Becslések szerint a lakosság több mint 15 százaléka rendelkezik bitcoinnal vagy más kriptonvalutával
Fotó: Pixabay
Július 1-jétől Romániában is hatályba lépett az Európai Unió kriptoeszközök piacát szabályozó MiCA-rendelete (1114/2023), amelynek legfontosabb újítása, hogy a kriptopiacon működő valamennyi szolgáltatónak engedéllyel kell rendelkeznie. Miközben azonban ez a kötelezettség már életbe lépett, Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, amely még mindig nem fogadta el az ehhez szükséges végrehajtási jogszabályt, így a cégek jelenleg nem is tudják megszerezni az előírt engedélyt.
2026. július 08., 17:322026. július 08., 17:32
2026. július 08., 17:392026. július 08., 17:39
A helyzet azért is különösen érzékeny, mert az országban az egyik legmagasabb a kriptobefektetők aránya az EU-ban:
A szabályozást megteremtő sürgősségi rendelet tervezete már rég elkészült, de a kormány mindeddig nem fogadta el, és a jelenlegi politikai helyzetben erre rövid távon kevés az esély.
Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével.
A jogszabály hiánya komoly bizonytalanságot okoz. Az engedély nélkül működő kriptovállalatok ellen ugyanis feljelentés tehető, ami akár büntetőeljárást is eredményezhet jogosulatlan működés miatt.
Ha például egy kriptotőzsde, tokenkibocsátó vagy kriptoautomatát működtető vállalat ellen eljárás indul, bankszámláit zárolhatják, ami az ügyfelek számára is komoly fennakadásokat okozhat. Az Economica szerint az sem kizárt, hogy egyes bankok már a büntetőeljárás előtt korlátozó intézkedéseket vezetnek be.
Az Economica által idézett becslések szerint Romániában jelenleg mintegy kétmillió ember fektet bitcoinba vagy más kriptovalutába. A befektetéseik összértéke meghaladja a 12 milliárd eurót, ami az egyik legmagasabb kriptoelterjedtséget jelenti az Európai Unióban.
A paradox helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bár július 1-jétől minden szolgáltatónak kötelező lenne az engedély, Romániában jelenleg nincs olyan kijelölt hatóság, amely kiadhatná azt.
Gabriel-Ioan Avrămescu, a pénzügyi felügyelet (ASF) első alelnöke szerint egyelőre egyetlen román intézmény sem kapta meg a MiCA-rendelet végrehajtásához szükséges hatáskört, ezért sem kérelmeket nem fogadhatnak, sem engedélyeket nem állíthatnak ki. Hozzátette: az ASF felkészült a feladatra, de jogi felhatalmazás hiányában nem tud eljárni.
A szakértők szerint emiatt egyre több romániai kriptovállalat dönthet úgy, hogy más uniós országban szerzi meg az engedélyt. Ezt követően az úgynevezett európai útlevél rendszerének köszönhetően továbbra is nyújthat szolgáltatásokat Romániában.
Az Economica értesülései szerint már több cég is áthelyezte székhelyét, mások pedig ezt fontolgatják. A legvonzóbb célpontok közé a balti államok tartoznak, amelyek nemcsak megfelelő jogszabályi környezettel, hanem fejlett digitális infrastruktúrával is rendelkeznek.
A befektetők számára is bonyolultabbá válhat a jogérvényesítés, hiszen problémás esetekben már nem román, hanem külföldi hatóságokhoz kell fordulniuk.
Bár az ASF, a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank már 2024 végére elkészítette a szükséges jogszabálytervezetet, az azóta sem jutott el az elfogadásig. A tervezetet idén tavasszal ugyan első olvasatban tárgyalta a kormány, de ezt követően a folyamat megakadt.
Az Economica információi szerint az Európai Bizottság már magyarázatot kért Romániától, és nem kizárt, hogy előbb előzetes, majd kötelezettségszegési eljárás is indul az ország ellen. A lap emlékeztet: Románia korábban is több alkalommal fizetett uniós bírságot azért, mert késve ültette át a közösségi jogszabályokat, és a kriptoszabályozás ügye is hasonló pályára kerülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!