2010. május 25., 08:312010. május 25., 08:31
„Az egységes adókulcs, illetve a hozzáadottérték-adó a jelenlegi szinten marad 2011-ben is, de csak akkor, ha csökkentjük a költségvetési kiadásokat, és ezzel párhuzamosan nem mélyül a világgazdasági válság” – fogalmazott a miniszterelnök. Boc ugyanakkor kiemelte, a kormány továbbra is egyetlen életképes megoldásként a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások 15 százalékos csökkentése mellett áll ki, az erről szóló kormányrendeletet várhatóan szerdán fogadja el a kabinet, majd felelősségvállalással terjeszti be a parlament elé.
„A kormány álláspontja nem változott: válságidőben nem emelünk sem áfát, sem egységes adókulcsot. A költségvetési kiadások lefaragását választjuk, hogy a hiány a GDP 6,8 százaléka alatt maradjon, és így finanszírozni lehessen” – szögezte le a miniszterelnök.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy olyan törvénytervezeteken is dolgoznak, amelyek többletadókat vetnének ki a legvagyonosabbakra. „Pluszadót kell ezentúl fizetni a második, harmadik ingatlanra. Nőni fog a luxustermékek jövedéki adója, tehát akik gazdagok, azok többet fognak fizetni” – részletezte az általa vezetett kabinet elképzeléseit Boc. Rámutatott, a 25 százalékos bércsökkentés a közszféra legmagasabb fizetéseire is vonatkozik, a különleges nyugdíjak pedig a parlament elfogadására váró nyugdíjtörvény életbelépésével megszűnnek.
| Vasile Marica, a Sed Lex közalkalmazotti szakszervezet elnöke tegnap azt mondta, előfordulhat, hogy a közhivatalnokok nem május 31-én, a többi szakszervezet által meghirdetett napon, hanem a megszorító csomag kormányzati felelősségvállalással való benyújtása, vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtani kívánt bizalmatlansági indítvány tárgyalásának napján tartják meg az általános sztrájkot. Közölte, így kívánnak világos üzenetet küldeni a kormánynak követeléseikkel kapcsolatosan. Elmondta ugyanakkor, hogy nem meghatározatlan időre szüntetik be a munkát, csupán egynapos szolidaritási sztrájkot tartanak a tanárokkal. Mint arról beszámoltunk, a munkavállalói érdekképviseletek május 31-ére hirdettek általános sztrájkot a megszorító csomag ellen, a tanügyi érdekképviseletek pedig közölték, hogy esetükben ez a nap a meghatározatlan idejű munkabeszüntetés kezdete lesz. Victor Ponta PSD-elnök a szakszervezetekkel folytatott hétvégi tárgyalást követően közölte, megállapodtak a parlamenti ügyrend és a tiltakozó akciók összehangolásáról. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES), amely a kormány, a munkáltatók, illetve a szakszervezetek képviselőiből áll, ma ül össze megvitatni a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatot. Sok esély azonban a szakszervezetek által kért módosítások kieszközölésére azonban nincs, mivel a munkáltatók ismételten bejelentették, hogy támogatják a kormány megszorító csomagját. |
Boc egyben azt is beismerte, hogy nem csupán az előző kormányok, hanem ők is hibásak a kialakult gazdasági-pénzügyi helyzetért, ami miatt nem maradt immár más megoldás, mint a bérek és nyugdíjak csökkentése. Elmondta, az elmúlt évek béremeléseit nem szabadott volna végrehajtani, mivel nem állt mögötte a munka termelékenységének bővülése. Azonban a felelősség java részét a Tăriceanu-kormányra hárította.
„Tăriceanu úr és Vosganian úr (a Tăriceanu-kabinet pénzügyminisztere – szerk. megj.) mérgezett ajándékokat adott a közalkalmazottaknak és nyugdíjasoknak, ezek az ajándékok fordulnak most ellenünk” – hangoztatta Emil Boc, aki szerint 2007-ben szűnt meg az egyensúly a termelékenység és a bérek, nyugdíjak között. Állítása szerint 2007–2008-ban 20 olyan sürgősségi kormányrendelet jelent meg, amely a közalkalmazotti bérek emeléséről rendelkezett. Hozzátette: az előző kormány jelentős mértékben növelte a nyugdíjak alapját képező nyugdíjpontok értékét is.
Boc nyilatkozatai azt követően láttak napvilágot, hogy a hét végén Dominique Strauss-Kahn (képünkön), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke a France 2 televíziónak nyilatkozva bejelentette, az általa vezetett intézmény romániai küldöttsége nem szorgalmazta a bérek és nyugdíjak csökkentését, ők inkább az adóemelés mellett foglaltak állást. „A romániai állapotok rosszabbak, mint amire az IMF szakértői számítottak. Emiatt intézkedéseket kértünk. A román kormány azt mondta: 25 százalékkal csökkentjük a közalkalmazottak bérét. Mi azt válaszoltuk: ne. Ha megtakarításokat akartok, növeljétek az adókat, s azon belül is főként a gazdagokat sújtó adókat” – részletezte Strauss-Kahn. Hozzátette: a végső döntés a kormányé volt.
„A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román közalkalmazottak bérének 20 százalékos csökkentését és a két legfontosabb adónem megemelését javasolta” – reagált a nyilatkozatra Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint részletezte, az IMF az áfa 24 százalékra emelését javasolta a jelenlegi 19 százalékról, és az egységes adókulcs 20 százalékra növelését a jelenlegi 16 százalékról. Vlădescu szerint az IMF által javasolt megoldás a lakosság egészét megterhelte volna, így a magánszférában dolgozókat is, akik már súlyosan megfizettek 2009-ben a gazdasági válság miatt a magánvállalatoknál alkalmazott drasztikus bércsökkentések és a masszív elbocsátások révén. Emil Boc kormányfő is hasonlóképpen vélekedett, mint fogalmazott, az adóemelés több évre recesszióba sodorta volna a román gazdaságot, ezért nem emelték az áfát és az egységes adókulcsot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok