Miklósi Andrást a Mezőség Kolozs megyei részének legismertebb biotermelő gazdájaként tartják számon
Fotó: Makkay József
Itthon és külföldön egyre nagyobb ázsiója van a biotermékeknek. Románia mezőgazdasági területeinek jelenleg a két százalékán folyik ökogazdálkodás, de folyamatosan nő a mezőgazdasági területeikre átállást kérő gazdák száma. A koronavírus-járvány ezt az ágazatot is megviselte, agrárszakemberek szerint azonban a gazdák biztató év elé néznek. Itthon és külföldön egyre nagyobb ázsiója van a biotermékeknek.
2022. január 24., 16:112022. január 24., 16:11
2022. január 24., 17:552022. január 24., 17:55
Románia mezőgazdasági területeinek jelenleg a két százalékán folyik ökogazdálkodás, de folyamatosan nő a mezőgazdasági területeikre átállást kérő gazdák száma. A koronavírus-járvány ezt az ágazatot is megviselte, agrárszakemberek szerint azonban a gazdák biztató év elé néznek.
Aki végigmegy a szamosújvári Reform utcában, nem is sejti, hogy a 6. szám alatti ingatlan udvarán kisebb gyár működik: napi 350 liter almalé előállítására képes présgép üzemel, egy másik helyiségben hidegen préselt napraforgó- és tökmagolaj készül, a raktárhelyiségekben pedig felcímkézik és csomagolják a szállításra váró élelmiszeripari termékeket. A tágas portán szerelték fel a mélyfagyasztásra alkalmas hűtőkamrát, amely rövid idő alatt –30 C fokra fagyasztja le nyáron a homoktövis és egyéb bogyós gyümölcsűek termését. Ezekből elsősorban szörpök készülnek, a termés másik felét mirelittermékként értékesítik.
Miklósi András 40 hektáron termelő agrárvállalkozó telephelyének egy része üzemel a kisvárosban, a szülői örökségből származó termőföldjeit a szintén Kolozs megyei Noszolyban és Szépkenyerűszentmártonban műveli. A Mezőség Kolozs megyei részének legismertebb biotermelő gazdájaként tartják számon, számos nemzetközi kiállításra is eljutott már. Legutóbb két éve egy kínai biovásáron képviselte termékeivel Romániát.
A szamosújvári raktárban nézegetem a homoktövisből, áfonyából, almából és más gyümölcsökből készült leveket, és hiányolom a címkékről a „bio” megnevezést. Vendéglátóm szerint nem tévedés, hanem a piac kényszere szülte, hogy két éve leálltak a biokészítmények gyártásával, és azóta hagyományos módszerekkel termelt mezőgazdasági nyersanyagot dolgoznak fel.
„Termékeink zöme korábban német, cseh és nagy-britanniai piacra került, de a koronavírus-járvány derékba törte az exportot. A hidegen sajtolt napraforgó- és tökmagolaj-szállítmányaink leálltak, a vírusjárvány mindenhol felborította a piacot, ráadásul az angoloknál keresztbe tett a brexit is. Ezért 2020-ban úgy döntöttünk, hogy átmeneti időre leállítjuk a bioélelmiszerek feldolgozását” – magyarázza a közgazdasági és kertészmérnöki diplomával rendelkező Miklósi András.
Miklósi András biogazda
Fotó: Makkay József
Szerencsére már látják az alagút végén a fényt, a biotermékek iránti kereslet újból megélénkült az európai piacokon. Az első szállítmányok idén tavasszal Magyarországra indulnak, így a szamosújvári kisüzem a napokban megújítja a biotermékek feldolgozásához szükséges engedélyeket.
Finnországi és dániai receptek alapján gyártják, vendéglátóm az északi országokban tett tanulmányúton sajátította el készítésük műhelytitkait. Tavaly 9 hektár biominősítésű területen termeltek zabot, amit idén dolgoznak fel, de újraindul a olajos magvak hidegpréselése is: a bioolajokra nem csak külföldön, hanem idehaza is növekvő kereslet van. Idén lent is termelnek, a lenolaj is igen keresett, akárcsak a dióbélből préselt olaj.
A szamosújvári gazda szerint nagy gondot jelent a hatalmas energiaár-emelkedés. Már most, év elején minden termék ára két számjegyű összeggel nő, másként nem lehet kitermelni az energia- és üzemanyagárak mellett az öt állandó napszámos és a feldolgozást végző 4–5 ember bérét. Mint mindenhol, itt is
Szerencsére évek óta jól boldogulnak két szamosújvárnémeti cigány családdal, amely a gazdaságukban dolgozik, azonban jó mezőgépészt nem találnak a környéken havi ezereurós nettó fizetésért sem. Aki volt, az tönkretette a traktorokat, így most a gazda kényszerül arra, hogy az erőgép nyergébe üljön. Munka bőven van, hiszen a feldolgozásra kerülő termények zömét saját gazdaságukban termelik meg.
A kolozsvári agrártudományi egyetemmel elnyertek egy közös európai uniós pályázatot, amelyben vállalják, hogy a programhoz csatlakozott környékbeli kisebb biotermelő gazdák áruját is felvásárolják és feldolgozzák.
Miklósi szerint biotermesztésben is a kisgazdák a legkiszolgáltatottabbak, a boldogulásukhoz társulni kell. Ha vannak is ilyen kezdeményezések, a szövetkezés ezen a területen is gyerekcipőben jár.
– összegzi tapasztalatait a szamosújvári gazda. A 2010 óta biotermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szakember egy svájci finanszírozású továbbképző tanfolyamot is elvégzett az európai piacokon értékesíthető biotermékekről. Mint fogalmaz, az erdélyi biotermelés előtt óriási lehetőségek állnak.
Az ökogazdálkodásra történő átállást Romániában 14, erre szakosodott cég végzi. A mezőgazdasági minisztérium által ellenőrzött vállalkozások közül az országban az elsők között jött létre 2002-ben a magyarlónai dr. Albert Imre által vezetett Ecoinspect cég. Szakembereik segítésével eddig több ezer biogazdaságot indítottak el országszerte. Az átállás 2–3 évbe telik, a hektáronkénti 400 euró körüli területalapú uniós támogatás komoly vonzerőt jelent a gazdák számára.
Ennek ellenére a 14 millió hektárnyi mezőgazdasági összterületnek mintegy két százalékán folyik biotermelés az országban. Albert Imre sem tartja reálisnak azt az európai uniós célt, amely Románia számára 2030-ig mezőgazdasági területeinek legalább a 25 százalékára irányoz elő biotermelést. Ennek az elvárásnak elsősorban a hegyvidéki kaszálók és legelők felelnek meg, amit elsősorban székelyföldi közbirtokosságok használnak ki, a szántóföldi növénytermesztés viszont messze lemarad a felzárkóztatástól. Albert Imre szerint ennek az információhiány a fő oka: nem csak a gazdák, hanem a mezőgazdasági szakemberek sincsenek tisztában azzal, valójában mit is jelent az ökogazdálkodás.
Albert Imre
Fotó: Makkay József
„Gazdaképzőkön nagyon sok tévhittel találkozom. Az emberek úgy tudják, hogy biogazdálkodással nagyságrenddel visszaesik a termésátlag, ami nem igaz. Aki a modern technológiákat felhasználva termel biobúzát, kukoricát vagy zöldséget, gyümölcsöt, az ugyanazt a hektárátlagot éri el, mint a megszokott növényvédelemmel, miközben a terményekért dupla árat kap” – magyarázza a szakember, aki a kolozsvári agrártudományi egyetemen országos viszonylatban az elsők között védte meg biogazdálkodási témájú doktori disszertációját.
Albert Imre példákat sorol Magyarországról, Felvidékről és Erdélyből is, ahol a helyben megtermelt biotermékekből nyugat-európai piacokra szállítanak. A Kolozsvár melletti kalotaszegi falu mezőgazdasági szakembere az elmúlt tíz évben sok tapasztalatcserét szervezett erdélyi gazdák számára: az érdeklődő termelők egy-egy biofarmon győződhettek meg az egészséges élelmiszert előállító gazdaságok hatékonyságáról.
Vendéglátóm hosszan sorolja, hogy milyen biotermékekre van nagy kereslet az európai piacokon. Aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, annak például aranyat érő termék az olajos növényként felvásárolt repce, de keresett a biobúza is. Ezek a növények feldolgozva kerülnek a bioboltok kínálatába olajként és vegyszermentes lisztek formájában. „A biogazdaságok szántóföldi növénytermesztésében is az a lényeg, hogy a gazda legalább 20–25 tonnát termeljen egy növényfajtából, amit a felvásárló egy adagban el tud szállítani, így jó árat fizet érte. De az is jól jár, aki feldolgozza termékeit, és különböző vásárokban és bioboltokban értékesíti. Elég szétnéznünk a környezetünkben, hogy rájöjjünk, mennyi bioterméket forgalmazó üzlet jelent meg az utóbbi években” – összegez a magyarlónai szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!