Közvitára bocsátotta a kormány a közlekedésügyi minisztérium által kidolgozott nagyszabású infrastrukturális fejlesztési tervet (Master Plan), amely a 2030-ig, vissza nem térítendő európai uniós finanszírozásból megvalósítandó beruházásokat tartalmazza.
2015. január 13., 17:162015. január 13., 17:16
Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatban kedden leszögezte: a projekteket csakis a politikai pártok közötti hosszú távú konszenzus által lehet megvalósítani, a tervet ugyanakkor az államelnökkel is részletesen ismertetni kell.
„Nincs értelme, hogy az aktuális szaktárca belevágjon a nagyszabású tervbe, amennyiben nincs garancia arra, hogy a következő miniszter folytatja a munkát. A kivitelezőknek is biztosnak kell lenniük abban, hogy a finanszírozás hosszú távra szól” – fogalmazott a kormányfő, aki kedden Ioan Rus közlekedésügyi miniszterrel tárgyalt a 2015–2016-ban prioritást élvező közúti beruházásokról.
Megkétszereznék a sztrádák hosszát
A fejlesztési terv szerint a 2014–2020-as költségvetési időszakban biztosított uniós forrásokból 2023-ig összesen 656 kilométer autópályát és 2226 kilométer gyorsforgalmi utat építenének meg a becslések szerint több mint 24 milliárd euróból, csakhogy az infrastrukturális beruházásokra ennél jóval kevesebb támogatást utalt ki az EU a hat évre.
A Master Plan alapján a következő években elkészül a Bors–Gyalu- (177 kilométer), Nagyszeben–Brassó- (103 kilométer), Brassó–Comarnic- (54 kilométer), Brassó–Bákó- (158 kilométer), Comarnic–Ploieşti- (49 kilométer) és Craiova–Piteşti-sztráda (115 kilométer). A beruházásokat az EU kohéziós alapjából finanszírozzák, az összköltséget pedig – általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül – 6,6 milliárd euróra becsülik.
A tervezett több mint 2000 kilométer gyorsforgalmi út megépítéséhez ugyanakkor – ugyancsak áfa nélkül – 17,5 milliárd euróra lenne szükség. A tervek szerint többek között Torda és a Szatmárnémeti közelében lévő Halmi, Nagyszeben és Piteşti, Brassó és Piteşti, valamint Marosvásárhely és a Iaşi megyei Ungheni között építenek gyorsforgalmi utat. Országos szinten jelenleg 687 kilométer autópályán lehet közlekedni.
Nincs elég uniós forrás
Ehhez képest a 2014–2020-as időszakban biztosított uniós finanszírozásokból megvalósuló projekteket lebonyolító infrastrukturális operatív program keretében alig 2 milliárd eurót szánnak autópályák építésére és mindössze 1,3 milliárd eurót gyorsforgalmi utak kivitelezésére. Ezt a 3,3 milliárd eurót legkésőbb 2023-ig az utolsó centig el kell költenie a kormánynak, ez a határidő ugyanis a költségvetési időszakban finanszírozott projektek befejezésére.
A romániai hatóságok egyébként eddig az operatív program egyetlen infrastrukturális projektjét sem fogadták el, így értelemszerűen a munkálatoknak sem fogtak neki, holott a költségvetési időszak már egy éve elkezdődött.
A közlekedésügyi minisztérium már októberben elküldte a Master Plant az Európai Bizottságnak, a szaktárca honlapján elérhető terv megvitatására pedig jövő héten konferenciát szervez az európai uniós alapokért felelős minisztérium.
Tavaly egyébként siralmas évet zárt Románia autópályák tekintetében, 2014-ben ugyanis alig 50,5 kilométernyi sztrádát nyitottak meg – rendszerint többször is kitolva a határidőt – a forgalom előtt, ráadásul az átadott szakaszok egy része nem is készült el egészen.
A korábbi négy évet figyelembe véve így a tavalyi volt a leggyengébb esztendő, de nagy esély van rá, hogy a az idei év még ezt a „teljesítményt” is alulmúlja. A Hotnews.ro hírportál összeállítása szerint 2013-ban egyetlen új autópálya-építőtelepet sem nyitottak meg, a munkálatok megkezdését pedig a versenytárgyalások elleni véget nem érő fellebbezések is késleltették.
2014-ben a dél-erdélyi autópálya néhány szakaszát nyitották meg a forgalom előtt: a Nagyszeben és Szászváros közötti 22,2 kilométeres szakaszt, valamint a Nagylak és Arad között vezető 28,3, összesen két részből álló sztrádát. Ennél is gyengébbnek ígérkezik a 2015-ös év a sofőrök számára: kizárólag a szerződésbe foglalt határidőket figyelembe véve idén mindössze 13 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalomnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!