2012. június 04., 07:412012. június 04., 07:41
Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.
A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az Unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.
Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni „a kohézió barátai”.
A találkozó előtt már korábban, miniszteri szinten egyeztetés zajlott a kohéziós politika kívánatos irányáról. Ezen megállapították: az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott költségvetésben a kohéziós politikára fordítandó összeget máris befagyasztotta a 2013-as nominális érték szintjén. A forrásokat 354 milliárd euróról 336 milliárdra csökkentették a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ennek fényében – figyelembe véve a gazdasági válságot is – a részt vevő tagállamok képviselői úgy értékelték: az EB javaslata még éppen elfogadható minimumként értékelhető. Leszögezték: a kohéziós politikának a kevésbé fejlett régiók és országok irányába kell koncentrálnia a forrásokat. Éppen ezért elleneznek minden olyan szándékot, amely a szegényebb tagállamok felől a gazdagabbak irányába terelné a forrásokat, még akkor is, ha olyan, régebbi tagállamokról van szó, amelyek a 2007 és 2009 közötti időszakban jelentős GDP-csökkenést szenvedtek el. A felek azt is leszögezték, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a kevésbé fejlett régiók különleges igényeire.
A találkozón a tagállami vezetők mellett részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kétoldalú tárgyalást folytatott Traian Băsescu román államfővel. Băsescu szerint a finanszírozás növelése úgy lenne megoldható, ha a kevésbé hatékony operatív programokra szánt összegek egy részét átcsoportosítanák más célokra, például az ingatlanok hőszigetelésére. Az államfő szerint a fenntartható fejlődés érdekében meg kell erősíteni a pénzügyi rendszer és az adórendszer stabilitását. A kohéziós programok kapcsán kifejtette azon véleményét, miszerint az azok révén biztosított összegek jelentik a leghatékonyabb eszközt a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására. José Manuel Barroso a találkozón leszögezte: a még alku alatt álló 2014–2020 közötti költségvetés azon a meggyőződésen alapszik, hogy a kohéziós és strukturális alapokra vonatkozó politikák alapvető fontosságúak, mivel ezek biztosítják a tagállamok makrogazdasági stabilitását.
Băsescu fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt is. Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az Unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28–29-i Európai Tanács előtt kerül sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok