2010. március 08., 09:012010. március 08., 09:01
Történelmének legjobb téli idényét zárta a parajdi sóbánya. Seprődi Zoltán igazgató állítását a számok is alátámasztják: míg 2009-ben egy év alatt összesen 88 ezer tonna sót sikerült értékesíteni, az idei év első két hónapjában már közel 50 ezer tonnát adtak el.
„Az ilyen tél a jó tél számunkra, amikor havazik, olvad, ismét havazik, megfagy, újból olvad. Volt ennél keményebb telünk is, de amikor hosszú napokig beáll a mínusz 20 fokos hideg, akkor nincs csapadék, tehát nincs mit sózni” – magyarázta a Hargita megyei bánya vezetője. Seprődi szerint az is a bánya malmára hajtotta a vizet, hogy egész Európában sok hó esett idén télen. Mint mondja, Németország, ahol tízszer annyit sót termelnek ki, mint Romániában, Parajdról volt kénytelen kiegészítenie idei készletét.
„Szinte egész télen kétnapos kamionsorok voltak a bánya udvarán” – mondta az igazgató. Bár nagyon jól ment az export, az a tapasztalat, hogy a külföldi megrendelők általában már a nyár folyamán beszerzik és raktározzák az úttestekre kerülő anyagot. A hazai útkarbantartó cégek viszont általában csak az első havazás után jelentkeznek.
Seprődi pozitív példaként emlegeti Magyarországot, ahol sóbányák híján importálni kell a sót. Az anyaországi ügyfelek már az év közepén jelentkeznek, leszerződik és elszállítják a téli hónapokra szükséges mennyiséget. „Nem igaz, hogy külföldön azért jók az utak, mert ott nem sózzák. Ott is sóznak, sőt még többet is. Az autópályákon kimondottan csak sót használnak, a homokot mellőzik, mert az saraz. Magyarországon például alásóznak, ami azt jelenti, hogy a száraz úttestre is szórnak anyagot, hogy mire leesik a hó, az ne tapadjon és ne tudjon megfagyni.
De ez más országokra is jellemző. Egész Nyugat-Európában más standardok szerint és más gépekkel tisztítják az utakat, mint nálunk” – fejtette ki az igazgató, aki szerint amennyiben Nyugaton nem sóznák az utakat, a parajdi bánya exportja sem növekedett volna oly látványosan. Az igazgató szerint a tonnánkénti nettó 150 lejbe kerülő nátriumkloridon a leginkább a kereskedők nyertek. Seprődi tudomása szerint a közvetítők ezer eurót zsebeltek be minden egyes fuvar után.
Európában csak a természetvédelmi területeken áthaladó utakon és a gazdagabb városokban használnak kalcium- vagy magnézium-kloridot. Ezek viszont nyolcszor drágábbak, mint a közönséges sóként ismert nátrium-klorid.
Annak ellenére, hogy a jelentős nyereség kötelező módon a cég bukaresti központi kasszájában landol, Seprődi Zoltán elárulta, hogy közös megegyezéssel sikerült egy jókora összeget fejlesztésekre is lekanyarítani. A kitermelőrészleg egy nagy teljesítményű fúróval és egy kamionnal gyarapodik, de a beruházásokból jócskán jut a nagyközönségnek is. Idén egy 40 méteres alagutat szeretnének kialakítani a jelenlegi kezelőrészleg és a legrégebbi tárna, az 1762-ben megnyitott József-bánya között.
Szintén 2010-ben kezdenék el, és valamikor jövőben fejeznék be a kezelőt és a tavalyelőtt megnyitott borpincét összekötő 700 méteres járat kiépítését. „A nyári csúcsidényben a kezelőbázis már anynyira szűknek bizonyul, hogy a látogatóknak valami egyebet is nyújtanunk kell. Ezért gondoltunk a régi tárna bemutatására, illetve a borpince meglátogatására, ahova egy kellemes gyalogséta után juthatnának el. Szintén az idei befektetések között szerepel a wirelless kapcsolat létesítése a mélyben” – sorolta az igazgató.
A parajdi sóbányát tavaly 460 ezer látogató kereste fel, 30 ezerrel több, mint 2008-ban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok