Fotó: Pinti Attila
Egyelőre alig kettőt tett sínre a kormánykoalíció a Támogatás Romániának elnevezésű mentőcsomagba foglalt intézkedések közül, és azok is csupán júniustól lépnek hatályba. A rászorulóknak beígért utalványokat sem fogják hamarabb kézbesíteni. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson.
2022. április 13., 19:482022. április 13., 19:48
2022. április 13., 21:042022. április 13., 21:04
Elfogadta szerdán a parlament a Támogatás Romániának címet viselő gazdasági mentőcsomag első két intézkedését, így most már nagy vonalakban biztosra vehető, hogy 3000 lejre nő a mezőgazdaságban dolgozók bruttó minimálbére, illetve napi 22 lejre emelik a kórházban ápolt páciensek étkeztetésére szánt keretösszeget. Mindkét intézkedést döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház, a szenátus már korábban véleményezte a jogszabályjavaslatokat, így ahhoz, hogy hatályba lépjenek, már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie a vonatkozó törvényeket.
Marius Budăi munkaügyi miniszter elismerte, leghamarabb június elsejétől érkezhetnek meg a rászorulóknak szánt első utalványok, indoklása szerint azért annyira későn, mivel a május elseje túlságosan közel van. A tárcavezető az Economedia.ro gazdasági portálnak nyilatkozva bejelentette, az utalványokat hat alapélelmiszer – kenyér, burgonya, rizs, étolaj, csirkehús és tojás – vásárlására lehet fordítani.
Amint arról beszámoltunk, a mentőcsomag keretében az alacsony jövedelműek minden második hónapban 50 euró értékű utalványt kapnak, amelyekkel alapélelmiszereket vásárolhatnak. Összesen 4,7 millió ember részesül ebben a támogatásban, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. A szociális ösztöndíjban részesülő diákok is havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert, ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak.
„A kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson” – értékelte a kormánykoalíció által bejelentett mentőcsomagot a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, most van szükség ezekre a szociális kiadásokra, sőt véleménye szerint ezek a támogatások nagyobbak is lehetnének, ám a korábbi túlköltekezések miatt most erre a célra ennyi a költségvetési keret.
– részletezte Rácz Béla Gergely.
Hozzátette: ez a jelenség legtöbb válság esetén megfigyelhető volt, és most is bekövetkezhet, bár még nem beszélhetünk válságról. A jelenlegi speciális forgatókönyv a koronavírus-járvány utóhatásainak, illetve az orosz–ukrán háborúnak a következménye: még nem válság, ám a növekedés jelentősen visszaesett.
„Egyelőre nem tudjuk, hogy a gazdasági növekedés visszaesése milyen mértékű lesz, ez attól függ, hogy a háborús helyzet miként fokozódik, de ma már nem elképzelhetetlen, hogy gazdasági visszaeséssel kell számolni, amennyiben ez a háború folytatódik” – fejtette ki az elemző.
Mint mondta, a magas infláció relatív új helyzet a gazdaságban az elmúlt éveket, évtizedeket vizsgálva, így ennek a hatása a többi körülménnyel együtt odavezet, hogy még jobban elszegényednek az alacsony jövedelműek,
„Az alacsony jövedelműek sok esetben rendelkeznek hitellel, csak a törlesztőrészletek növekedése jóval túlmutat az inflációs rátán. Ha a gyerekeik iskolába járnak, még tovább emelkednek a kiadásaik. Ilyen helyzetben a kormányzatnak mindenképpen feladata, hogy őket megvédje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Hozzátette, a gazdaságpolitikában megfogalmazódik, hogy a szociális intézkedések jól megfogalmazottaknak, jól célzottaknak kell lenniük, hogy valóban ott érjék el a hatásukat, ahol arra szükség van. Úgy néz ki, hogy a kormány által elfogadott intézkedéscsomag ebbe az irányba mutat, értékelt Rácz Béla Gergely.
Meglátása szerint ugyanakkor a mentőcsomag jelentősebb lehetett volna, ha Románia korábban úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Vagyis amikor gazdasági növekedés volt, nem költekezi túl magát, éppen azért, hogy amikor negatív konjunktúra következik, valóban be tudjon avatkozni, ott tudjon segíteni és olyan mértékben, ahol és amire szükség van.
Fotó: Beliczay László
„Azon lehet vitatkozni, hogy ezek a segélyek alacsonyak, biztos, hogy azt a reáljövedelemcsökkenést nem fogja pótolni, amit az alacsony jövedelmű rétegek elszenvednek. Több támogatásra azért nincs lehetőség, mert nincs több tere a költségvetésnek, mert a romániai kormányzat olyankor is erőteljes jövedelempolitikát folytatott, amikor erre nem lett volna szükség” – húzta alá a közgazdász.
nem költekezik túl, és nem emeli folyamatosan, szükségtelenül a szociális kiadásokat, éppen azért, mert most, amikor szükség van ezekre a szociális kiadásokra, sőt arra is, hogy ezek magasabbak legyenek, erre most nincs ennél több költségvetési keret.
„Ezt a kiadást most be kell vállalnia, másrészt a kormánynak arra kell törekednie, hogy hosszú távú stratégiát követő költségvetéssel rendelkezzen, ami az anticiklikusság elvét követi” – összegezte Rácz Béla Gergely, emlékeztetve, hogy ezt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsoportja az elmúlt években folyamatosan hangoztatta.
Ez viszont nem történt meg, nagyon sok strukturális egyensúlytalanság van a költségvetésben,
„Most ebben a speciális helyzetben, amikor a koronavírus elleni védekezések negatív hatásai még velünk vannak, amikor a háború hatalmas inflációs nyomást helyez a világ összes gazdaságára, a szociális programok szükségszerűek, ám korábban ez nem volt szükséges” – emelte ki az elemző.
A képviselőház plénuma szerdán döntő kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előírja, hogy a mezőgazdaságban havi 3 ezer lej legyen a bruttó minimálbér.
Véleménye szerint amúgy Románia abból a szempontból relatív jó helyzetben van, hogy a GDP-arányos államadóssága most nemrég haladta meg az 50 százalékot, ami még messze alatta van az európai uniós átlagnak, azaz a GDP-arányos államadósság nem olyan mértékű, hogy az országot destabilizálná. „Viszont fontos tudni, hogy ha ezt a trendet követi az eladósodottság növekedése, előbb-utóbb problémákat okozhat” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!