2010. november 05., 10:262010. november 05., 10:26
Mint azt csütörtökön Brüsszelben közölték, Viviane Reding igazságügyi európai uniós biztos felül akarja vizsgálni a még 1995-ből való uniós adatvédelmi irányelvet, és el akarja érni, hogy az időközben bekövetkezett technológiai fejlődéshez jobban igazodjanak az előírások. Az olyan közösségi oldalakat, mint például a Facebook, a Bizottság arra kötelezné, hogy bizonyos határidőn belül adják meg az ügyfeleknek „a feledés homályához való jogot” – azt a lehetőséget, hogy korábban felvitt adataikat nyomtalanul eltüntethessék a digitális környezetből.
Az Európai Unió végrehajtó testülete jövő tavasszal kíván előállni konkrét jogszabályi javaslatokkal. Az indítványokat a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia.
Viviane Reding álláspontja szerint az állami hatóságoknak csak a terrorizmus, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez elengedhetetlenül szükséges mértékben szabad hozzáférniük a felhasználók védett adataihoz. Egyúttal azt is el akarja érni az igazságügyi EU-biztos, hogy a polgárok személyiségi jogainak sérelme esetén az eddiginél könnyebben lehessen büntetőeljárást indítani. Szerinte a fogyasztóvédelmi szervezeteknek – így az internetes szolgáltatásokat igénybe vevők érdek-képviseleti szervezeteinek is – meg kell könnyíteni, hogy jogsérelem esetén bírósághoz forduljanak.
Az adatvédelmi jogalkotás csütörtökön közzétett bizottsági stratégiája értelmében meg kell erősíteni a magánszemélyek jogait annak érdekében, hogy a személyes adatok gyűjtése és felhasználása a szükséges minimumra korlátozódjék. A magánszemélyeknek arról is világos és átlátható tájékoztatást kell adni, hogy adataikat kik, hogyan, miért és mennyi ideig gyűjtik és használják.
Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság dokumentuma – anélkül, hogy a tervezett változtatások irányára, mértékére kitérne – tartalmazza azt is, hogy az 1995-ös adatvédelmi irányelv mellett szintén felül kell vizsgálni a lényegesen frissebb, 2006-os adatmegőrzési irányelvet. Ez utóbbi irányelv szerint a vállalkozások hat hónap és két év közötti ideig kötelesek tárolni a hírközlési forgalmi adatokat.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.