2009. október 12., 16:452009. október 12., 16:45
Két amerikai egyesült államokbeli kutató megosztva részesült idén a közgazdasági Nobel-díjban: Elinor Ostrom, az Indiana állambeli Bloomington Egyetem kutatója az ugyancsak amerikai Oliver E. Williamsonnal osztozik az elimerésen és az azzal járó pénzösszegen egyaránt.
Hogy nem ők ketten voltak a legesélyesebbek a kitüntetésre, mi sem jelzi jobban, mint a tény, hogy nagyot kaszálhatott, aki Elinor Ostromra és Oliver Williamsre fogadott, hogy ők kapják az idén a közgazdasági Nobel-díjat. A Ladbrokes angol fogadóirodában ugyanis 50/1-hez lehetett fogadni rájuk. A legesélyesebbnek Eugene Fama amerikai közgazdászt tartották, rá 2/1-hez lehetett fogadásokat kötni.
A kategória első női kitüntetettje, Elinor Ostrom 1933-ban született Los Angelesben. Doktori fokozatot politikatudományból szerzett 1965-ben. Az indoklás szerint a díjat „a gazdasági irányítással, különösképpen a közös erőforrásokkal kapcsolatos elemzéseivel” érdemelte ki. Oliver E. Williamson 1932-ben született a Wisconsion állambeli Superiorban. Doktori fokozatot közgazdaságtanból szerzett 1963-ban. A kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. A díjat szintén a gazdasági irányítással, főként „a vállalat határaival foglalkozó tanulmányaival” érdemelte ki.
| A közgazdászok a svéd központi bank által 1969 óta kiosztott elismerést kapják, ellentétben a többi tudóssal, akik 1901 óta részesülnek a „klasszikus” Nobel-díjban. A közgazdasági Nobel-díj hivatalosan épp ezért a Svéd Bank Közgazdaság-tudományi Díja Alfred Nobel Emlékére nevet viseli. |
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós rávilágított, hogy a közgazdasági elemzés módszere a legtöbb társadalmi szervezet vizsgálatára is alkalmas lehet. A gazdasági tranzakciók nem csupán a piacokon mennek végbe, hanem cégeken, egyesületeken, társulásokon, háztartásokon és más intézményeken belül is.
| A tipikus közgazdasági Nobel-díjas kicsivel 60 év feletti, amerikai tudós – idézte tegnap az Index internetes portál a nemzetközi statisztikákat. Máig 62-en kapták meg a díjat, mivel az elmúlt 40 évben 22 alkalommal egyéni, 14 alkalommal páros győztes volt, míg négy évben három embert tüntettek ki vele. A legfiatalabb díjazott 51 éves volt az elismerés idején: 1972-ben az amerikai Kenneth J. Arrow – az angol John R. Hicksszel megosztva – az általános közgazdasági egyensúly elméletének, illetve a jólét elméletének kidolgozásában játszott szerepéért kapta a díjat. A legidősebb győztes a két évvel ezelőtt másodmagával díjazott Leonid Hurwicz volt, 90 évesen a mechanizmustervezés alapjainak kidolgozásáért kapta a díjat. A 62 díjazott között mindeddig egyetlen nő sem akad. Dominálnak a győztesek között az amerikaiak: a 62 győztesből 42 született/dolgozott és élt az Amerikai Egyesült Államokban. Igaz, ebbe a 42-be számolták a statisztika összeállítói a magyar származású, 1920-ban Budapesten született Harsányi Jánost is. Ő 1994-ben játékelméleti kutatásaiért megosztva nyerte el a díjat, azzal a John Nashsel közösen, akinek munkássága azóta az Egy csodálatos elme című filmből vált szélesebb körben ismertté. Az eredetileg gyógyszerészként végzett Harsányi 1948-ban, a gyógyszertárak államosítása után hagyta el az országot, Ausztráliában és az Egyesült Államokban tanult matematikát, közgazdaságtant és statisztikát, majd mindkét kontinensen oktatott is. |
A gazdaságelmélet részletesen feltárta a piacok értékeit és korlátait, de kevés figyelmet fordított más intézményi formákra. Ostrom és Williamson kutatásai viszont azt mutatják, hogy a közgazdasági elemzés társadalmi szervezetekre is vonatkozhat, áll az indoklásban.
Elinor Ostrom megkérdőjelezte azt a közkeletű vélekedést, amely szerint a köztulajdonban lévő erőforrásokkal szükségképpen rosszul sáfárkodnak, ezért a legjobb ezeket központi irányítás alá vonni vagy magánosítani.
Számos vizsgálatával – például közlegelők vagy erdők közösségi használatával kapcsolatos esettanulmányokkal – Ostrom kimutatta, hogy a közös erőforrások hasznosítása nem ritkán jobb eredményt hoz annál, mint ami a bevett elméletekből következne.
A kutató rámutatott, hogy az erőforrások használói gyakran kifinomult döntéshozó és ellenőrző mechanizmusokat alakítanak ki a konfliktusok kezelésére, és azonosította a sikeres együttműködési kísérletek közös vonásait, szabályait – fogalmazott a díjról döntő testület.
Oliver E. Williamson kutatásaival igazolta, hogy a piac és a hierarchikus felépítésű szervezetek – mint például a vállalatok – irányítási szempontból egymás alternatívái, és az érdekkonfliktusok megoldási módozatait tekintve jelentősen különböznek egymástól.
| A gazdasági válság és a globális gazdaság átstrukturálódása miatt lehetett arra számítani, hogy nem feltétlenül olyan közgazdász kapja majd az idei díjat, aki a piac mindenhatóságába vetett hit és a piaci egyensúly mellett tette le a voksát, hisz az utóbbi másfél évben épp ez a világkép bukott meg, mégpedig elég látványosan – fogalmaz a díjazottak kapcsán az [origo] internetes portál. Elemzésük szerint a fentiekből adódóan az is reálisnak tűnt, hogy a piaci mechanizmusok problémáit kutató közgazdászokat tüntetik majd ki: jók voltak így az esélyei azoknak, akik az erkölcsi kockázat, az információs aszimmetria és az intézményi megoldások kérdéskörével foglalkoznak. Voltak, akik arra fogadtak, hogy a globális gazdasági rendszer átalakulása miatt a zöld ideológiákhoz közelebb álló kutatók kapják majd a Nobelt, közülük a legtöbben a „zöld számvitel” kidolgozásával lettek ismertek, de szerintük áttételesen Elinor Ostrom is ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. |
A piac hátránya, hogy gyakran a kicsinyes alkudozást és a vitát ösztönzi, a hierarchikusan szervezett vállalatoknál pedig a vitákat eldöntő hatalommal való visszaélés lehetősége a visszahúzó erő.
A szabad versenyre alapozott piacok viszonylag jól működnek, hiszen az eladó és a vevő más partner után nézhet, ha nincs meg köztük a kellő összhang, amikor azonban korlátozott a verseny, a vállalatok alkalmasabbak lehetnek a konfliktusok kezelésére. Williamson legfőbb – adatokkal is igazolt – állítása mindebből következően az, hogy „a gazdasági szereplők hajlandósága a tranzakciók vállalaton belüli végrehajtására az adott tranzakció viszonyulási sajátosságainak jellegétől függ” – áll az indoklásban.
Mint ismeretes, tavaly Paul Krugman, a Princeton Egyetem profeszszora részesült a rangos közgazdasági elismerésben. Krugman kitüntetése kapcsán sokan politikai döntésről beszéltek, a New York Times publicistájaként is ismert tudós ugyanis a Bush-kormányzat, illetve a neokonzervativizmus egyik legnagyobb kritikusa volt a tengerentúlon.
Az egyik legnépszerűbb közgazdasági blogot jegyző Krugman nagyon komolyan bírálta az amerikai pénzügyi kormányzatot is, mert szerinte meg kellett volna menteni az összeomlástól a Lehman Brothers befektetési bankot és brókercéget is, így ugyanis nem ingott volna meg világszerte a bizalom a pénzintézetekben.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.