Fotó: Haáz Vince
Lassú visszaesést várnak az elkövetkező időszakban a romániai ingatlanpiacon a gazdasági elemzők. Nagy Bálint Zsolt közgazdász ugyanakkor a Krónika megkeresésére aláhúzta, a lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik lényegesen.
2022. július 19., 14:372022. július 19., 14:37
Több mint egy év szinte folyamatos növekedést követően az ingatlanpiac először mutat stagnálást vagy legalábbis időszakos korrekciót – vont mérleget a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata az Imobiliare.ro adatait feldolgozó elemzésében.
Kolozsváron júniusban 2431 euró volt az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagára, ez 1,4 százalékos visszaesés egy hónap alatt, de még mindig 40,9 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
Konstancán szintén csökkentek az árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal. Bukarestben elenyésző 0,8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt a négyzetméterenkénti átlagár, Temesváron 0,3 százalékos a drágulás, Brassóban 1,7 százalék. A tranzakciók száma mind az öt vizsgált városban csökkent,
Brassóban 22,1 százalékkal, Bukarestben 17,8 százalékkal, Temesváron 16,8 százalékkal, Konstancán 0,1 százalékkal. Nagy Bálint Zsolt, a kar oktatója, a kutatócsapat tagja a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ezek a kért árak, a valós kifizetett összegek – miután a tranzakció létrejön – mintegy 15 százalékkal alacsonyabbak, de azt már nem hozzák nyilvánosságra.
Továbbra is drágulás jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot – derül ki a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzéséből.
A közgazdász kifejtette, lassú esésre számítanak, a 2009-es ingatlanár-csökkenések sem hirtelen és meredeken következtek be, hanem hosszú időn át, mintegy öt éven keresztül lassan estek az árak. Az ingatlantulajdonosok általában ragaszkodnak az árakhoz, foggal-körömmel tartják, és csak legvégső esetben hajlandóak engedni, mutatott rá Nagy Bálint Zsolt.
„Technikai értelemben nincs gazdasági válság, az csak akkor következik be, ha két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék (GDP), ez még nem történt meg” – hívta fel a figyelmet Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, ennek ellenére azt érezzük, hogy válság van, hiszen ilyen nagymértékű infláció a kétezres évek elején volt utoljára, tehát inflációs válság van, ami nagyon megterhelő.
– fejtette ki az elemző. Rámutatott: Oroszország az Északi Áramlaton karbantartási munkálatok miatt leállította a gázszállítást, ám már felmerül annak a lehetősége, hogy nem is indítja újra.
Fotó: Haáz Vince
„Ha ez megtörténik, a német gazdaság recesszióba esik, hiszen a német ipar rendkívüli mértékben támaszkodik az orosz földgázra. Ha a német ipar, a német gazdaság recesszióba süllyed, magával rántja az eurózónát és az egész Európai Uniót, akkor már kialakul a gazdasági válság, az úgynevezett stagflációs forgatókönyv, vagyis hogy egyszerre van infláció és recesszió” – magyarázta a közgazdász.
Azt az amerikai központi bank, a Fed már meglépte, ezért emelkedik ilyen mértékben a dollár árfolyama, mert közben az euró alapkamatát nem emelték, csak halvány utalás történt erre, de nincs konkrét idővonal e tekintetben, a nagy kamatkülönbözet pedig árfolyamparitást okoz.
„Ha az Európai Központi Bank nem hajlandó emelni a kamatot, nem tud védekezni az inflációval szemben, ami hozzánk is begyűrűzik” – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, a feltörekvő országokban jellemzően még nagyobb az infláció, mint a nyugati fejlett országokban, és minél közelebb vagyunk a háborús konfliktushoz, annál erősebben hat az árnyomás, a balti államokban már 20 százalék fölé emelkedett.
„Amikor fennáll a stagfláció veszélye, amikor a magas infláció miatt a kamatlábak magasan vannak, természetes következmény, hogy az ingatlanpiacon a kereslet elkezd apadni” – részletezte Nagy Bálint Zsolt.
Kifejtette, az emberek kezdik előtörleszteni a hiteleiket, mert félnek attól, hogy a kamatlábak még magasabbra emelkednek, nemcsak a ROBOR, hanem az azt fáziskéséssel követő IRCC is. Ezért aztán az új hitelek iránt is apad a kereslet, továbbá az ingatlanfejlesztési projektek is visszaesnek.
Ennek legutóbbi példája az észak-erdélyi autópálya, amire költségvetés-kiegészítést kér a kivitelező, hiszen évekkel ezelőtt, amikor ezt a tendert megnyerte, még senki nem számolt két számjegyű inflációval, ami az építőanyagok terén 30–40 százalékos” – magyarázta az elemző.
„A lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik meg lényegesen” – szögezte le ugyanakkor kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Felidézte, a 2008-as válság után is csökkent az ingatlanpiac, a potenciális vásárlók megvárták az alját, és utána kezdtek újra vásárolni.
Meglátása szerint az átlag romániai lakos továbbra is első számú befektetési lehetőségként tekint az ingatlanra, nem fog különösebben diverzifikálni, és csak akkor választja az albérletet, ha rákényszerül. A 2008 utáni ingatlanár-visszaesések nem változtattak az ingatlanvásárláshoz fűződő mentalitáson, ez valószínűleg ezután sem fog megtörténni, szögezte le az elemző.
Romániában a Hargita megyében élők számára a legkevésbé elérhetők az otthonteremtési bankhitelek a lakások megfizethetőségi indexe (LMI, angolul Housing Affordability Index) szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!