Idő kell. Szász Levente szerint két és fél év alatt lehet ledolgozni az elszenvedett gazdasági hátrányt
Fotó: Székelyhon Tv
Nem V alakú lesz a koronavírus-járvány okozta válságnak a gazdaságra gyakorolt hatása Romániában, leghamarabb 2022-ben állhat be a visszarendeződés Szász Levente kolozsvári közgazdász szerint. A BBTE dékánhelyettese úgy véli, elkerülhető az adóemelés, ennek egyik ára azonban a közalkalmazottak bérének befagyasztása.
2020. november 24., 17:562020. november 24., 17:56
2020. november 24., 17:582020. november 24., 17:58
Miközben a bukaresti kormány abban bízik, hogy a gazdaság jövőre 4,5 százalékos növekedést produkál, az államháztartási deficitet pedig 7 százalékra sikerül lecsökkenteni, Szász Levente kolozsvári közgazdász úgy látja,
és a teljesítőképesség terén 2022 közepére érheti el a járvány megjelenése előtti szintet.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a Székelyhon Tv-nek adott interjúban emlékeztetett, az idei első negyedévben még erősen indított a hazai gazdaság, de a márciusi lezárások nyomán a második negyedévben 11,9 százalékos visszaesést produkált, ami az ország rendszerváltás utáni történetében rekordmértékű zuhanás, még a 2008–2009-es gazdasági világválság idején sem volt ilyen mély visszaesés.
A májusi lazításoknak köszönhetően a harmadik negyedévben 5,6 százalékos növekedést jegyeztek az előző negyedévihez képest, viszont az őszi járványügyi adatok újabb visszaesésre engednek következtetni. „Ez ismét erőteljesen negatívan érinti a gazdaságot, nem olyan mélyen, mint a második negyedévben, de újabb visszaesésre számítunk.
– jelentette ki a Nézőpont című műsorban Szász Levente, aki szerint a tavaszi szükségállapothoz hasonló újabb lezárást nem engedhet meg magának Románia.
Az egyetemi oktató hatásosnak nevezte az eddigi kormányzati lépéseket, többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bére 75 százalékának átvállalását, aminek köszönhetően nem ugrott meg jelentősen a – jelenleg 5,2 százalékos – munkanélküliség. Arra figyelmeztetett viszont, hogy ezek időszakos intézkedések, nem tarthatók fenn hosszú távon, ezt a vállalatoknak is látniuk kell. Emiatt megtörténhet, hogy a munkaerőpiacon „időben eltolt hatást” fogunk érzékelni, vagyis ama vállalatok miatt, amelyek az állami támogatások megszűnése után nem rendelkeznek tartalékkal, növekedhet a munkanélküliségi ráta.
Szász Levente úgy véli, az állami támogatások megszűnése esetén hosszú távon ugyanígy Damoklész kardjaként lebeg a bizonytalanság a kis- és középvállalkozások feje fölött, éppen ezért szerinte
Persze a legnagyobb kérdés, lesz-e jövőre költségvetési forrás az állami támogatási formák folytatására, hiszen Románia már az idei évnek 4,3 százalékos államháztartásai hiánnyal vágott neki, ami a legmagasabb volt az EU-ban. Szász Levente szerint mindenképpen helyre kell állítani a költségvetés egyensúlyát, hiszen az idén esedékes 9 százalékos deficit most még megmagyarázható a válsághelyzettel, de 2021-ben már semmiképpen sem fenntartható, elő kell teremteni a finanszírozására szolgáló forrásokat, növelni kell a gazdaság teljesítőképességét.
„Nagyon nehéz helyzetben van a kormányzat ebben a szorításban” – hívta fel a figyelmet a dékánhelyettes, hozzátéve: a tavaszi szükségállapothoz hasonló újabb lezárást nem engedhet meg magának az ország.
Annak kapcsán, hogy a bukaresti kormány cáfolja az adóemelés, a megszorítások elkerülhetetlenségéről szóló híreket, Szász Levente a Székelyhon Tv-ben elmondta, nem lehetetlen hasonló intézkedések nélkül átvészelni a következő évet, de nagyon oda kell figyelni a bevételek növelésére és a kiadások észszerűsítésére.
– vázolta a teendőket a kolozsvári egyetemi oktató.
Szász Levente aláhúzta: a hazai gazdaságban minden a járvány második hullámának alakulásától függ, ugyanakkor az elérhető közelségbe került védőoltás nagyon nagymértékben befolyásolja majd, mi következik az előttünk lévő időszakban. Közölte, 2021-nek a második járványhullámmal fogunk nekivágni, az első negyedév gazdasági teljesítménye jó esetben is nullszaldós lesz, és arra számít, hogy
„Azt tanácsolom mindenkinek, tartsa be a távolságtartási, biztonsági intézkedéseket, mert ha nem tudjuk visszaszorítani a pandémiát, a gazdasági kilátások még rosszabbak lesznek a most előre jelzettnél. Jelenlegi méréseink alapján 2022 közepére várjuk a helyreállást, a gazdasági teljesítőképesség akkor érheti el a 2020 elején, a járvány megjelenése előtt mért szintet. Vesztettünk két és fél évet, de inkább azt mondhatom, hogy két és fél év alatt tudjuk ledolgozni az elszenvedett gazdasági hátrányt. Ez nem hangzik annyira negatívan, ha belegondolunk, hogy a 2008–2009-es válság után hat évre volt szüksége a román gazdaságnak, hogy elérje a krízis előtti szintet. Ahhoz képest a mostani pozitívabb helyreállási forgatókönyvnek tekinthető” – szögezte le a dékánhelyettes, aki a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara Magyar Intézetének munkatársaival közösen, májusban elindított kutatási projekt keretében vizsgálja a pandémia romániai gazdasági hatásait valós időben, naponta frissített adatok alapján, és előrejelzéseket is készítenek a várható kilátásokról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!