Fotó: Pinti Attila
Egyelőre alig kettőt tett sínre a kormánykoalíció a Támogatás Romániának elnevezésű mentőcsomagba foglalt intézkedések közül, és azok is csupán júniustól lépnek hatályba. A rászorulóknak beígért utalványokat sem fogják hamarabb kézbesíteni. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson.
2022. április 13., 19:482022. április 13., 19:48
2022. április 13., 21:042022. április 13., 21:04
Elfogadta szerdán a parlament a Támogatás Romániának címet viselő gazdasági mentőcsomag első két intézkedését, így most már nagy vonalakban biztosra vehető, hogy 3000 lejre nő a mezőgazdaságban dolgozók bruttó minimálbére, illetve napi 22 lejre emelik a kórházban ápolt páciensek étkeztetésére szánt keretösszeget. Mindkét intézkedést döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház, a szenátus már korábban véleményezte a jogszabályjavaslatokat, így ahhoz, hogy hatályba lépjenek, már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie a vonatkozó törvényeket.
Marius Budăi munkaügyi miniszter elismerte, leghamarabb június elsejétől érkezhetnek meg a rászorulóknak szánt első utalványok, indoklása szerint azért annyira későn, mivel a május elseje túlságosan közel van. A tárcavezető az Economedia.ro gazdasági portálnak nyilatkozva bejelentette, az utalványokat hat alapélelmiszer – kenyér, burgonya, rizs, étolaj, csirkehús és tojás – vásárlására lehet fordítani.
Amint arról beszámoltunk, a mentőcsomag keretében az alacsony jövedelműek minden második hónapban 50 euró értékű utalványt kapnak, amelyekkel alapélelmiszereket vásárolhatnak. Összesen 4,7 millió ember részesül ebben a támogatásban, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. A szociális ösztöndíjban részesülő diákok is havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert, ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak.
„A kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson” – értékelte a kormánykoalíció által bejelentett mentőcsomagot a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, most van szükség ezekre a szociális kiadásokra, sőt véleménye szerint ezek a támogatások nagyobbak is lehetnének, ám a korábbi túlköltekezések miatt most erre a célra ennyi a költségvetési keret.
– részletezte Rácz Béla Gergely.
Hozzátette: ez a jelenség legtöbb válság esetén megfigyelhető volt, és most is bekövetkezhet, bár még nem beszélhetünk válságról. A jelenlegi speciális forgatókönyv a koronavírus-járvány utóhatásainak, illetve az orosz–ukrán háborúnak a következménye: még nem válság, ám a növekedés jelentősen visszaesett.
„Egyelőre nem tudjuk, hogy a gazdasági növekedés visszaesése milyen mértékű lesz, ez attól függ, hogy a háborús helyzet miként fokozódik, de ma már nem elképzelhetetlen, hogy gazdasági visszaeséssel kell számolni, amennyiben ez a háború folytatódik” – fejtette ki az elemző.
Mint mondta, a magas infláció relatív új helyzet a gazdaságban az elmúlt éveket, évtizedeket vizsgálva, így ennek a hatása a többi körülménnyel együtt odavezet, hogy még jobban elszegényednek az alacsony jövedelműek,
„Az alacsony jövedelműek sok esetben rendelkeznek hitellel, csak a törlesztőrészletek növekedése jóval túlmutat az inflációs rátán. Ha a gyerekeik iskolába járnak, még tovább emelkednek a kiadásaik. Ilyen helyzetben a kormányzatnak mindenképpen feladata, hogy őket megvédje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Hozzátette, a gazdaságpolitikában megfogalmazódik, hogy a szociális intézkedések jól megfogalmazottaknak, jól célzottaknak kell lenniük, hogy valóban ott érjék el a hatásukat, ahol arra szükség van. Úgy néz ki, hogy a kormány által elfogadott intézkedéscsomag ebbe az irányba mutat, értékelt Rácz Béla Gergely.
Meglátása szerint ugyanakkor a mentőcsomag jelentősebb lehetett volna, ha Románia korábban úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Vagyis amikor gazdasági növekedés volt, nem költekezi túl magát, éppen azért, hogy amikor negatív konjunktúra következik, valóban be tudjon avatkozni, ott tudjon segíteni és olyan mértékben, ahol és amire szükség van.
Fotó: Beliczay László
„Azon lehet vitatkozni, hogy ezek a segélyek alacsonyak, biztos, hogy azt a reáljövedelemcsökkenést nem fogja pótolni, amit az alacsony jövedelmű rétegek elszenvednek. Több támogatásra azért nincs lehetőség, mert nincs több tere a költségvetésnek, mert a romániai kormányzat olyankor is erőteljes jövedelempolitikát folytatott, amikor erre nem lett volna szükség” – húzta alá a közgazdász.
nem költekezik túl, és nem emeli folyamatosan, szükségtelenül a szociális kiadásokat, éppen azért, mert most, amikor szükség van ezekre a szociális kiadásokra, sőt arra is, hogy ezek magasabbak legyenek, erre most nincs ennél több költségvetési keret.
„Ezt a kiadást most be kell vállalnia, másrészt a kormánynak arra kell törekednie, hogy hosszú távú stratégiát követő költségvetéssel rendelkezzen, ami az anticiklikusság elvét követi” – összegezte Rácz Béla Gergely, emlékeztetve, hogy ezt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsoportja az elmúlt években folyamatosan hangoztatta.
Ez viszont nem történt meg, nagyon sok strukturális egyensúlytalanság van a költségvetésben,
„Most ebben a speciális helyzetben, amikor a koronavírus elleni védekezések negatív hatásai még velünk vannak, amikor a háború hatalmas inflációs nyomást helyez a világ összes gazdaságára, a szociális programok szükségszerűek, ám korábban ez nem volt szükséges” – emelte ki az elemző.
A képviselőház plénuma szerdán döntő kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előírja, hogy a mezőgazdaságban havi 3 ezer lej legyen a bruttó minimálbér.
Véleménye szerint amúgy Románia abból a szempontból relatív jó helyzetben van, hogy a GDP-arányos államadóssága most nemrég haladta meg az 50 százalékot, ami még messze alatta van az európai uniós átlagnak, azaz a GDP-arányos államadósság nem olyan mértékű, hogy az országot destabilizálná. „Viszont fontos tudni, hogy ha ezt a trendet követi az eladósodottság növekedése, előbb-utóbb problémákat okozhat” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!