Fotó: Krónika Live
Tisztábban láthatunk, de sokkal nyugodtabbak nem lehetünk az egekbe szökő energiaárak témájában, ha megnézzük a Krónika Live keddi adását, amelynek vendége Nagy-Bege Zoltán volt.
2021. szeptember 21., 19:272021. szeptember 21., 19:27
2021. szeptember 21., 20:052021. szeptember 21., 20:05
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét Pataky István és Rostás Szabolcs kérdezték, akik nem kímélték a szakembert, amikor arra tettek utalást, hogy akár az energiahordozók szolgálatóinak valamiféle megegyezése is lehet a háttérben, amiért az árliberalizációt követően ennyire elszabadultak az árak. Az alelnök ezt nem tartotta valószínűnek, szerinte ez nem kockáztatnák meg a szolgáltatók, hiszen tetemes bírságokkal szembesülnének, ha ilyesmit állapítana meg a Versenytanács.
Ennek oka pedig az, hogy a járvány okozta 2020-as leállást követően most igencsak beindult a gazdasági tevékenység, ami fokozta a keresletet, a kínálat viszont korlátozott maradt, Romániában pedig különösképpen.
Az ország az elektromos energia tekintetében is 2018 óta nettó importőr lett, a fölgáz esetében pedig korábban is az volt.
Ugyancsak drágító hatása van a széndioxid-bizonylatok szélsőséges áremelkedésének is: míg egy bizonylatot 2018-ban még 5 euróért is meg lehetett vásárolni, mostanában akár 63 euróba is kerülhet egy ilyen.
Az alelnök viszont úgy véli, idővel normalizálódni fognak a tarifák, addig is viszont rövidtávon a kormánynak ki kell találnia, hogy miképpen tudja a legkiszolgáltatóbb fogyasztókat kisegíteni télvíz idejére: ez mindenféleképpen csak valamilyen kompenzációs rendszer lehet. Ezen már dolgoznak az illetékesek. Hosszú távon viszont csak az energiaszektorban végrehajtott beruházások révén lehet elérni azt, hogy az ország ne legyen importra szorulva, így kedvezőbb tarifákon jussanak el az energiahordozók a fogyasztókhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!