
Szép, drága város Kolozsvár. Országos szinten messze a kincses városban kerülnek a legtöbb pénzbe a lakások
Fotó: Jakab Mónika
Továbbra is drágulás jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot – derül ki a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzéséből.
2022. július 13., 15:112022. július 13., 15:11
2022. július 13., 15:212022. július 13., 15:21
Az albérletárak jelentősen növekedtek:
A lakásvásárlás terén is növekedés tapasztalható – igaz, csak 0,44 százalékos –, emiatt pedig az átlagos négyzetméterár immár 2067 euróra rúg. A 2000 eurós lélektani határt áprilisban haladták meg az árak.
Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint Kolozs megyében júniusban csupán 2090 adásvételi szerződést kötöttek a májusi 3020-hoz képest, ami több mint 30 százalékos visszaesést jelent. A Blitz szakemberei azzal magyarázzák a jelentős csökkenést, hogy a tavasz utolsó hónapjában sokan azért vettek lakást hosszabb gondolkodás után, mert megnyugodtak, hogy az ukrajnai háború közvetlenül nem érint minket, ám júniusban már a magas árak visszafogták a vásárlási kedvet.
Az 1500–2000 euró/nm-es középső árkategóriában található az Írisz (1632), a Kerekdomb (1662), a Borháncs (1765) és a Monostori negyed (1944). Kolozsvár többi városrésze már a 2000-es határ feletti árakat képvisel. A legdrágábban a Tóközben (2457), a Nyárfasor (Plopilor) utca környékén (2514) és az Európa negyedben (2612) lehet jelenleg lakást vásárolni.
Az elemzésben a más romániai városokban tapasztalt árakat is jelzik:

Romániában a Hargita megyében élők számára a legkevésbé elérhetők az otthonteremtési bankhitelek a lakások megfizethetőségi indexe (LMI, angolul Housing Affordability Index) szerint.
Az albérletárak tekintetében a Blitz elemzésében megjegyzik, hogy most van az otthonkeresés főidénye, így további emelkedések várhatók év végéig. Jelenleg Szászfenesen a legolcsóbb egy kétszobás lakás átlagos bérleti ára (245 euró), illetve a Kerekdombon (266) és a Monostori negyedben (345), a legdrágább pedig az Írisz és a Békás negyedben (450), illetve a belvárosban (461). Egyébként a házak tekintetében egy kolozsvári adásvételkor átlagosan 241 443 euró cserélt gazdát júniusban.

A várakozásokkal ellentétben tovább nőnek az ingatlanárak Kolozsváron és Nagyváradon is. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint kereslet és kínálat is van, ám a vásárlók egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy kivárnak.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!