Fotó: Krónika Live
Csigavér: talán ez a leghasznosabb tanács, amit a gazdasági szakértők adhatnak ma a lakosságnak, legalábbis azoknak, akiknek van füle rá.
2022. március 17., 20:202022. március 17., 20:20
Az orosz–ukrán háború pánikbevásárlási hullámokat gerjesztett a romániai lakosság egy részében, márpedig ezek csak fokozzák a bizonytalanságot, a pénzügyi instabilitást. Ezek azonban olyan érzelmi reakciók, amelyekkel a szakértők sem tudnak mit kezdeni – derült ki a Krónika Live e heti műsorában, amelyben Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagját Rédai Attila és Rostás Szabolcs kérdezték.
A gazdasági szakemberek csak azt tudják tanácsolni a kialakult helyzetben, hogy őrizzük meg hidegvérünket, mondta a közgazdász. Kifejtette, mi okozta például azt a helyzetet, hogy a különböző valutaváltók a kliensek ostroma következtében nem tudták kiszolgálni az igényeket, ezáltal a pénztárak árfolyamai nagyon megugrottak, sőt, sok esetben már magas árfolyamon sem lehetett a kívánt euróhoz, dollárhoz hozzájutni, ugyanis – hétvége lévén, amikor a bankfiókok is zárva tartanak – kifogytak a készletek.
Sőt, a román jegybank középárfolyama alig változott valamit ezekben a napokban is, a régióban az euróhoz képest a lej árfolyama volt a legstabilabb a háború kitörése utáni napokban. Így történhetett meg, hogy akik a pánikroham alatt valahogyan mégis valutás bankjegyekre váltották a megtakarításaikat, készen bármiféle vélt vagy valós veszélyre, néhány nap alatt már vesztettek az üzleten, hiszen a kedélyek lecsillapodásával a pénztárak árfolyamai is csökkenni kezdtek.
Ennél azonban természetesen sokkal több hasznos tudásra tehet szert az, aki meghallgatja Bálint Csaba okfejtését: a közgazdász maga a hidegvér megtestesülése. A videópodcast műsorát a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!