Fotó: Haáz Vince
Kiszivárgott információk szerint Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szeretne szeptember elsejétől a törvényben szereplő 40 százalék helyett. Pénzügyminisztere nemrég egy olyan forgatókönyvet emlegetett, ami szerint csak 10 százalékos lenne a nyugdíjpontemelés.
2020. június 25., 17:322020. június 25., 17:32
2020. június 25., 17:352020. június 25., 17:35
Nem elégedett a Florin Cîțu pénzügyminiszter által meglebegtetett 10 százalékos nyugdíjemeléssel Ludovic Orban az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozó kormányzati források szerint,
A pénzügyi tárca vezetője még május végén nyilatkozott úgy a nyugdíjtörvényben szereplő szeptemberi 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában, hogy a minisztériumban számításba vett forgatókönyvek egyike szerint a kilencedik hónaptól 10 százalékkal nőnének a nyugdíjak. Más forgatókönyvet azonban nem említett. A kormányfő még aznap úgy reagált Florin Cîțu bejelentésére, hogy „korai még minden nyilatkozat a nyugdíjak témájában”.
„Amikor meglesz a féléves jelentés a gazdaság állapotáról, amikor meglesz a prognózis az elkövetkező időszakra – mind az Előrejelzési Bizottságé, mind az Európai Bizottságé –, akkor hozzuk meg ezt a döntést. Amikor eldöntjük, bejelentjük. Annyit mondhatok, hogy a nyugdíjak nőni fognak” – mondta akkor a miniszterelnök.
Szerda este újságírói kérdésre újfent leszögezte, hogy a bel- és külföldi intézmények előrejelzése függvényében döntenek majd a nyugdíjemelésről. Amikor pedig arról faggatták, hogy létezik-e az a forgatókönyv, ami szerint mindössze 10 százalékos emelést hajtanának végre idén ősszel, Orban közölte: létezik ez a forgatókönyv, mint ahogy a „progresszív emelésé” is.
– fogalmazott a kormányfő.
„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
A különböző nemzetközi pénzintézetek, hitelminősítők viszont már jóval a koronavírus-járvány és az azzal karöltve érkező gazdasági válság előtt arra figyelmeztették a bukaresti kormányt, hogy a román gazdaság állása ezt nem teszi lehetővé.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői közben már korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a nemzeti liberális párti (PNL) kormány ellen, ha a kabinet szeptembertől nem emeli 40 százalékkal a nyugdíjakat. „Ha csak egy vesszőnyit változtatnak a nyugdíjtörvényben, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be” – szögezte le Olguța Vasilescu, aki a munkaügyi tárca vezetője volt a jogszabály elfogadásakor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás