2010. május 25., 08:312010. május 25., 08:31
„Az egységes adókulcs, illetve a hozzáadottérték-adó a jelenlegi szinten marad 2011-ben is, de csak akkor, ha csökkentjük a költségvetési kiadásokat, és ezzel párhuzamosan nem mélyül a világgazdasági válság” – fogalmazott a miniszterelnök. Boc ugyanakkor kiemelte, a kormány továbbra is egyetlen életképes megoldásként a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások 15 százalékos csökkentése mellett áll ki, az erről szóló kormányrendeletet várhatóan szerdán fogadja el a kabinet, majd felelősségvállalással terjeszti be a parlament elé.
„A kormány álláspontja nem változott: válságidőben nem emelünk sem áfát, sem egységes adókulcsot. A költségvetési kiadások lefaragását választjuk, hogy a hiány a GDP 6,8 százaléka alatt maradjon, és így finanszírozni lehessen” – szögezte le a miniszterelnök.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy olyan törvénytervezeteken is dolgoznak, amelyek többletadókat vetnének ki a legvagyonosabbakra. „Pluszadót kell ezentúl fizetni a második, harmadik ingatlanra. Nőni fog a luxustermékek jövedéki adója, tehát akik gazdagok, azok többet fognak fizetni” – részletezte az általa vezetett kabinet elképzeléseit Boc. Rámutatott, a 25 százalékos bércsökkentés a közszféra legmagasabb fizetéseire is vonatkozik, a különleges nyugdíjak pedig a parlament elfogadására váró nyugdíjtörvény életbelépésével megszűnnek.
| Vasile Marica, a Sed Lex közalkalmazotti szakszervezet elnöke tegnap azt mondta, előfordulhat, hogy a közhivatalnokok nem május 31-én, a többi szakszervezet által meghirdetett napon, hanem a megszorító csomag kormányzati felelősségvállalással való benyújtása, vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtani kívánt bizalmatlansági indítvány tárgyalásának napján tartják meg az általános sztrájkot. Közölte, így kívánnak világos üzenetet küldeni a kormánynak követeléseikkel kapcsolatosan. Elmondta ugyanakkor, hogy nem meghatározatlan időre szüntetik be a munkát, csupán egynapos szolidaritási sztrájkot tartanak a tanárokkal. Mint arról beszámoltunk, a munkavállalói érdekképviseletek május 31-ére hirdettek általános sztrájkot a megszorító csomag ellen, a tanügyi érdekképviseletek pedig közölték, hogy esetükben ez a nap a meghatározatlan idejű munkabeszüntetés kezdete lesz. Victor Ponta PSD-elnök a szakszervezetekkel folytatott hétvégi tárgyalást követően közölte, megállapodtak a parlamenti ügyrend és a tiltakozó akciók összehangolásáról. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES), amely a kormány, a munkáltatók, illetve a szakszervezetek képviselőiből áll, ma ül össze megvitatni a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatot. Sok esély azonban a szakszervezetek által kért módosítások kieszközölésére azonban nincs, mivel a munkáltatók ismételten bejelentették, hogy támogatják a kormány megszorító csomagját. |
Boc egyben azt is beismerte, hogy nem csupán az előző kormányok, hanem ők is hibásak a kialakult gazdasági-pénzügyi helyzetért, ami miatt nem maradt immár más megoldás, mint a bérek és nyugdíjak csökkentése. Elmondta, az elmúlt évek béremeléseit nem szabadott volna végrehajtani, mivel nem állt mögötte a munka termelékenységének bővülése. Azonban a felelősség java részét a Tăriceanu-kormányra hárította.
„Tăriceanu úr és Vosganian úr (a Tăriceanu-kabinet pénzügyminisztere – szerk. megj.) mérgezett ajándékokat adott a közalkalmazottaknak és nyugdíjasoknak, ezek az ajándékok fordulnak most ellenünk” – hangoztatta Emil Boc, aki szerint 2007-ben szűnt meg az egyensúly a termelékenység és a bérek, nyugdíjak között. Állítása szerint 2007–2008-ban 20 olyan sürgősségi kormányrendelet jelent meg, amely a közalkalmazotti bérek emeléséről rendelkezett. Hozzátette: az előző kormány jelentős mértékben növelte a nyugdíjak alapját képező nyugdíjpontok értékét is.
Boc nyilatkozatai azt követően láttak napvilágot, hogy a hét végén Dominique Strauss-Kahn (képünkön), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke a France 2 televíziónak nyilatkozva bejelentette, az általa vezetett intézmény romániai küldöttsége nem szorgalmazta a bérek és nyugdíjak csökkentését, ők inkább az adóemelés mellett foglaltak állást. „A romániai állapotok rosszabbak, mint amire az IMF szakértői számítottak. Emiatt intézkedéseket kértünk. A román kormány azt mondta: 25 százalékkal csökkentjük a közalkalmazottak bérét. Mi azt válaszoltuk: ne. Ha megtakarításokat akartok, növeljétek az adókat, s azon belül is főként a gazdagokat sújtó adókat” – részletezte Strauss-Kahn. Hozzátette: a végső döntés a kormányé volt.
„A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román közalkalmazottak bérének 20 százalékos csökkentését és a két legfontosabb adónem megemelését javasolta” – reagált a nyilatkozatra Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint részletezte, az IMF az áfa 24 százalékra emelését javasolta a jelenlegi 19 százalékról, és az egységes adókulcs 20 százalékra növelését a jelenlegi 16 százalékról. Vlădescu szerint az IMF által javasolt megoldás a lakosság egészét megterhelte volna, így a magánszférában dolgozókat is, akik már súlyosan megfizettek 2009-ben a gazdasági válság miatt a magánvállalatoknál alkalmazott drasztikus bércsökkentések és a masszív elbocsátások révén. Emil Boc kormányfő is hasonlóképpen vélekedett, mint fogalmazott, az adóemelés több évre recesszióba sodorta volna a román gazdaságot, ezért nem emelték az áfát és az egységes adókulcsot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok