2009. október 12., 16:452009. október 12., 16:45
Két amerikai egyesült államokbeli kutató megosztva részesült idén a közgazdasági Nobel-díjban: Elinor Ostrom, az Indiana állambeli Bloomington Egyetem kutatója az ugyancsak amerikai Oliver E. Williamsonnal osztozik az elimerésen és az azzal járó pénzösszegen egyaránt.
Hogy nem ők ketten voltak a legesélyesebbek a kitüntetésre, mi sem jelzi jobban, mint a tény, hogy nagyot kaszálhatott, aki Elinor Ostromra és Oliver Williamsre fogadott, hogy ők kapják az idén a közgazdasági Nobel-díjat. A Ladbrokes angol fogadóirodában ugyanis 50/1-hez lehetett fogadni rájuk. A legesélyesebbnek Eugene Fama amerikai közgazdászt tartották, rá 2/1-hez lehetett fogadásokat kötni.
A kategória első női kitüntetettje, Elinor Ostrom 1933-ban született Los Angelesben. Doktori fokozatot politikatudományból szerzett 1965-ben. Az indoklás szerint a díjat „a gazdasági irányítással, különösképpen a közös erőforrásokkal kapcsolatos elemzéseivel” érdemelte ki. Oliver E. Williamson 1932-ben született a Wisconsion állambeli Superiorban. Doktori fokozatot közgazdaságtanból szerzett 1963-ban. A kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. A díjat szintén a gazdasági irányítással, főként „a vállalat határaival foglalkozó tanulmányaival” érdemelte ki.
| A közgazdászok a svéd központi bank által 1969 óta kiosztott elismerést kapják, ellentétben a többi tudóssal, akik 1901 óta részesülnek a „klasszikus” Nobel-díjban. A közgazdasági Nobel-díj hivatalosan épp ezért a Svéd Bank Közgazdaság-tudományi Díja Alfred Nobel Emlékére nevet viseli. |
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós rávilágított, hogy a közgazdasági elemzés módszere a legtöbb társadalmi szervezet vizsgálatára is alkalmas lehet. A gazdasági tranzakciók nem csupán a piacokon mennek végbe, hanem cégeken, egyesületeken, társulásokon, háztartásokon és más intézményeken belül is.
| A tipikus közgazdasági Nobel-díjas kicsivel 60 év feletti, amerikai tudós – idézte tegnap az Index internetes portál a nemzetközi statisztikákat. Máig 62-en kapták meg a díjat, mivel az elmúlt 40 évben 22 alkalommal egyéni, 14 alkalommal páros győztes volt, míg négy évben három embert tüntettek ki vele. A legfiatalabb díjazott 51 éves volt az elismerés idején: 1972-ben az amerikai Kenneth J. Arrow – az angol John R. Hicksszel megosztva – az általános közgazdasági egyensúly elméletének, illetve a jólét elméletének kidolgozásában játszott szerepéért kapta a díjat. A legidősebb győztes a két évvel ezelőtt másodmagával díjazott Leonid Hurwicz volt, 90 évesen a mechanizmustervezés alapjainak kidolgozásáért kapta a díjat. A 62 díjazott között mindeddig egyetlen nő sem akad. Dominálnak a győztesek között az amerikaiak: a 62 győztesből 42 született/dolgozott és élt az Amerikai Egyesült Államokban. Igaz, ebbe a 42-be számolták a statisztika összeállítói a magyar származású, 1920-ban Budapesten született Harsányi Jánost is. Ő 1994-ben játékelméleti kutatásaiért megosztva nyerte el a díjat, azzal a John Nashsel közösen, akinek munkássága azóta az Egy csodálatos elme című filmből vált szélesebb körben ismertté. Az eredetileg gyógyszerészként végzett Harsányi 1948-ban, a gyógyszertárak államosítása után hagyta el az országot, Ausztráliában és az Egyesült Államokban tanult matematikát, közgazdaságtant és statisztikát, majd mindkét kontinensen oktatott is. |
A gazdaságelmélet részletesen feltárta a piacok értékeit és korlátait, de kevés figyelmet fordított más intézményi formákra. Ostrom és Williamson kutatásai viszont azt mutatják, hogy a közgazdasági elemzés társadalmi szervezetekre is vonatkozhat, áll az indoklásban.
Elinor Ostrom megkérdőjelezte azt a közkeletű vélekedést, amely szerint a köztulajdonban lévő erőforrásokkal szükségképpen rosszul sáfárkodnak, ezért a legjobb ezeket központi irányítás alá vonni vagy magánosítani.
Számos vizsgálatával – például közlegelők vagy erdők közösségi használatával kapcsolatos esettanulmányokkal – Ostrom kimutatta, hogy a közös erőforrások hasznosítása nem ritkán jobb eredményt hoz annál, mint ami a bevett elméletekből következne.
A kutató rámutatott, hogy az erőforrások használói gyakran kifinomult döntéshozó és ellenőrző mechanizmusokat alakítanak ki a konfliktusok kezelésére, és azonosította a sikeres együttműködési kísérletek közös vonásait, szabályait – fogalmazott a díjról döntő testület.
Oliver E. Williamson kutatásaival igazolta, hogy a piac és a hierarchikus felépítésű szervezetek – mint például a vállalatok – irányítási szempontból egymás alternatívái, és az érdekkonfliktusok megoldási módozatait tekintve jelentősen különböznek egymástól.
| A gazdasági válság és a globális gazdaság átstrukturálódása miatt lehetett arra számítani, hogy nem feltétlenül olyan közgazdász kapja majd az idei díjat, aki a piac mindenhatóságába vetett hit és a piaci egyensúly mellett tette le a voksát, hisz az utóbbi másfél évben épp ez a világkép bukott meg, mégpedig elég látványosan – fogalmaz a díjazottak kapcsán az [origo] internetes portál. Elemzésük szerint a fentiekből adódóan az is reálisnak tűnt, hogy a piaci mechanizmusok problémáit kutató közgazdászokat tüntetik majd ki: jók voltak így az esélyei azoknak, akik az erkölcsi kockázat, az információs aszimmetria és az intézményi megoldások kérdéskörével foglalkoznak. Voltak, akik arra fogadtak, hogy a globális gazdasági rendszer átalakulása miatt a zöld ideológiákhoz közelebb álló kutatók kapják majd a Nobelt, közülük a legtöbben a „zöld számvitel” kidolgozásával lettek ismertek, de szerintük áttételesen Elinor Ostrom is ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. |
A piac hátránya, hogy gyakran a kicsinyes alkudozást és a vitát ösztönzi, a hierarchikusan szervezett vállalatoknál pedig a vitákat eldöntő hatalommal való visszaélés lehetősége a visszahúzó erő.
A szabad versenyre alapozott piacok viszonylag jól működnek, hiszen az eladó és a vevő más partner után nézhet, ha nincs meg köztük a kellő összhang, amikor azonban korlátozott a verseny, a vállalatok alkalmasabbak lehetnek a konfliktusok kezelésére. Williamson legfőbb – adatokkal is igazolt – állítása mindebből következően az, hogy „a gazdasági szereplők hajlandósága a tranzakciók vállalaton belüli végrehajtására az adott tranzakció viszonyulási sajátosságainak jellegétől függ” – áll az indoklásban.
Mint ismeretes, tavaly Paul Krugman, a Princeton Egyetem profeszszora részesült a rangos közgazdasági elismerésben. Krugman kitüntetése kapcsán sokan politikai döntésről beszéltek, a New York Times publicistájaként is ismert tudós ugyanis a Bush-kormányzat, illetve a neokonzervativizmus egyik legnagyobb kritikusa volt a tengerentúlon.
Az egyik legnépszerűbb közgazdasági blogot jegyző Krugman nagyon komolyan bírálta az amerikai pénzügyi kormányzatot is, mert szerinte meg kellett volna menteni az összeomlástól a Lehman Brothers befektetési bankot és brókercéget is, így ugyanis nem ingott volna meg világszerte a bizalom a pénzintézetekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok