Fotó: Krónika Live
Tisztábban láthatunk, de sokkal nyugodtabbak nem lehetünk az egekbe szökő energiaárak témájában, ha megnézzük a Krónika Live keddi adását, amelynek vendége Nagy-Bege Zoltán volt.
2021. szeptember 21., 19:272021. szeptember 21., 19:27
2021. szeptember 21., 20:052021. szeptember 21., 20:05
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét Pataky István és Rostás Szabolcs kérdezték, akik nem kímélték a szakembert, amikor arra tettek utalást, hogy akár az energiahordozók szolgálatóinak valamiféle megegyezése is lehet a háttérben, amiért az árliberalizációt követően ennyire elszabadultak az árak. Az alelnök ezt nem tartotta valószínűnek, szerinte ez nem kockáztatnák meg a szolgáltatók, hiszen tetemes bírságokkal szembesülnének, ha ilyesmit állapítana meg a Versenytanács.
Ennek oka pedig az, hogy a járvány okozta 2020-as leállást követően most igencsak beindult a gazdasági tevékenység, ami fokozta a keresletet, a kínálat viszont korlátozott maradt, Romániában pedig különösképpen.
Az ország az elektromos energia tekintetében is 2018 óta nettó importőr lett, a fölgáz esetében pedig korábban is az volt.
Ugyancsak drágító hatása van a széndioxid-bizonylatok szélsőséges áremelkedésének is: míg egy bizonylatot 2018-ban még 5 euróért is meg lehetett vásárolni, mostanában akár 63 euróba is kerülhet egy ilyen.
Az alelnök viszont úgy véli, idővel normalizálódni fognak a tarifák, addig is viszont rövidtávon a kormánynak ki kell találnia, hogy miképpen tudja a legkiszolgáltatóbb fogyasztókat kisegíteni télvíz idejére: ez mindenféleképpen csak valamilyen kompenzációs rendszer lehet. Ezen már dolgoznak az illetékesek. Hosszú távon viszont csak az energiaszektorban végrehajtott beruházások révén lehet elérni azt, hogy az ország ne legyen importra szorulva, így kedvezőbb tarifákon jussanak el az energiahordozók a fogyasztókhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!