Az ország GDP-je gyorsabban visszatért a világjárvány előtti szintre, mint a gazdasági válságok idején
Fotó: Pixabay.com
Jövőre jelentősen lelassulhat a romániai gazdaság növekedési üteme, ám bizakodásra ad okot, hogy ez nem fordul át negatív tartományba – vetítette előre lapunknak Szász Levente kolozsvári közgazdász, egyetemi oktató. Az általa irányított kutatócsoport elemzése szerint az ország GDP-je viszonylag rövid idő, másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi gazdasági válságok után a román gazdaságnak 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
2021. december 28., 08:462021. december 28., 08:46
2021. december 28., 10:132021. december 28., 10:13
Átfogó elemzést készített a romániai gazdaság idei alakulásáról a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja, nyilvánosságra hozva a jövő évre vonatkozó előrejelzését is. Eszerint az idei látványos fellendülés után jelentősen lelassulhat a gazdaság növekedésének üteme,
A kutatók arra számítanak, hogy ha lassul is, a növekedés megmarad, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg élénkítik a belföldi keresletet.
Ami a fogyasztói árak alakulását illeti, a BBTE kutatói arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta a jövő év második negyedévében tetőzik, majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel.
Szász Levente közgazdász rámutatott, az alkalmazottak száma Romániában már visszaállt a járvány előtti szintre, ugyanannyi embert foglalkoztatnak, mint 2019 végén, és bizakodásra ad okot, hogy ezt a számot a lezárások, az ellátási láncok akadozása, a globális gondok ellenére sikerült megtartani. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) dékánhelyettese a Krónikának kifejtette, ha az európai gazdaságtámogató forrásokat okosan használja fel az ország, valamilyen szinten már 2022-ben elindul ezek gazdaságélénkítő hatása. Fontosnak nevezte, mennyire tudtunk tanulni az elmúlt másfél év járványkezelési tapasztalataiból, hiszen a gazdaság alakulása nagymértékben függ az egészségügyi krízishelyzettől.
– mondta a BBTE kutatócsoportjának vezetője. Kifejtette, időben kell zöldigazolványhoz, oltáshoz kötött védekező intézkedéseket hozni, ezzel elkerülve, hogy nagyobb lezárásokra legyen szükség, ami negatívan érintené a gazdaságot. Ha ugyanis időben, fokozatosan, kevésbé korlátozó intézkedésekkel sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthat az üzlet, zöldigazolvánnyal, bizonyos kihasználtság mellett működhet a vendéglátás, a turizmus.
Fotó: BBTE
„Zajlik a vita, hogy mit lehet zöldigazolványhoz kötni, ám ha gazdasági szempontból nézzük, a zöldigazolvány a valamilyen szintű lezárás alternatívája. Ha a mérleg egyik serpenyőjében a zöldigazolvány, a másikban a lezárás van, akkor gazdasági szempontból az igazolvány bevezetése a jó döntés, hogy túl tudjanak élni a vállalatok. Meg kell találni végre a megoldást, hogy együtt tudjunk élni a járvánnyal a gazdasági-társadalmi élet visszafogása nélkül” – részletezte Szász Levente.
A BBTE kutatói szerint 2021 a gazdaság különösen gyors helyreállásának éve volt, melyet azonban növekvő inflációs nyomás kísér belföldi és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A hazai össztermék (GDP) 2020-as 3,7 százalékos csökkenését követően Románia gazdasága gyors ütemben állt helyre.
Ez a növekedés egyben azt is jelenti, hogy az ország GDP-je viszonylag rövid idő, tehát másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi válságok (1996–1997, 2008–2009) után az ország gazdaságának 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
A GDP kedvező alakulását illetően a kolozsvári kutatók több tényezőt is azonosítanak. Egyrészt a világ minden táján életbe léptettek – békeidőben példátlan – támogató intézkedéseket, amelyek következményeként a főbb gazdaságok különösen dinamikus fellendülésen mentek keresztül; ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették. Belföldön alkalmazkodó volt a fiskális és monetáris politika, a költségvetési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását. A 2008-as válsághoz képest jelentős szerepet játszott a magánszektor, különösen a lakosság stabilabb pénzügyi helyzete.
Ugyancsak fontos tényező volt a vállalatoknak az új körülményekhez való alkalmazkodóképessége, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is, a leginkább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bír Románia GDP-jében.
Ha sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthatnak az üzletek, zöldigazolvánnyal működhet a vendéglátás, a turizmus
Fotó: Bálint Eszter
A BBTE-kutatás szerint 2021 második felében Románia gazdasági növekedési üteme lassulni kezdett, melynek okai az emelkedő inflációs nyomás, a globális ellátási láncok egyes szegmenseiben fellépő termelési és logisztikai fennakadások, valamint az egyre súlyosbodó energiaválság és a koronavírus-járvány őszi hulláma voltak. A kutatók az idei év legfontosabb gazdasági jelenségei között említik, hogy
a világ legfontosabb pénzügyi piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból, a világjárvány kezdete óta a lej az euróval szemben 2,9 százalékot veszített értékéből, ami régiós viszonylatban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest. Továbbá az ingatlanárak egy rövid időszakban, tulajdonképpen csak a járvány első 1-2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet meredek emelkedés követett, országos átlagban 14,1 százalékkal, Bukarestben 9 százalékkal, Kolozsváron pedig 16,7 százalékkal.
A 2022-es év trendjeire vonatkozóan a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, „csak” 3,7 százalékos GDP-arányos növekedés várható. Az előrejelzést arra alapozzák, hogy a legtöbb országban – így Romániában is – az össztermék reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet, ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. A 2020–2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmazkodó, külföldön és belföldön egyaránt. Ennek következményeként a külső kereslet fokozatos normalizálódására is számíthatunk.
Minden valószínűség szerint a globális ellátási láncokban meglévő fennakadások megszüntetése, valamint az energiaválság enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdasági növekedést. Ráadásul a világjárvány még nem ért véget, és ennek következményeként az egészségügyi helyzet további kockázatokkal szembesülhet 2022-ben, különösen az új SARS-CoV–2 mutációi miatt. Alapesetben arra számítanak, hogy ezek a tényezők jelentősen korlátozzák – de nem fordítják negatív tartományba – a hazai gazdaság növekedési trendjét, többek között azért sem, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik a következő évben.
majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel is.
A kutatás szerint jövő évben a romániai gazdaságra nézve a legfontosabb kockázati tényezők világszinten és Romániában is az inflációs nyomás, a vártnál tartósabb – többek közt az energiapiac és a globális termelési láncok irányából is érkező – inflációs sokkok, valamint a koronavírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése. Kimondottan Romániára jellemző sebezhetőséget jelent, hogy viszonylag magas a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány, amely hosszú távon nem fenntartható.
A vizsgálat a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében zajlott; a projektben részt vevő BBTE-kutatók interaktív infografikák formájában teszik közzé a Covid–19 világjárvány gazdasági hatásaira vonatkozó releváns adatokat a Covid–19 RoEIM online platformon, a részletesebb elemzéseket pedig a projekt Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!