
Becslések szerint a lakosság több mint 15 százaléka rendelkezik bitcoinnal vagy más kriptonvalutával
Fotó: Pixabay
Július 1-jétől Romániában is hatályba lépett az Európai Unió kriptoeszközök piacát szabályozó MiCA-rendelete (1114/2023), amelynek legfontosabb újítása, hogy a kriptopiacon működő valamennyi szolgáltatónak engedéllyel kell rendelkeznie. Miközben azonban ez a kötelezettség már életbe lépett, Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, amely még mindig nem fogadta el az ehhez szükséges végrehajtási jogszabályt, így a cégek jelenleg nem is tudják megszerezni az előírt engedélyt.
2026. július 08., 17:322026. július 08., 17:32
2026. július 08., 17:392026. július 08., 17:39
A helyzet azért is különösen érzékeny, mert az országban az egyik legmagasabb a kriptobefektetők aránya az EU-ban:
A szabályozást megteremtő sürgősségi rendelet tervezete már rég elkészült, de a kormány mindeddig nem fogadta el, és a jelenlegi politikai helyzetben erre rövid távon kevés az esély.

Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével.
A jogszabály hiánya komoly bizonytalanságot okoz. Az engedély nélkül működő kriptovállalatok ellen ugyanis feljelentés tehető, ami akár büntetőeljárást is eredményezhet jogosulatlan működés miatt.
Ha például egy kriptotőzsde, tokenkibocsátó vagy kriptoautomatát működtető vállalat ellen eljárás indul, bankszámláit zárolhatják, ami az ügyfelek számára is komoly fennakadásokat okozhat. Az Economica szerint az sem kizárt, hogy egyes bankok már a büntetőeljárás előtt korlátozó intézkedéseket vezetnek be.
Az Economica által idézett becslések szerint Romániában jelenleg mintegy kétmillió ember fektet bitcoinba vagy más kriptovalutába. A befektetéseik összértéke meghaladja a 12 milliárd eurót, ami az egyik legmagasabb kriptoelterjedtséget jelenti az Európai Unióban.
A paradox helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bár július 1-jétől minden szolgáltatónak kötelező lenne az engedély, Romániában jelenleg nincs olyan kijelölt hatóság, amely kiadhatná azt.
Gabriel-Ioan Avrămescu, a pénzügyi felügyelet (ASF) első alelnöke szerint egyelőre egyetlen román intézmény sem kapta meg a MiCA-rendelet végrehajtásához szükséges hatáskört, ezért sem kérelmeket nem fogadhatnak, sem engedélyeket nem állíthatnak ki. Hozzátette: az ASF felkészült a feladatra, de jogi felhatalmazás hiányában nem tud eljárni.
A szakértők szerint emiatt egyre több romániai kriptovállalat dönthet úgy, hogy más uniós országban szerzi meg az engedélyt. Ezt követően az úgynevezett európai útlevél rendszerének köszönhetően továbbra is nyújthat szolgáltatásokat Romániában.
Az Economica értesülései szerint már több cég is áthelyezte székhelyét, mások pedig ezt fontolgatják. A legvonzóbb célpontok közé a balti államok tartoznak, amelyek nemcsak megfelelő jogszabályi környezettel, hanem fejlett digitális infrastruktúrával is rendelkeznek.
A befektetők számára is bonyolultabbá válhat a jogérvényesítés, hiszen problémás esetekben már nem román, hanem külföldi hatóságokhoz kell fordulniuk.
Bár az ASF, a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank már 2024 végére elkészítette a szükséges jogszabálytervezetet, az azóta sem jutott el az elfogadásig. A tervezetet idén tavasszal ugyan első olvasatban tárgyalta a kormány, de ezt követően a folyamat megakadt.
Az Economica információi szerint az Európai Bizottság már magyarázatot kért Romániától, és nem kizárt, hogy előbb előzetes, majd kötelezettségszegési eljárás is indul az ország ellen. A lap emlékeztet: Románia korábban is több alkalommal fizetett uniós bírságot azért, mert késve ültette át a közösségi jogszabályokat, és a kriptoszabályozás ügye is hasonló pályára kerülhet.
A Dacia szerdán Milánóban mutatta be új modelljét, a Strikert, amely a márka történetének eddigi leghosszabb sorozatgyártású autója.
Nem a Közel-Kelettel folytatott kereskedelem, hanem az energiaárak emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt a román gazdaság számára a közel-keleti konfliktus elhúzódása esetén.
Jelentősen bővülhetnek a légi utasok jogai az Európai Unióban, miután az Európai Parlament kedden elfogadta az erről szóló új szabálycsomagot.
Több mint kétszázezer hamisított óvszert fedeztek fel az európai piacokon, többek közt a romániai piacon is, az óvszerek nem felelnek meg az orvosi termékekre vonatkozó uniós minőségi előírásoknak.
A következő napokban a legtöbb romániai mezőgazdasági térségben élénkülnek a szántóföldi növények, valamint a gyümölcs‑ és szőlőkultúrák vegetációs folyamatai – az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) friss agrometeorológiai előrejelzése szerint.
A természetes személyeknek szóló 2026-os roncsautóprogramot változatlan formában indítják el, 300 millió lejes költségvetéssel – jelentette be hétfőn a bukaresti környezetvédelmi minisztérium.
Idén január és május között a nyers adatok szerint 5,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma Romániában 2025 első öt hónapjához képest.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
szóljon hozzá!