A világgazdaság 3 százalékkal bővülhet évente átlagosan 2014-2050 között, miközben Kína növekedése várhatóan visszaesik 2020 után – derül ki a PwC A világ 2050-ben: Folytatódik a gazdasági erőviszonyok eltolódása? című kiadványából.
2015. február 12., 15:562015. február 12., 15:56
A tájékoztatás szerint az elemzés a globális bruttó hazai termék (GDP) 84 százalékát előállító, 32 legnagyobb gazdaságról tartalmazza a potenciális növekedésre vonatkozó hosszú távú előrejelzéseket 2050-ig. A korábban magas növekedési ütemet produkáló gazdaságok, mint a japán és a dél-koreai, végül visszaestek a globális átlag szintjére és a kínai gazdaság is ezt a pályát fogja követni az előrejelzés szerint – tette hozzá.
A PwC elemzéséből az is kiderül, hogy az európai gazdaságok helyezése romló tendenciát mutat, csupán 1,5-2 százalékos éves növekedést várnak az elemzők. Lengyelország azonban kiemelkedik, átlagos növekedési üteme hosszú távon várhatóan Oroszországot is meg fogja előzni. Egyes feltörekvő gazdaságok, mint Indonézia, Brazília és Mexikó 2030-ra akár az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot is megelőzhetik; amennyiben Indonézia folytatja növekedésbarát politikáját, 2050-re a világranglista negyedik helyére kerülhet – írja a tanácsadó cég.
Kína részesedése a világ GDP-jéből a 2020-as évektől kezdődően 20 százalékon stabilizálódik, az Egyesült Államoké 2050-re a jelenlegi 17 százalékról hozzávetőleg 14 százalékra csökken, míg Indiáé a jelenlegi 7 százalékról potenciálisan megduplázódik.
Az EU részesedése a globális GDP-ből eközben 2050-re a jelenlegi 17,5 százalékról 12 százalékra csökkenhet, feltéve, hogy az Unió teljes GDP-je a tanulmány által vizsgált hét legnagyobb EU-gazdaság összesített növekedési ütemének megfelelően nő – vélik a tanulmány készítői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!