Hamarosan megváltozik a cégér az OTP romániai bankfiókjain
Fotó: Barabás Ákos
Nem csak az OTP Banknak mondunk idén búcsút, ugyanakkor új szereplőkkel – köztük egy új magyar pénzintézettel – is találkozunk a romániai bankpiacon. Ágazati szakemberek szerint a korábban látott trend folytatódik ebben az évben is, a bankszektor nagy szereplői új pénzintézetek felvásárlására készülnek, ám az új fintechek megjelenése „amortizálni fogja őket”.
2025. február 19., 19:072025. február 19., 19:07
Egyértelműen kijelenthető, hogy a romániai bankszektor átalakuláson megy át. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy az elmúlt években megkezdett fúziók nyomán az OTP Bank, az Alpha Bank és a First Bank is eltűnik a romániai pénzintézetek listájáról. De új szereplőkkel is találkozhatunk – ott van a romániai pénzintézetek palettáján a tavalyi év második felében megjelent Gránit Bank, idén lépett be a román piacra a legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski, és várhatóan egy új, román állami tulajdonú bank is megkezdi működését.
Miközben arról egyelőre nincsenek információk, hogy mikor tűnik el a színről az Alpha Bank és a First Bank, az OTP már a tavalyi év végén bejelentette, hogy az OTP Bank Románia 2025. február 28-tól Transilvania Bankká válik.
Mint ismert, a Transilvania Bank tavaly 347,5 millió euróért vásárolta meg az OTP Bank Romániát és az OTP Csoport többi romániai leányvállalatát. Az első fúzióra 2024. december elején került sor a BT Leasing és az OTP Leasing között.
A magyarországi anyavállalat még 2023 májusában bejelentette, hogy el kívánja adni az OTP Bank Romániát. A pénzintézet akkor közölte, a bank organikus növekedési stratégiájával párhuzamosan az OTP Csoport úgy döntött, hogy az OTP Bank Románia stratégiai lehetőségeinek körét kibővíti a bank esetleges eladásának piaci tesztelésével.
A Transilvania Bank megkezdte több mint 320 000 bankkártya átadását az OTP Bank Románia ügyfelei számára. A bankkártyákat az ügyfelek 2025. március 3-tól használhatják – tájékoztatott pénteken a BT kommunikációs osztálya.
Az OTP a kétezres évek elején vetette meg a lábát a romániai piacon, felvásárolva a Robankot. A magyar tőkéjű pénzintézet a 2008-as gazdasági válságot követően megszerezte a Millennium Bank Romániát is. További terjeszkedési törekvését azonban a bukaresti hatóságok elgáncsolták: a Román Nemzeti Bank (BNR) 2018-ban megakadályozta, hogy az OTP Bank Románia felvásárolja görög tulajdonosától a Banca Româneascát. Ami így került az Exim Bank tulajdonába. Mint megírtuk, többek között ez játszhatott szerepet abban, hogy
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató tavaly áprilisban ezt megerősítve úgy nyilatkozott, nem szívesen vonultak ki Romániából, de egyértelműnek tűnt, hogy nem kapnak lehetőséget akvizíciókra. E nélkül pedig véleménye szerint a romániai piacon nehéz kis bankból nagyot csinálni, az OTP távozásának pedig láthatólag „örültek az illetékes hatóságok”.
Ami az Alpha Bank romániai működését illeti, bár az olasz UniCredit már tavaly bejelentette az egyesülés véglegesítését, a bankok közlése szerint a tényleges átvételt 2025 második felére tervezik. Az ügylet megerősíti az olaszok pozícióját, az UniCredit csoport a harmadik helyre kerül a romániai piacon, az eszközök tekintetében mintegy 12 százalékos együttes piaci részesedéssel.
A First Bank, amelyet a szintén olasz Intesa Sanpaolo vásárolt meg, 2023 végén a 15. helyen állt a banki rangsorban az aktívák alapján. Az Intesa Sanpaolo Bank Romania és a First Bank együttesen mintegy 3,2 milliárd euró (mintegy 15,9 milliárd lej) értékű aktívát tudott a tulajdonában, mintegy 143 ezer ügyfelet szolgált ki, és több mint 1500 alkalmazottja volt.
amely 2025. március 11-től megszünteti működését és bezárja jelenlegi banki tevékenységét Romániában. A bank azzal indokolja a román piacról való távozását, hogy lengyelországi üzletágára kíván koncentrálni.
A Raiffeisen Digital Bank egy osztrák székhelyű hitelintézet, amely másfél évvel ezelőtt teljesen önállóan, a Raiffeisen Bank International (RBI) leányvállalataként kezdte meg működését Romániában. Úgy tűnik azonban, hogy a pénzintézet vezetői meggondolták magukat, és most bejelentették, hogy 2025 első negyedévének végén bezárják romániai tevékenységüket.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Bár a Raiffeisen Digital Bank Lengyelországba távozik a román piacról, a lengyel bankpiac legnagyobb szereplője a Wall-street.ro minap napvilágot látott elemzése szerint azért választotta Romániát, mert a pénzintézetek itt magas profitot termelnek.
ám a korábbi bejelentések értelmében nem az ország kiskereskedelmi szektorát kívánja kiszolgálni, hanem lengyel cégekkel fog együttműködni. „A román bankszektor csaknem 70 százalékban külföldi tőkével rendelkező európai bankcsoportok tulajdonában van. A román bankpiac jövedelmezősége is magas, és Románia évek óta az Európai Unió egyik legjobb országa ebben a tekintetben” – nyilatkozták korábban a PKO Bank Polski képviselői.
Az UniCredit bejelentette, hogy Romániában egyesül az Alpha Bankkal, így a helyi piac harmadik legnagyobb bankja jön létre, amelynek együttes piaci részesedése az aktívák tekintetében 12 százalékos lesz.
Bár bankfiókjaival nem fogunk jártunkban-keltünkben találkozni, nem maradtunk magyar bank nélkül, a romániai bankpiac egyik legújabb szereplőjeként itt van a Gránit Bank.
A bank háromnyelvű mobilalkalmazása elérhető az alkalmazás-áruházakban a Romániában élő ügyfelek számára is, akik már számos új számlát nyitottak meg. „A Gránit Bank az első magyar bank, amely elindította határon átnyúló szolgáltatását Romániában, az EU hatodik legnépesebb országában, ahol a lakossági ügyfelek nagyfokú digitális affinitással rendelkeznek, és ahol fizikai jelenlét nélkül is széleskörű lakossági digitális banki szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Bízunk benne, hogy az általunk kínált gyorsaság, a kényelem, valamint az innovatív megoldások – Magyarországhoz hasonlóan – Romániában is hívószavak lesznek az ügyfelek számára” – nyilatkozta a romániai terjeszkedés kapcsán korábban Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.
Várakozások szerint idén megkezdi végre működését a Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) is, amely 2023 novemberében a román pénzügyminisztérium alárendeltségében jött létre állami irányítású intézményként, amelynek célja az európai alapok kezelése és a kereskedelmi bankok által még nem lefedett ágazatok finanszírozása.
Marcel Boloș volt pénzügyminiszter – aki jelenleg az európai uniós projektekért felelős tárcát irányítja – korábban úgy nyilatkozott, hogy az új állami tulajdonú pénzintézet partnerként működne a hagyományos bankokkal, hogy képes legyen fedezni az állami finanszírozás volumenét. „Az infrastrukturális projektek finanszírozásának jelentős része van, szeretnénk, ha képesek lennénk támogatni az állami beruházásokat” – mondta Boloș a Future Banking Summit 2024 konferencián.
A fúziók és felvásárlások amúgy nem csak a romániai bankszektorra jellemzőek, hanem Európa-szerte ez a trend – irányították rá a figyelmet elemzők. Akik szerint a bankszektor nagy szereplői új pénzintézetek felvásárlására készülnek, és ez egy olyan „divat”, ami Romániában is lendületet fog venni.
Andrei Vasile, a fintech terület szakértője a Wall-street.ro portálnak úgy nyilatkozott:
„Meggyőződésem, hogy idén legalább 5-6 fizetési megoldás fog piacra lépni. A bankszektor évről évre zsugorodik, és az elkövetkező időszakban még inkább zsugorodni fog: több új fúzió lesz. A nagy kereskedelmi bankok étvágya az új technológiák és eszközök fejlesztésére már kezd alábbhagyni. Volt egy lelkesedési időszak, de a fintechek olyan gyorsan alkalmazkodnak, hogy a bankokra jellemző bürokrácia hátráltatja a hagyományos pénzintézeteket abban, hogy lépést tartsanak. Meggyőződésem, hogy a top 5-ben helyet kapó nagybankok mindegyikének lesz egy neobankja vagy fintech szatellitje, hogy kiszolgálja a lakossági szegmenst Romániában” – vetítette előre a fintech-szakértő.
A romániai bankszektor a tavalyi évben 13,5 milliárd lej (2,7 milliárd euró) nyereséget ért el, 34,3 százalékkal többet, mint 2022-ben – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett éves jelentéséből.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!