csak Klaus Iohannisnak kell kihirdetnie a 2022-es költségvetést, miután a parlament két háza csütörtöki együttes ülésén megszavazta azt. A kihirdetés pillanata viszont késhet, miután az ellenzékből politizáló USR máris jelezte, az alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot.
2021. december 23., 15:212021. december 23., 15:21
2021. december 23., 17:162021. december 23., 17:16
Megszavazta csütörtökön a parlament a jövő évi állami költségvetésről, illetve a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvény tervezetét. Előbbi 294 támogató és 120 elutasító szavazatot kapott, utóbbit 291 törvényhozó támogatta és 119 nemmel voksolt. Kedden és szerdán lezajlottak a szakbizottsági viták, szerdán délután egy maratoni, hatórás ülés keretében a törvényhozók megszavazták cikkelyenként a törvénytervezeteket. Az ülés éjszakába nyúlt, így a végszavazás csütörtökre maradt.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) viszont máris jelezte, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. Dan Barna, a párt alelnöke csütörtöki nyilatkozatában azt kifogásolta, hogy a törvényhozók elfogadták a „szélsőségesek” módosító javaslatait, de nem szavazták meg az USR egyetlen indítványát sem.
Az USR alelnöke kijelentésével arra utalhatott, hogy a szerda késő estébe nyúló cikkelyenkénti szavazáson a honatyák több módosítást is jóváhagytak, amelyeket előzőleg negatívan véleményeztek a pénzügyi bizottságok. Az egyik módosítást Alfred Simonis, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, a másikat George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőházi frakcióvezetője javasolta.
Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint ez a költségvetés olyan fontos szociális intézkedéseket szavatol, mint például a 10 százalékos nyugdíjemelés, amely január 1-jén lép hatályba, emellett emelik a minimális nyugdíjat, a gyermeknevelési pótlékot, az energiadrágulás által sújtott lakossági fogyasztók szociális támogatásban részesülnek, januárban pedig a kisnyugdíjasok támogatást kapnak megnövekedett rezsiköltségeik fedezésére.
Az Alfred Simonis által beterjesztett javaslat értelmében a kormányfőtitkárság 2022-es büdzséjét 160 millió lejjel pótolják ki, amelyet a kötelezettségvállalási előirányzatokra és a vallási felekezetek támogatására fordítanak. A George Simion által benyújtott módosítás értelmében további 4 800 000 lejjel bővítik ki a kormányfőtitkárság költségvetését, ezzel az összeggel a Besszarábiai Metropólia működését támogatják. Közben viszont több, a kórházi, közúti és iskolai infrastruktúra feljavítását célzó módosító javaslatot ugyanakkor elvetett a plénum.
Mint ismeretes, a jövő évi állami költségvetés tervezete 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,84 államháztartási hiánnyal és 6,5 százalékos inflációval számol. A jövő évi bruttó hazai termék (GDP) várhatóan 1317,3 milliárd lej lesz. A költségvetés bevételei a GDP 33,4 százalékát teszik ki az idei 32,6 százalékhoz képest, a kiadások pedig a GDP 39,2 százalékát az idei 39,7 százalék után. A bejelentések szerint a GDP nagyjából 7 százalékát fordítják beruházásokra.
A költségvetés tartalmazza a január 1-től hatályba lépő 10 százalékos nyugdíjemelést is, így 2022-ben a GDP 7,32 százalékát költik a nyugdíjak folyósítására. Januárban a kis jövedelmű nyugdíjasok támogatást kapnak a közüzemi költségeik kifizetésére. Emellett a 2 éves korig, a fogyatékkal élő gyerekek esetében 3 éves korig járó gyermeknevelési pótlék 600 lejre, a 2 és 18 év között járó pótlék 243 lejre nő.

A képviselőház és a szenátus együttes ülés keretében cikkelyenként elfogadta szerda éjjel a 2022-es költségvetés tervezetét és a fő-hitelutalványozók büdzséjét tartalmazó függelékeket. A végső szavazást csütörtökre ütemezte be a parlament.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!