Különadók a gazdagoknak

Újabb rossz hírekkel szolgált a romániai lakosság számára a hét végén Emil Boc miniszterelnök. A munkáltatók képviselőivel folytatott pénteki megbeszélést követően ugyanis egyáltalán nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a bérek és nyugdíjasok csökkentésén túl adóemelésre is sor kerülhet, illetve bejelentette, többletadót kell a jövőben fizetniük mindazoknak, akik egynél több ingatlannal rendelkeznek.

Krónika

2010. május 25., 08:312010. május 25., 08:31

„Az egységes adókulcs, illetve a hozzáadottérték-adó a jelenlegi szinten marad 2011-ben is, de csak akkor, ha csökkentjük a költségvetési kiadásokat, és ezzel párhuzamosan nem mélyül a világgazdasági válság” – fogalmazott a miniszterelnök. Boc ugyanakkor kiemelte, a kormány továbbra is egyetlen életképes megoldásként a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások 15 százalékos csökkentése mellett áll ki, az erről szóló kormányrendeletet várhatóan szerdán fogadja el a kabinet, majd felelősségvállalással terjeszti be a parlament elé.

„A kormány álláspontja nem változott: válságidőben nem emelünk sem áfát, sem egységes adókulcsot. A költségvetési kiadások lefaragását választjuk, hogy a hiány a GDP 6,8 százaléka alatt maradjon, és így finanszírozni lehessen” – szögezte le a miniszterelnök.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy olyan törvénytervezeteken is dolgoznak, amelyek többletadókat vetnének ki a legvagyonosabbakra. „Pluszadót kell ezentúl fizetni a második, harmadik ingatlanra. Nőni fog a luxustermékek jövedéki adója, tehát akik gazdagok, azok többet fognak fizetni” – részletezte az általa vezetett kabinet elképzeléseit Boc. Rámutatott, a 25 százalékos bércsökkentés a közszféra legmagasabb fizetéseire is vonatkozik, a különleges nyugdíjak pedig a parlament elfogadására váró nyugdíjtörvény életbelépésével megszűnnek.

Ki a hibás?

Fenyegetőznek a közalkalmazottak
Vasile Marica, a Sed Lex közalkalmazotti szakszervezet elnöke tegnap azt mondta, előfordulhat, hogy a közhivatalnokok nem május 31-én, a többi szakszervezet által meghirdetett napon, hanem a megszorító csomag kormányzati felelősségvállalással való benyújtása, vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtani kívánt bizalmatlansági indítvány tárgyalásának napján tartják meg az általános sztrájkot. Közölte, így kívánnak világos üzenetet küldeni a kormánynak követeléseikkel kapcsolatosan. Elmondta ugyanakkor, hogy nem meghatározatlan időre szüntetik be a munkát, csupán egynapos szolidaritási sztrájkot tartanak a tanárokkal. Mint arról beszámoltunk, a munkavállalói érdekképviseletek május 31-ére hirdettek általános sztrájkot a megszorító csomag ellen, a tanügyi érdekképviseletek pedig közölték, hogy esetükben ez a nap a meghatározatlan idejű munkabeszüntetés kezdete lesz. Victor Ponta PSD-elnök a szakszervezetekkel folytatott hétvégi tárgyalást követően közölte, megállapodtak a parlamenti ügyrend és a tiltakozó akciók összehangolásáról. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES), amely a kormány, a munkáltatók, illetve a szakszervezetek képviselőiből áll, ma ül össze megvitatni a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatot. Sok esély azonban a szakszervezetek által kért módosítások kieszközölésére azonban nincs, mivel a munkáltatók ismételten bejelentették, hogy támogatják a kormány megszorító csomagját.

Boc egyben azt is beismerte, hogy nem csupán az előző kormányok, hanem ők is hibásak a kialakult gazdasági-pénzügyi helyzetért, ami miatt nem maradt immár más megoldás, mint a bérek és nyugdíjak csökkentése. Elmondta, az elmúlt évek béremeléseit nem szabadott volna végrehajtani, mivel nem állt mögötte a munka termelékenységének bővülése. Azonban a felelősség java részét a Tăriceanu-kormányra hárította.

„Tăriceanu úr és Vosganian úr (a Tăriceanu-kabinet pénzügyminisztere – szerk. megj.) mérgezett ajándékokat adott a közalkalmazottaknak és nyugdíjasoknak, ezek az ajándékok fordulnak most ellenünk” – hangoztatta Emil Boc, aki szerint 2007-ben szűnt meg az egyensúly a termelékenység és a bérek, nyugdíjak között. Állítása szerint 2007–2008-ban 20 olyan sürgősségi kormányrendelet jelent meg, amely a közalkalmazotti bérek emeléséről rendelkezett. Hozzátette: az előző kormány jelentős mértékben növelte a nyugdíjak alapját képező nyugdíjpontok értékét is.

Ellenzett lépés?

Boc nyilatkozatai azt követően láttak napvilágot, hogy a hét végén Dominique Strauss-Kahn (képünkön), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke a France 2 televíziónak nyilatkozva bejelentette, az általa vezetett intézmény romániai küldöttsége nem szorgalmazta a bérek és nyugdíjak csökkentését, ők inkább az adóemelés mellett foglaltak állást. „A romániai állapotok rosszabbak, mint amire az IMF szakértői számítottak. Emiatt intézkedéseket kértünk. A román kormány azt mondta: 25 százalékkal csökkentjük a közalkalmazottak bérét. Mi azt válaszoltuk: ne. Ha megtakarításokat akartok, növeljétek az adókat, s azon belül is főként a gazdagokat sújtó adókat” – részletezte Strauss-Kahn. Hozzátette: a végső döntés a kormányé volt.

„A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román közalkalmazottak bérének 20 százalékos csökkentését és a két legfontosabb adónem megemelését javasolta” – reagált a nyilatkozatra Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint részletezte, az IMF az áfa 24 százalékra emelését javasolta a jelenlegi 19 százalékról, és az egységes adókulcs 20 százalékra növelését a jelenlegi 16 százalékról. Vlădescu szerint az IMF által javasolt megoldás a lakosság egészét megterhelte volna, így a magánszférában dolgozókat is, akik már súlyosan megfizettek 2009-ben a gazdasági válság miatt a magánvállalatoknál alkalmazott drasztikus bércsökkentések és a masszív elbocsátások révén. Emil Boc kormányfő is hasonlóképpen vélekedett, mint fogalmazott, az adóemelés több évre recesszióba sodorta volna a román gazdaságot, ezért nem emelték az áfát és az egységes adókulcsot.