Fotó: Krónika
2008. július 07., 00:002008. július 07., 00:00
A szatmárnémeti légikikötõbõl ugyanis jelenleg csak a Tarom indít hetente kétszer gépet Bukarestbe, miután a külföldi utasszállítást bonyolító Carpatair ez év májusától felfüggesztette szatmárnémeti járatait. Tavaly a Tarom is hónapokig szüneteltette a fõvárosi utasszállítást, a korábbi három járatból kettõt azonban õsszel sikerült „visszaszereznie” a megyének. A légitársaságok azzal érveltek, hogy nincs elég utasuk ahhoz, hogy megérje fenntartani ezt az útvonalat.
Nagybányai konkurencia
A szatmárnémeti reptér esélyeit rontja a mindössze ötven kilométerre levõ nagybányai légikikötõ közelsége is, amely ugyan lényegesen kisebb, mégis komoly konkurenciának számít. A román légitársaság tavaly Nagybányára helyezte át a szatmárnémeti járatokat is, mivel állításuk szerint a gazdaságilag fejlettebb máramarosi megyeszékhely több utast biztosít, a szatmáriaknak pedig nem okoz különösebb nehézséget szûk egy órát utazni, ha repülõre akarnak ülni.
Jönne a Ryanair?
„Az Európa egyik legnagyobb fapados légitársaságának számító ír Ryanair cégcsoporttal folytatunk tárgyalásokat, hogy kidolgozzuk az együttmûködés feltételeit – magyarázta Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök. – Azt szeretnénk elérni, hogy a szatmárnémeti reptérrõl is indítsanak fapados járatokat az európai nagyvárosokba.” Az elnök szerint ha a mai találkozón mindkét fél vonzónak találja a már kidolgozott szerzõdéstervezetet, a hónap végén Írországban tartanak egy második tárgyalási fordulót, ahol már véglegesíthetik az együttmûködés feltételeit. Csehi Árpád szerint nem ez a szolgáltató az egyetlen, akivel tárgyalnak, több nagy légitársaság kért ugyanis tõlük kimutatásokat az esetleges utaslétszámot illetõen. Elsõsorban az érdekli a cégeket, hogy a Szatmár megyei településekrõl hány vendégmunkás dolgozik külföldön, és hogy ezek mely városok irányába vennék igénybe az olcsó járatokat. „Valószínûnek tartom, hogy azok az Olaszországban vagy Spanyolországban dolgozók, akik korábban csak félévente látogattak haza, lényegesen gyakrabban jönnének. ha megoldhatnák az utazásukat körülbelül száz euróból, ” – fejtegette Csehi. A tanácselnök fontosnak látná a marketingtevékenység beindítását is, mivel szerinte a lakosság túlnyomó többsége nincs tisztában a légi közlekedés elõnyeivel. A Szatmárnémeti–Bukarest vasútvonal ugyanis az ország leghoszszabb ilyen útvonalának számít, amelyen az utazás több mint tizenkét órát vesz igénybe, repülõvel viszont jócskán lerövidül a menetidõ, a vele járó költségek viszont nem haladják meg a vonatjegy másfélszeresét.
Ötmillió euró kellene
Valentin Macec, a repülõtér fejlesztésével megbízott önkormányzati alelnök a Krónika kérdésére elmondta, hogy jónak látná magántõke bevonását a légikikötõ fenntartásába. Bár a szatmárnémeti reptér jelenleg megfelel az európai elõírásoknak, szerinte legalább ötmillió eurót kellene még befektetni ahhoz, hogy valóban vonzóvá váljon a személy- és áruszállító cégek számára. A megyei tanács korábban tervbe vette az állomásépület és a kifutópályák felújítását, valamint a mûszaki felszereléseik gyarapítását is, ezek viszont meglehetõsen költséges munkálatok. Valentin Macec szerint azonban csakis olyan együttmûködésbe érdemes belemennie az önkormányzatnak, melynek keretében megtarthatná a beleszólási jogát a légikikötõ tevékenységét illetõ fõbb döntésekbe, hogy a reptér továbbra is a Szatmár megyei utazóközönség érdekeit szolgálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok