Közvitára bocsátotta a kormány a közlekedésügyi minisztérium által kidolgozott nagyszabású infrastrukturális fejlesztési tervet (Master Plan), amely a 2030-ig, vissza nem térítendő európai uniós finanszírozásból megvalósítandó beruházásokat tartalmazza.
2015. január 13., 17:162015. január 13., 17:16
Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatban kedden leszögezte: a projekteket csakis a politikai pártok közötti hosszú távú konszenzus által lehet megvalósítani, a tervet ugyanakkor az államelnökkel is részletesen ismertetni kell.
„Nincs értelme, hogy az aktuális szaktárca belevágjon a nagyszabású tervbe, amennyiben nincs garancia arra, hogy a következő miniszter folytatja a munkát. A kivitelezőknek is biztosnak kell lenniük abban, hogy a finanszírozás hosszú távra szól” – fogalmazott a kormányfő, aki kedden Ioan Rus közlekedésügyi miniszterrel tárgyalt a 2015–2016-ban prioritást élvező közúti beruházásokról.
Megkétszereznék a sztrádák hosszát
A fejlesztési terv szerint a 2014–2020-as költségvetési időszakban biztosított uniós forrásokból 2023-ig összesen 656 kilométer autópályát és 2226 kilométer gyorsforgalmi utat építenének meg a becslések szerint több mint 24 milliárd euróból, csakhogy az infrastrukturális beruházásokra ennél jóval kevesebb támogatást utalt ki az EU a hat évre.
A Master Plan alapján a következő években elkészül a Bors–Gyalu- (177 kilométer), Nagyszeben–Brassó- (103 kilométer), Brassó–Comarnic- (54 kilométer), Brassó–Bákó- (158 kilométer), Comarnic–Ploieşti- (49 kilométer) és Craiova–Piteşti-sztráda (115 kilométer). A beruházásokat az EU kohéziós alapjából finanszírozzák, az összköltséget pedig – általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül – 6,6 milliárd euróra becsülik.
A tervezett több mint 2000 kilométer gyorsforgalmi út megépítéséhez ugyanakkor – ugyancsak áfa nélkül – 17,5 milliárd euróra lenne szükség. A tervek szerint többek között Torda és a Szatmárnémeti közelében lévő Halmi, Nagyszeben és Piteşti, Brassó és Piteşti, valamint Marosvásárhely és a Iaşi megyei Ungheni között építenek gyorsforgalmi utat. Országos szinten jelenleg 687 kilométer autópályán lehet közlekedni.
Nincs elég uniós forrás
Ehhez képest a 2014–2020-as időszakban biztosított uniós finanszírozásokból megvalósuló projekteket lebonyolító infrastrukturális operatív program keretében alig 2 milliárd eurót szánnak autópályák építésére és mindössze 1,3 milliárd eurót gyorsforgalmi utak kivitelezésére. Ezt a 3,3 milliárd eurót legkésőbb 2023-ig az utolsó centig el kell költenie a kormánynak, ez a határidő ugyanis a költségvetési időszakban finanszírozott projektek befejezésére.
A romániai hatóságok egyébként eddig az operatív program egyetlen infrastrukturális projektjét sem fogadták el, így értelemszerűen a munkálatoknak sem fogtak neki, holott a költségvetési időszak már egy éve elkezdődött.
A közlekedésügyi minisztérium már októberben elküldte a Master Plant az Európai Bizottságnak, a szaktárca honlapján elérhető terv megvitatására pedig jövő héten konferenciát szervez az európai uniós alapokért felelős minisztérium.
Tavaly egyébként siralmas évet zárt Románia autópályák tekintetében, 2014-ben ugyanis alig 50,5 kilométernyi sztrádát nyitottak meg – rendszerint többször is kitolva a határidőt – a forgalom előtt, ráadásul az átadott szakaszok egy része nem is készült el egészen.
A korábbi négy évet figyelembe véve így a tavalyi volt a leggyengébb esztendő, de nagy esély van rá, hogy a az idei év még ezt a „teljesítményt” is alulmúlja. A Hotnews.ro hírportál összeállítása szerint 2013-ban egyetlen új autópálya-építőtelepet sem nyitottak meg, a munkálatok megkezdését pedig a versenytárgyalások elleni véget nem érő fellebbezések is késleltették.
2014-ben a dél-erdélyi autópálya néhány szakaszát nyitották meg a forgalom előtt: a Nagyszeben és Szászváros közötti 22,2 kilométeres szakaszt, valamint a Nagylak és Arad között vezető 28,3, összesen két részből álló sztrádát. Ennél is gyengébbnek ígérkezik a 2015-ös év a sofőrök számára: kizárólag a szerződésbe foglalt határidőket figyelembe véve idén mindössze 13 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalomnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!