Az ország GDP-je gyorsabban visszatért a világjárvány előtti szintre, mint a gazdasági válságok idején
Fotó: Pixabay.com
Jövőre jelentősen lelassulhat a romániai gazdaság növekedési üteme, ám bizakodásra ad okot, hogy ez nem fordul át negatív tartományba – vetítette előre lapunknak Szász Levente kolozsvári közgazdász, egyetemi oktató. Az általa irányított kutatócsoport elemzése szerint az ország GDP-je viszonylag rövid idő, másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi gazdasági válságok után a román gazdaságnak 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
2021. december 28., 08:462021. december 28., 08:46
2021. december 28., 10:132021. december 28., 10:13
Átfogó elemzést készített a romániai gazdaság idei alakulásáról a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja, nyilvánosságra hozva a jövő évre vonatkozó előrejelzését is. Eszerint az idei látványos fellendülés után jelentősen lelassulhat a gazdaság növekedésének üteme,
A kutatók arra számítanak, hogy ha lassul is, a növekedés megmarad, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg élénkítik a belföldi keresletet.
Ami a fogyasztói árak alakulását illeti, a BBTE kutatói arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta a jövő év második negyedévében tetőzik, majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel.
Szász Levente közgazdász rámutatott, az alkalmazottak száma Romániában már visszaállt a járvány előtti szintre, ugyanannyi embert foglalkoztatnak, mint 2019 végén, és bizakodásra ad okot, hogy ezt a számot a lezárások, az ellátási láncok akadozása, a globális gondok ellenére sikerült megtartani. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) dékánhelyettese a Krónikának kifejtette, ha az európai gazdaságtámogató forrásokat okosan használja fel az ország, valamilyen szinten már 2022-ben elindul ezek gazdaságélénkítő hatása. Fontosnak nevezte, mennyire tudtunk tanulni az elmúlt másfél év járványkezelési tapasztalataiból, hiszen a gazdaság alakulása nagymértékben függ az egészségügyi krízishelyzettől.
– mondta a BBTE kutatócsoportjának vezetője. Kifejtette, időben kell zöldigazolványhoz, oltáshoz kötött védekező intézkedéseket hozni, ezzel elkerülve, hogy nagyobb lezárásokra legyen szükség, ami negatívan érintené a gazdaságot. Ha ugyanis időben, fokozatosan, kevésbé korlátozó intézkedésekkel sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthat az üzlet, zöldigazolvánnyal, bizonyos kihasználtság mellett működhet a vendéglátás, a turizmus.
Fotó: BBTE
„Zajlik a vita, hogy mit lehet zöldigazolványhoz kötni, ám ha gazdasági szempontból nézzük, a zöldigazolvány a valamilyen szintű lezárás alternatívája. Ha a mérleg egyik serpenyőjében a zöldigazolvány, a másikban a lezárás van, akkor gazdasági szempontból az igazolvány bevezetése a jó döntés, hogy túl tudjanak élni a vállalatok. Meg kell találni végre a megoldást, hogy együtt tudjunk élni a járvánnyal a gazdasági-társadalmi élet visszafogása nélkül” – részletezte Szász Levente.
A BBTE kutatói szerint 2021 a gazdaság különösen gyors helyreállásának éve volt, melyet azonban növekvő inflációs nyomás kísér belföldi és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A hazai össztermék (GDP) 2020-as 3,7 százalékos csökkenését követően Románia gazdasága gyors ütemben állt helyre.
Ez a növekedés egyben azt is jelenti, hogy az ország GDP-je viszonylag rövid idő, tehát másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi válságok (1996–1997, 2008–2009) után az ország gazdaságának 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
A GDP kedvező alakulását illetően a kolozsvári kutatók több tényezőt is azonosítanak. Egyrészt a világ minden táján életbe léptettek – békeidőben példátlan – támogató intézkedéseket, amelyek következményeként a főbb gazdaságok különösen dinamikus fellendülésen mentek keresztül; ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették. Belföldön alkalmazkodó volt a fiskális és monetáris politika, a költségvetési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását. A 2008-as válsághoz képest jelentős szerepet játszott a magánszektor, különösen a lakosság stabilabb pénzügyi helyzete.
Ugyancsak fontos tényező volt a vállalatoknak az új körülményekhez való alkalmazkodóképessége, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is, a leginkább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bír Románia GDP-jében.
Ha sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthatnak az üzletek, zöldigazolvánnyal működhet a vendéglátás, a turizmus
Fotó: Bálint Eszter
A BBTE-kutatás szerint 2021 második felében Románia gazdasági növekedési üteme lassulni kezdett, melynek okai az emelkedő inflációs nyomás, a globális ellátási láncok egyes szegmenseiben fellépő termelési és logisztikai fennakadások, valamint az egyre súlyosbodó energiaválság és a koronavírus-járvány őszi hulláma voltak. A kutatók az idei év legfontosabb gazdasági jelenségei között említik, hogy
a világ legfontosabb pénzügyi piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból, a világjárvány kezdete óta a lej az euróval szemben 2,9 százalékot veszített értékéből, ami régiós viszonylatban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest. Továbbá az ingatlanárak egy rövid időszakban, tulajdonképpen csak a járvány első 1-2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet meredek emelkedés követett, országos átlagban 14,1 százalékkal, Bukarestben 9 százalékkal, Kolozsváron pedig 16,7 százalékkal.
A 2022-es év trendjeire vonatkozóan a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, „csak” 3,7 százalékos GDP-arányos növekedés várható. Az előrejelzést arra alapozzák, hogy a legtöbb országban – így Romániában is – az össztermék reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet, ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. A 2020–2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmazkodó, külföldön és belföldön egyaránt. Ennek következményeként a külső kereslet fokozatos normalizálódására is számíthatunk.
Minden valószínűség szerint a globális ellátási láncokban meglévő fennakadások megszüntetése, valamint az energiaválság enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdasági növekedést. Ráadásul a világjárvány még nem ért véget, és ennek következményeként az egészségügyi helyzet további kockázatokkal szembesülhet 2022-ben, különösen az új SARS-CoV–2 mutációi miatt. Alapesetben arra számítanak, hogy ezek a tényezők jelentősen korlátozzák – de nem fordítják negatív tartományba – a hazai gazdaság növekedési trendjét, többek között azért sem, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik a következő évben.
majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel is.
A kutatás szerint jövő évben a romániai gazdaságra nézve a legfontosabb kockázati tényezők világszinten és Romániában is az inflációs nyomás, a vártnál tartósabb – többek közt az energiapiac és a globális termelési láncok irányából is érkező – inflációs sokkok, valamint a koronavírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése. Kimondottan Romániára jellemző sebezhetőséget jelent, hogy viszonylag magas a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány, amely hosszú távon nem fenntartható.
A vizsgálat a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében zajlott; a projektben részt vevő BBTE-kutatók interaktív infografikák formájában teszik közzé a Covid–19 világjárvány gazdasági hatásaira vonatkozó releváns adatokat a Covid–19 RoEIM online platformon, a részletesebb elemzéseket pedig a projekt Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!